A mesterséges intelligencia a harcművészeti filmeket is elérte

Mikrofilm

Az AI segítségével támadnak fel Bruce Lee, Jackie Chan és Jet Li filmjei. Egy most bejelentett projekt azonban ennél is többet, a kínai filmkészítés új korszakát ígéri.

A június 13-22. között zajló, 28. Shanghai Nemzetközi Filmfesztiválon Kung Fu Film Heritage Project (Kung Fu Filmörökségi Project) néven nagyszabású filmes program indult Kínában. Lényege, hogy ismét ráirányítsák a figyelmet az országban nagy hagyományokkal rendelkező harcművészeti filmekre. A projekt egyik részében száz ilyen klasszikus mozit újítanak fel a mesterséges intelligencia (artificial intelligence, AI) segítségével. E mellett A Better Tomorrow: Cyber Border címmel új animációs filmet is készítenek, amelyről azt ígérik, ez lesz a világ első, teljes mértékben AI alkotta animációja.

A filmfelújítás tűnik egyértelműbbnek: a Tigris és sárkánytól kezdve a Wolf Warrioron, a Tomboló öklön (főszereplője Bruce Lee) és A nagyfőnökön (ez is Bruce Lee-film) át a Részeges karatemesterig (főszerepben: Jackie Chan) és a Volt egyszer egy Kínáig (Jet Li főszereplésével) a legismertebb, kultikus harcművészeti filmeket veszik majd elő, hogy ígéretük szerint az eredeti szellemiségüket megőrizve javítsanak a kép- és hangminőségükön. „Ezek a filmek megmutatták a kínai emberek vitalitását és szellemét. Igazi filmes hívókártyának számítottak a világnak” – fogalmazott Zhang Qillin, a projektet vezető China Film Foundation elnöke. A száz filmből első körben tízet emelnek ki – köztük a fentebb említett címeket –, ezekre több mint 13 millió dollár (több mint 4 és fél milliárd forint) forrást biztosítanak.

Mindez azért is érdekes, mert Hollywoodban ezzel ellentétben nemhogy kiemelik, hogy AI-t is használnak a filmes munkák során, de amennyire csak lehet, igyekeznek titkolni, miközben a szakértők szerint már rég széles körben elterjedt a technika. A brutalista AI-botrányának farvizén ebben a cikkünkben mutattuk be ezt az egyre elkeseredettebbnek tűnő harcot. Két éve a hollywoodi forgatókönyvírók és színészek sztrájkjának többek között épp az volt a célja, hogy szabályozza és háttérbe szorítsa a AI-t. Kínában azonban a jelek szerint más szelek fújnak.

Ezt bizonyítja a projekt másik része: ennek értelmében a mestersége intelligencia segítségével készítenek animációs remake-et John Woo 1986-os klasszikusából, a Szebb holnapból. Ennek főhőse egy egykori gengszter, aki igyekszik ismét szorosabbra fűzni kapcsolatát rendőr bátyjával, de egykori bűnözőtársai mindezt nem nézik jó szemmel.

A futurisztikusnak ígért remake nagyrészt számítógéppel készül, egy Quantum Animation által fejlesztett technikával, amely során a forgatókönyv írását, az animáció modellezését és renderelését is AI végzi. „Az egész filmet mindössze 30 ember készíti. A mesterséges intelligencia megszüntette a határokat a kreativitás és a végrehajtás között. Egy produkciós kör hossza évekről hónapokra zsugorodott” – magyarázta a film egyik producere. A projekt vezetői szerint ez lehet a kínai filmművészet jövője: harcművészeti filmes hagyományok, futurisztikus esztétika és az ezeket kombináló, a filmkészítést megreformáló AI-eszközök. A producer már egyenesen arról beszél, hogy terjeszkedniük kell a játékipar felé is, hiszen az mégse járja, hogy a világ legismerteb verekedős játékai az ő ősi harcművészetük mozdulatait veszik kölcsön, mégse ott készülnek. „Meg kell építenünk a következő Street Fightert olyan saját tartalmakra építve, mint Vóng Fej-hung és Ne-zha” – magyarázta. Előbbi egy legendás kínai harcművész, aki egyfajta mitologikus népi hőssé és vált; alakja számtalan filmben megjelent, többek között a Részeges karatemesterben és a Volt egyszer egy Kínában is. Utóbbi ugyancsak a kínai folklór része, aki szintén hódít a mozikban: az idén év elején bemutatott Ne Zha 2-ről nyugaton talán sokan nem hallottak, pedig az máris az év egyik legnagyobb bevételű filmjévé és minden idők legsikeresebb animációjává vált. Ebben a cikkünkben mutattuk be menetelését, amely azóta csak tovább tart: ugyan az Avatart valószínűleg nem fogja lenyomni, 1,8 milliárd dollárral világszinten már ez számít minden idők 8. legnagyobb bevételű filmjének.

A kínaiak elköteleződését mutatja, hogy a Vuhanban és több más városban már működő technológiai központok mellett egy újabbat is avattak Shanghaiban, ahol a jövő filmeseinek új generációit képzik majd az AI használatára és igyekeznek tovább tágítani a technológiában rejlő lehetőségeket is. Azt ígérik, az ilyen központok segítségével a vizuális effektusok készítése 24 órára is zsugorodhat. Míg Hollywoodban ettől sokkal kevesebb is elég volt, hogy teljes filmes iparágak lázadjanak fel, Kínában mindezt filmes veteránokkal karöltve prezentálták: ott volt az eseményen Jü Zsung-kuang, olyan filmek sztárja mint a Vasmajom vagy a Volt egyszer egy zsaru; vagy épp Jüan-hong producer. Utóbbi így fogalmazott: „Negyven éven át semmi mást nem csináltam, csak kungfu-filmeket. Ha maradt még bennem erő, azt erre a projektre szánom.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."