„Én egy ismert náci család leszármazottja vagyok. Hermann Göring unokahúga” – mondja tárgyilagosan Bettina Göring a mellette ülő izraeli férfinak, aki erre őszinte érdeklődéssel fordul felé. „Aha. Akkor ez a találkozás már önmagában is egy dokumentumfilm, nem igaz? Mert lehet, hogy a te nagybácsikád gázosította el az én nagyszüleimet. Wow! De mi rendben vagyunk. Mi jól vagyunk. Mi egy különleges világ vagyunk ebben az univerzumban” – mosolyog Bettinára a férfi és megöleli. Majd elmeséli, hogy sokáig nem tudott jó szívvel nézni egyetlen német emberre sem, de aztán lettek német barátai, és sokat dolgozott azon, hogy elmúljanak a rossz érzései.
„Ma már sokan együttéreznek a németekkel a bűntudatuk miatt” – jegyzi meg Bettina.
A fenti párbeszédet az On the spot alkotói, Cseke Eszter és S.Takács András rögzítették néhány éve Izraelben, a felvételt pedig Bettina Göring magyarul most megjelent könyvének, a Drága bácsikámnak a budapesti közönségtalálkozóján láthattuk. A náci Németország második leghírhedtebb emberének, Hermann Göringnek az unokahúgát tizenkét évvel ezelőtt, Cseke Eszterék Diktátorok gyermekei című dokumentumfilmjéből ismerhette meg a magyar közönség.
A CEU-n rendezett csütörtöki eseményen az On the spot alkotói arról beszéltek, hogy a filmjükben egykor megszólaltatott leszármazottak teljes tagadásban, vagy álomvilágban éltek,
egyedül Bettina Göring volt az, akin már az első találkozásuk idején látszott: dolgozik azon, hogy jobban megismerje sötét múltú nagybátyja történetét,
és a tagadás-önvád örvényéből kikeveredve elinduljon a gyógyulás útján.
A közönségtalálkozón Bettina elmesélte: tíz éves kora körül tudatosult benne, ki is volt a nagybátyja. A gyerekkorára úgy emlékszik, hogy a kollektív családi bűntudat nyomasztó árnyékában nevelkedett; a család egyes tagjai Göring tetteinek totális elhallgatását, míg mások a megkérdőjelezhetetlen felmagasztalását választották menekülőútnak.
Mindeközben Bettinát egyre inkább emésztette a belső vívódás:
elfogadja vagy elutasítsa az örökölt múltat?
Tizennégy éves volt, amikor apjával úgy összeveszett, hogy elmenekült otthonról, barátoknál lakott, nem tért haza. Majd fiatal felnőttként Amerikába ment, ahol a hippimozgalom szabadsága, a baloldali kommunák és az indiai ásramok békéje ideiglenes menedéket nyújtottak számára. Aztán egy idegösszeomlás után rá kellett döbbennie, nem kerülheti el a szembenézést nemcsak Hermann Göring, de a család többi tagjának múltjával sem.
Aztán teltek az évek, évtizedek. Bettina a Diktátorok gyermekei forgatása után kezdett el igazán belemélyedni a „Göring klán” (ahogy ő emlegeti a tágabb családot) történetébe. Így született meg tavaly, Melissa Müllerrel, számos ismeretterjesztő könyv szerzőjével közösen írt könyve, a Der Gute Onkel: Mein verdammtes deutsches Erbe, amely alig egy évvel később – elsőként idegen nyelven – magyarul is megjelent, Drága bácsikám – Elátkozott örökségem címmel (Open Books).
A vaskos kötet Göring unokahúgának személyes hangú múltfeldolgozása, ugyanakkor komoly tudományos kutatómunkát végeztek a családi emlékek, anekdoták hitelességének alátámasztására.
„Melissa mindennek utánajárt”, dicsérte szerzőtársát Bettina, s amint az a könyvből is kiderül, több németországi, valamint osztrák, angol, amerikai és holland levéltárakban, magánlevelezésekben, hagyatékokban kutattak a részletek után. Miután elkezdték a kutatást a könyvhöz, számos részletre csak akkor döbbent rá Bettina.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
