Nehéz eldönteni, hogy a korrupció vagy a hülyeség uralkodik inkább a FIFA-nál

Sport

Azt még érti az ember, miért éri meg diktatúráknak adni világversenyeket, de a jelenleg is futó klubvilágbajnokság már most akkora bukás, hogy még a lopást is nehéz belelátni. 

Ha önnek se tűnt fel, hogy jelenleg egy kiemelten fontos FIFA-világesemény zajlik az Egyesült Államokban, ne hibáztassa magát: a biztos többség tagja. Az idén először 32 csapattal jelentkező klubvilágbajnokság már a sokadik merész – ízlés szerint: hajmeresztő – húzása Gianni Infantino FIFA-elnöknek, de ez lehet az első, ami igazán nagyot üt a renoméján. Úgy tűnik ugyanis, az elmúlt évtizedekben néha szünettel, de amolyan minitornaként lefutott klubvébé ekkora méretben már kuriózumként sem állja meg különösebben a helyét.

Amikor múlt szombaton megkezdődött a FIFA Klubvilágbajnokság, ott volt Lionel Messi, miközben korábbi sztárok – David Beckham, Ronaldo, Kaká, Bebeto, Roberto Baggio és Javier Zanetti – VIP-helyekről nézték az eseményeket a 65 ezres Hard Rock Stadionban Miamiban. A nyitómeccs az amerikai Inter Miami és az egyiptomi Al Ahly mérkőzése volt, hiszen Messi előbbi csapatban vezeti le tartalmas karrierjét. A meccs 0-0 lett, és bár a telt ház összejött, azért ilyen feltételek mellett jó eséllyel bárhol összejönne: a decemberi sorsolás után még 349 dollárért árult jegyek a meccs előtt pár nappal már 67 dollárért keresték gazdájukat, de a Miami Dade College-dzsel való együttműködés keretei közt az intézmény diákjai akciósan vehettek jegyet 4 (!) dollárért. Ez már azután történt, hogy bárki láthatta, jegyek tízezrei voltak még eladók. A többi meccsre jelenleg is 60 dollár körüli összegért árulják a jegyeket, ami ebben az országban finoman szólva sem magas összeg, és valószínűleg az idő előrehaladtával ez is csökkenni fog.

 
A Boca Juniors játékosai örülnek, de azért a háttérben van pár folt a lelátón
Fotó: Cristobal Herrera Ulashkevich / MTI
 

Bár továbbra is a csoportkörök mennek olyan izgalmakkal, mint a Bayern München és az új-zélandi Auckland City meccse, amit a németek 10-0-ra nyertek, olyan nagyon sok néző nincs: a Chelsea és a Los Angeles FC meccsére Atlantában 22 137 néző váltott jegyet a 71 ezer férőhelyes stadionba; hétfőn a Flamengo és az Esperance de Tunis közötti C csoportos mérkőzésen 25 797 szurkoló volt jelen a philadelphiai 69 000 férőhelyes Lincoln Financial Field stadionban, ami 37,4%-os kihasználtságot jelent. Ez persze még nem lenne egyértelmű bukás, ha a FIFA nem úgy harangozta volna be a klubvilágbajnokságot, mintha a világrendszerváltás alapjait tennék le: az Athletic cikke szerint a szövetség 50 millió dollárt költött marketingre annak érdekében, hogy kicsit felpörgessék a jegyek eladását. A FIFA a múlt héten kiadott közleményében azt írta, hogy „nagyszámú nézőre és fergeteges hangulatra számítanak” a versenynek otthont adó tizenkét helyszínen és tizenegy városban, ehhez képest a pályára lévő játékosok sokszor kifejezetten furcsának találták a hangulatot, amiről a szövetség azt is mondta, ez a torna „a klubfuball vitathatatlan csúcsa” lesz.

 
A képen a klubfutball vitathatatlan csúcsa látható
Fotó: Joshua A. Bickel / MTI
 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.