Hiába fenyegette őket a rektor, a Corvinus oktatói és hallgatói most a civilek mellett állnak ki

  • - urfi -
  • 2017. május 14.

Belpol

"Egy ilyen törvény elfogadása a rendőrállam felé mutatna".

Lánczi Andás, a korrupció elméletének és gyakorlatának elmélyült kutatója, Orbán bizalmasa és mellesleg a Corvinus rektora véletlenül pont a CEU-botrány kellős közepén írt nyílt levelet minden egyetemi polgárnak, amiben figyelmeztette őket, hogy csak óvatosan a nyilatkozgatással meg a vélemény úton-útfélen való nyilvánítgatásával.

Erre válaszul Kőszegi Botond, a CEU professzora kilépett a Corvinus Tudományos Tanácsából. Ezt megindokló levelében ezt írta: „Az utóbbi napokban személyesen tapasztaltam, hogy sok corvinusos diák és oktató fél az egyetemen belüli megtorlástól a CEU melletti kiállása miatt. Egyértelmű, hogy ezt a félelmet részben az egyetem vezetősége keltette, és amikor nyilvánvalóvá vált, nem tett komoly lépéseket az enyhítésére”.

A CEU melletti tüntetés a Corvinus épülete előtt

A CEU melletti tüntetés a Corvinus épülete előtt

Fotó: MTI

Annál jobb látni, hogy A civilekkel vagyunk! címmel adott ki nyilatkozatot száznál is több corvinusos polgár, a hallgatóktól kezdve a doktoranduszokon át az egyetemi tanárokig. Aláírta Kornai János nemzetközi hírű közgazdász, Csaba László akadémikus és Hadas Miklós szociológus professzor is.

A nyilatkozat elején felidézik, hogy a törvényjavaslat "a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról" semmilyen új, eddig elérhetetlen adatot nem tesz nyilvánossá, viszont megbélyegzi a civileket, amikor azt állítja, hogy ezek a külföldi támogatások "alkalmasak lehetnek" arra, hogy "külföldi érdekcsoportok e szervezetek társadalmi befolyásán keresztül saját érdekeiket, nem pedig közösségi célokat érvényesíthessenek Magyarország politikai és társadalmi életében".

Innentől végig idézzük a közleményt:

Ezt visszautasítjuk! Ez az indoklás ellentétes az alkotmányos demokrácia alapértékeivel, hiszen általánosságban bélyegez meg több száz magyar, a közjó érdekében tevékenykedő civil szervezetet. Egy demokráciában senkinek – így a törvényhozó hatalom választott képviselőinek – sincs joga annak meghatározásához, hogy mi számít közösségi érdeknek. Közösségi érdek mindaz, aminek képviseletére bármely, a nemzet részét képező közösség vállalkozik. A hatóságok vizsgálhatják – és alkotmányos kötelességük alapján nyilván vizsgálják is – az ilyen tevékenységek törvényességét, de egyetlen jogszerűen működő szervezetet sem diszkriminálhatnak és bélyegezhetnek meg. A törvénytervezet szellemisége alapján a Római Katolikus Egyháztól a legtöbb állatvédő szervezeten át a legjelentősebb emberijog-védő szervezetekig bárki külföldi érdekcsoportnak minősíthető, és ellenségnek kiáltható ki. Ez jogi, politikai és civilizációs abszurdum! Egy ilyen törvény megalkotása ellentétes volna a jogállamisággal, és a rendőrállam létrehozása felé mutatna, amire senki nem adott – és az Alaptörvény és az Európa Unió jogi keretei között nem is adhatott – felhatalmazást a jelenlegi kormánytöbbségnek. A civil szektor meggyengítése – az érintett civil szervezetek ellehetetlenüléssel fenyegető megbélyegzése – kizárólag rövidtávú hatalmi érdekeket szolgál, és árt hazánk politikai és gazdasági fejlődésének.

Felszólítjuk ezért az Országgyűlést, hogy az Európai Bizottság és az Európai Néppárt észrevételeit is figyelembe véve utasítsa el a T-14967 számú törvényjavaslatot, és tartsa tiszteletben a politikai hatalom demokratikus ellenőrzésében nélkülözhetetlen szerepet játszó civil szervezetek integritását! Felszólítjuk továbbá a kormányt, hogy egyszer és mindenkorra hagyjon fel a közpénzből folytatott gyűlöletkeltéssel, az önkényuralmi rendszerek hangvételét idéző politikai kampányokkal és ellenfeleinek megbélyegzésével!

A teljes szöveg és az aláírók listája itt található.

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.