A június 13-22. között zajló, 28. Shanghai Nemzetközi Filmfesztiválon Kung Fu Film Heritage Project (Kung Fu Filmörökségi Project) néven nagyszabású filmes program indult Kínában. Lényege, hogy ismét ráirányítsák a figyelmet az országban nagy hagyományokkal rendelkező harcművészeti filmekre. A projekt egyik részében száz ilyen klasszikus mozit újítanak fel a mesterséges intelligencia (artificial intelligence, AI) segítségével. E mellett A Better Tomorrow: Cyber Border címmel új animációs filmet is készítenek, amelyről azt ígérik, ez lesz a világ első, teljes mértékben AI alkotta animációja.
A filmfelújítás tűnik egyértelműbbnek: a Tigris és sárkánytól kezdve a Wolf Warrioron, a Tomboló öklön (főszereplője Bruce Lee) és A nagyfőnökön (ez is Bruce Lee-film) át a Részeges karatemesterig (főszerepben: Jackie Chan) és a Volt egyszer egy Kínáig (Jet Li főszereplésével) a legismertebb, kultikus harcművészeti filmeket veszik majd elő, hogy ígéretük szerint az eredeti szellemiségüket megőrizve javítsanak a kép- és hangminőségükön. „Ezek a filmek megmutatták a kínai emberek vitalitását és szellemét. Igazi filmes hívókártyának számítottak a világnak” – fogalmazott Zhang Qillin, a projektet vezető China Film Foundation elnöke. A száz filmből első körben tízet emelnek ki – köztük a fentebb említett címeket –, ezekre több mint 13 millió dollár (több mint 4 és fél milliárd forint) forrást biztosítanak.
Mindez azért is érdekes, mert Hollywoodban ezzel ellentétben nemhogy kiemelik, hogy AI-t is használnak a filmes munkák során, de amennyire csak lehet, igyekeznek titkolni, miközben a szakértők szerint már rég széles körben elterjedt a technika. A brutalista AI-botrányának farvizén ebben a cikkünkben mutattuk be ezt az egyre elkeseredettebbnek tűnő harcot. Két éve a hollywoodi forgatókönyvírók és színészek sztrájkjának többek között épp az volt a célja, hogy szabályozza és háttérbe szorítsa a AI-t. Kínában azonban a jelek szerint más szelek fújnak.
Ezt bizonyítja a projekt másik része: ennek értelmében a mestersége intelligencia segítségével készítenek animációs remake-et John Woo 1986-os klasszikusából, a Szebb holnapból. Ennek főhőse egy egykori gengszter, aki igyekszik ismét szorosabbra fűzni kapcsolatát rendőr bátyjával, de egykori bűnözőtársai mindezt nem nézik jó szemmel.
A futurisztikusnak ígért remake nagyrészt számítógéppel készül, egy Quantum Animation által fejlesztett technikával, amely során a forgatókönyv írását, az animáció modellezését és renderelését is AI végzi. „Az egész filmet mindössze 30 ember készíti. A mesterséges intelligencia megszüntette a határokat a kreativitás és a végrehajtás között. Egy produkciós kör hossza évekről hónapokra zsugorodott” – magyarázta a film egyik producere. A projekt vezetői szerint ez lehet a kínai filmművészet jövője: harcművészeti filmes hagyományok, futurisztikus esztétika és az ezeket kombináló, a filmkészítést megreformáló AI-eszközök. A producer már egyenesen arról beszél, hogy terjeszkedniük kell a játékipar felé is, hiszen az mégse járja, hogy a világ legismerteb verekedős játékai az ő ősi harcművészetük mozdulatait veszik kölcsön, mégse ott készülnek. „Meg kell építenünk a következő Street Fightert olyan saját tartalmakra építve, mint Vóng Fej-hung és Ne-zha” – magyarázta. Előbbi egy legendás kínai harcművész, aki egyfajta mitologikus népi hőssé és vált; alakja számtalan filmben megjelent, többek között a Részeges karatemesterben és a Volt egyszer egy Kínában is. Utóbbi ugyancsak a kínai folklór része, aki szintén hódít a mozikban: az idén év elején bemutatott Ne Zha 2-ről nyugaton talán sokan nem hallottak, pedig az máris az év egyik legnagyobb bevételű filmjévé és minden idők legsikeresebb animációjává vált. Ebben a cikkünkben mutattuk be menetelését, amely azóta csak tovább tart: ugyan az Avatart valószínűleg nem fogja lenyomni, 1,8 milliárd dollárral világszinten már ez számít minden idők 8. legnagyobb bevételű filmjének.
A kínaiak elköteleződését mutatja, hogy a Vuhanban és több más városban már működő technológiai központok mellett egy újabbat is avattak Shanghaiban, ahol a jövő filmeseinek új generációit képzik majd az AI használatára és igyekeznek tovább tágítani a technológiában rejlő lehetőségeket is. Azt ígérik, az ilyen központok segítségével a vizuális effektusok készítése 24 órára is zsugorodhat. Míg Hollywoodban ettől sokkal kevesebb is elég volt, hogy teljes filmes iparágak lázadjanak fel, Kínában mindezt filmes veteránokkal karöltve prezentálták: ott volt az eseményen Jü Zsung-kuang, olyan filmek sztárja mint a Vasmajom vagy a Volt egyszer egy zsaru; vagy épp Jüan-hong producer. Utóbbi így fogalmazott: „Negyven éven át semmi mást nem csináltam, csak kungfu-filmeket. Ha maradt még bennem erő, azt erre a projektre szánom.”
