Magyar Narancs: Kilenc hónap után szabadult, pedig a mandátuma megszűnt volna, ha egy évig nem jár be a képviselőtestületi ülésekre...
Kiss László: Ez nem így van, helytelenül jelent meg a sajtóban, és a törvény sem mond ilyet.
MN: Mivel indokolta a bíróság a szabadlábra helyezését?
KL: Nem volt igaza a Központi Nyomozó Főügyészség kérelmének, amely a letartóztatás meghosszabbítására irányult, de megjegyzem, hogy a bebörtönzésemet eredetileg sem indokolta semmi. Ez egy politikai ügy, amit a rezsim végigvitt ellenem.
MN: Akkor akár pereskedhetne is.
KL: Persze, és fogok is, miután az ügyészség befejezte a „nyomozását”.
Kiss Lászlót 2024 augusztusában vették őrizetbe hivatali vesztegetés elfogadásának gyanújával, majd fél év után újabb három hónappal meghosszabbították a letartóztatását. Volt alpolgármestere, az MSZP-s Czeglédy Gergő is börtönbe került, őt márciusban engedték ki és helyezték bűnügyi felügyelet alá.
Az óbudai polgármester, aki az önkormányzati munkát a börtönből is folytatta, a gyanú szerint még 2019-ben megállapodott egy ismerősével, hogy az érdekeltségébe tartozó cégek rendszeresen megbízásokat kapnak az önkormányzattól. Cserébe csúszópénzt kellett visszafizetni hivatalos és nem hivatalos személyeknek. Czeglédy Gergőt mintegy 90 millió, Kiss Lászlót mintegy 18 millió forint elfogadásával gyanúsítják. A vádakat Kiss László a kezdetektől tagadja, és miként interjúnkból kiolvasható, a rezsim politikai foglyának nevezi magát.
MN: Minduntalan arról beszél, hogy olyan koncepciós eljárás áldozata, amilyet akár Magyar Péter vagy más politikusok ellen is bevethetnek. Olyan szempontból viszont sántít a hasonlat, hogy a bezárását jelentős tiltakozások nem követték, az ön mögött álló szövetség is megroppant.
KL: Nem így látom. Ezt a koncepciós eljárást egy másik politikai helyzetre, a fővárosi ellenzéki szavazók számának növekedése ellen találta ki a Fidesz. A fő célpont Karácsony Gergely és az ellenzéki polgármesterek voltak. Tavaly októberben erről beszéltem az eskümben, érdekesnek találom, hogy nem is akar senki utánamenni a sajtó részéről. Arra a felvetésre is van válaszom, hogy nem állt ki mellettem senki: a börtönbe is eljutott hozzám sok ezer üzenet a lakosság részéről. Nem tudok úgy kimenni az utcára vagy bemenni egy boltba, hogy ne állítanának meg tucatnyian. Az ellenzéki egység sem bomlott meg, sikeres volt a szavazás a költségvetésről és az alpolgármesterek személyéről. Szilárd támogatottsága van a terveinknek, de nem várjuk el egyetlen képviselőtársunktól sem, hogy engedelmesen, saját gondolat nélkül megszavazzon mindent.
MN: Korábban utalt rá, hogy az eljárás során finoman jelezték, vádalkut köthetne. Azt sejti, hogy Karácsony Gergelyre kellett volna vallania.
KL: A koncepciós eljárások lényege, hogy egy előre megalkotott forgatókönyv igazolására szolgálnak, nem valódi nyomozásra. Ezeknek az ’50-es éveket idéző módszerek kulcseleme az „önbevallás”. Nyilván része lett volna annak is, hogy más politikusokra tegyek terhelő vallomást. Ez nem történt meg.
MN: De mégis miből érzékelte, hogy ez történik?
KL: Erről nem szeretnék részletesen beszélni, mert az ügynek még lehet folytatása. De célzásokból, ügyvédemhez vagy másokhoz intézett üzenetekből következtettünk erre. Történészként is megdöbbent, hogy a múlt ilyen módon ismétli önmagát. A politikai helyzet változásával most háttérbe szorultak egyes szereplők, még a fideszes sajtóból is kivesztek ezek a korrupciós vádak. Most a tiszás Ruszin-Szendi Romulusz és Magyar Péter kriminalizálása zajlik. Eddig nem mertek ellenük határozottan lépni, de ne legyen kétség, hogy a rezsim ütemet váltott, és ennek része az ellenzéki vezetők megfélemlítése.
MN: Vádat emeltek volt párttársai, az MSZP-s Horváth Csaba, Molnár Zsolt, Tóth Csaba ellen is a parkolási ügyekkel és a BKV informatikai szerződéseivel kapcsolatban. Csak nem koncepciós eljárás lenne ez is?
KL: Én erről az ügyről semmit nem tudok, így nem is szeretnék nyilatkozni. Zuglóban csak autóval jártam, hosszabban sosem tartózkodtam ott, nem lenne elegáns erről bármit mondanom. Azt viszont fontosnak tartom kiemelni, hogy a Városháza-ügyben – amelyben nyíltan Karácsony Gergely, Kiss Ambrus és a fővárosi vagyonkezelő vezetője volt a célpont – nemrég történt vádemelés, de a politikusokat, akik ellen ez az ügy irányult, gyanúsítottként sem nevezték meg.
MN: A Városháza-ügy egy harmadik ügy – talán nem is szerencsés idekeverni.
KL: A Városháza-ügy politikai szándék szerint is összefügg az óbudai és más konstruált ügyekkel. A koncepció később megváltozott, a Városháza-ügyet hirtelen és látványosan lezárták.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
