Így ki fog önteni a Tisza, és viszi a fél országot

Tudomány

Hiába van gyakran aszály, a mélyen bevágódott és szűkülő medrű folyó extrém árvizei egyre magasabb szinttel zúdulnak le az utóbbi száz évben – figyelmeztet a geográfus.

A klímaváltozás, és a szabályozás óta folyamatos emberi beavatkozás miatt is gond lehet a Tisza folyóval. Kezdeni kell valamit medrével, gátjaival, feltöltődött hullámterével, annak növényzetével, a duzzasztóépítésnek is lehet létjogosultsága. A vízvisszatartó mozgalmakban részt vevő embereknek pedig érdemes meggondolniuk, hogy mennyi vizet fognak vissza, mert ami nem folyik le, az máshol fog hiányozni.

Ezek Kiss Tímea geográfus szempontjai. A Szegedi Tudományegyetem Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének habilitált docense huszonöt éven át tanított természetföldrajzot, tavaly mondott fel az intézményben. Szerdán A homok peremén című előadás-sorozat keretében beszélt a Tisza eddigi sorsáról és az együttélés jövőbeni lehetőségeiről. A programot Halász Noémi független országgyűlési képviselőjelölt szervezte, meghívott előadói a természetes vizek helyzetéről beszélnek. Ez a téma a Dél-Alföldön, a Homokhátság közelében egyre több embert érint és érdekel.

Kiss Tímea szerint most még talán kimondható, hogy vizekben gazdag ország vagyunk – a folyókon bejövő átlagosan számolt vízmennyiséghez képest 5 százalékkal több távozik –, de át kell gondolni a természeti kinccsel való gazdálkodást, ami nem is csak a magyar döntéshozókon és közösségeken múlik. A Tisza folyónak 156 ezer négyzetkilométeres a vízgyűjtő területe, ezen öt ország osztozik. Ezen a vidéken bármilyen időjárási jelenség vagy emberi beavatkozás hatással lehet arra, hogy mennyi víz folyik le.

A Tiszán másodpercenként átlagosan 760 köbméternyi víz érkezik az országba, a déli határon azonban 814 köbméternyi távozik. Ez úgy lehetséges, hogy a folyónak ma már jelentős a rétegvizekre gyakorolt hatása: olyan mélyen bevágódott a medre, hogy megcsapolja kétoldalt néhány kilométeres távolságig a rétegeket. Közvetve ez a jelenség is hozzájárul ahhoz, hogy a Homokhátságon csökken a talajvízszint.

„Mindszenten elapadnak a régi ártézi kutak. Amikor ezt szóba hoztam a polgármesternek, úgy reagált, hogy jó, akkor újrafúrjuk az összeset, hadd csobogjanak. Inkább el kellene tömni mindet, hogy a következő generációknak is maradjon ivóvíz. Nincs annál nagyobb pazarlás, mint ellocsolni a 22 ezer éves vizet” – mondta Kiss Tímea.

 

Ami a folyó múltját illeti, nagyon sokak emlékezetébe ragadt bele az a történelmi térkép, amely a Kárpát-medence időszakosan és állandóan vízzel borított területeit mutatja. Ezen látható, mekkora területeket öntött el a Tisza is tavasszal, nyár elején.

A vízborítással jó ideig együtt tudott élni a népesség, azzal a helyzettel is: Szegedről Debrecenbe vagy Pestre nem biztos, hogy mindig szárazon el lehetett jutni. Ám az idő tájt is előfordultak aszályos évek, amikor feljegyzések szerint a folyó elenyészett, és a halak partra kerültek. Megesett 1711-ben, hogy az aszályos nyarat olyan ősz követte, hogy Szegeden Alsó- és Felsőváros is úszott, és a következő évben és a következő időszakban húszévente jöttek a várost többé-kevésbé elpusztító árhullámok.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.