Kikészülnek a lakók, az Orbán család vállalkozásai ellehetetlenítik az életüket

  • mk
  • 2018. április 30.

Belpol

Hiába tiltakoztak az emberek, nem történik semmi.

Már évekkel ezelőtt volt egy kisebb botrány abból, hogy az Orbán család bányavállalkozásai úgy hordják és rakodják a Gánton kibányászott követ a bicskei vasútállomásnál, hogy közben a por- és zajszennyezés ellehetetleníti a környéken lakók életét. Az állomáshoz közelebbi közrakodót és az azzal szemben található lakóházakat csupán egy utca választja el egymástól, amelynek egy szakaszán ráadásul a többtonnás kamionok is közlekednek.

Korábban, még 2015-ben mi is jártunk a helyszínen (lenti fotóinkat is akkor készítettük), és már írtunk arról, hogy az ottaniak szerint évek óta csupa zaj és por a környék, hiába kérték az önkormányzat és a hatóságok segítségét, nem történt semmi azon kívül, hogy korlátozták a sebességet, és néha locsolták az utcát. Még arról is szó volt, hogy a probléma hamarosan megszűnik, hiszen átépül a bicskei nagyállomás és környezete – de ebben sem történt előrelépés.

Por?

Por?

Fotó: A szerző felvételei

Milyen por?

Milyen por?

 

Ez? Nem por

Ez? Nem por

 

 

Évekkel ezelőtt idősebb Orbán Győzőt is kihívták a helyszínre, de ő azt mondta az ott élőknek, hogy nincs is ott por, majd ha lesz, akkor esetleg locsolnak, különben is, ők mindent szabályszerűen csinálnak, ha bárkinek valami gondja van, forduljon az önkormányzathoz. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség is mindent rendben talált, így azóta is ugyanúgy megy minden, a kamionok sűrűn érkeznek a szomszédos Felcsút felől, a por és a hangzavar pedig az utóbbi időben fokozódott.

A napokban egy helyi blog, a Bicskei Szó közölt egy olvasói levelet, amelyben az egyik ott lakó ír arról, hogy megint – vagyis még mindig – elviselhetetlen a por, mert a korábbi ígéretekkel ellentétben már a locsolásról is megfeledkeztek az illetékesek.

Mostanában így száll a por a környéken

Mostanában így száll a por a környéken

Fotó: Bicskei Szó

„A kupacok ugyanis egyre nőnek, nagyobbak, mint tavaly, a por egyre nagyobb. Nem ajánlanám senkinek, hogy ha egy kicsit is fúj a szél, végigmenjen az utcán: vagy a kamionok tapossák el, vagy a portól fullad meg. Botrányos, ami itt folyik. Már nem hisszük, hogy bármi változhat, hogy elkezdődne a beígért korszerűsítés, és élhetőbb környezet létesülne. A nagyállomás és környéke Bicske és a bicskei vezetés szégyene” – áll a levélben.

A Móricz Zsigmond utcában élő lakos arra is felhívta a figyelmet: ha összegyűjtötte volna az évek során nála lerakódott port, amelyet rendszeresen takarítaniuk kell, és leborította volna a polgármesteri hivatal elé, alaposan meglepődne a városvezetés.

Lenyeletik – Terjeszkedő Orbán-vállalkozások és a helyiek

A miniszterelnök édesapját eddig nem nagyon érdekelte, ha valakinek baja volt az Orbán család valamely vállalkozásával. Ha eltérő módon és intenzitással, de Bicskén, Gránáson és Hahóton is kezd elegük lenni az érintett helybélieknek az Orbán-cégek okozta kellemetlenségekből.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.