Az SZDSZ 1997. novemberi küldöttértekezlete vitatta meg és fogadta el a párt választási programjának alapelveit. Azon a tanácskozáson, amelyen Demszky Gábor kijelentette: Magyarországon egyetlen liberális párt maradt mára, az SZDSZ. "A Fidesz olyan csapat, amelyik tud focizni, azt is tudja, mikor kezdődik a meccs, de rossz pályára futott ki", mondta akkor Budapest első embere.
A Fidesz - MPP néhány héttel később, elnökeinek országos tanácskozásán ismertette választási programvázlatát, egy nappal azután, hogy politikai hirdetést tett közzé több országos és megyei lapban a következő kormány legfontosabb teendőiről Van más választás: polgári Magyarország szlogennel. Orbán Viktor az elnökök tanácskozásán kijelentette: nem alakítanak árnyékkormányt, de a kampányban önállóan felügyeli például Áder János a közbiztonságot, Kövér László a titkosszolgálatokat, Szájer József az igazságügyet, Pokorni Zoltán az oktatást, Matolcsy György a gazdaságot, Orbán Viktor pedig az EU-integrációt. (Az SZDSZ-ről nem beszélt, legalábbis itt nem: a Liberális Internacionálé legutóbbi kongresszusán viszont lényegében leposztkomcsizta az SZDSZ-t.)
Van más választás?
A Fidesz - MPP gazdasági programja modellnek tekinti az 1945-46-os sikeres stabilizációt, az Ausztriát, Skandináviát felzárkóztató és a Kelet-Ázsiát felemelő gazdaságpolitikát. Sehol a világon nem valósult meg sikeres gazdasági program jól képzett munkaerő, a szellemi erőforrások bővülése, a kutatásfejlesztés és az oktatás támogatása nélkül, mondta Matolcsy György "témafelelős" a Fidesz-elnökök tanácskozásán.
"Az oktatás és a szakképzés minden gazdasági növekedés egyik elengedhetetlen feltétele. A XX. század világgazdaságának történetében egyetlen olyan eredményes modernizációs kísérlet sincs (sem Ázsiában, sem Skandináviában), amely ne jelentős oktatási-képzési programok és ráfordítások által vált volna sikeressé", olvasható az SZDSZ választási alapelvei között. A két szövegrész közötti hasonlóságot az teszi igazán pikánssá, hogy Matolcsy előadását az elitekről való értekezéssel folytatta, mondván, szégyenletes, ha a kormány egy szakértői, politikai, kulturális elitről beszél, miközben a vak is láthatja, legalább kettő van széles e hazában. Hogy mi a különbség egyik és másik között, ha ugyanazt mondják, azt Matolcsy nem fejtette ki.
Elgondolkoztató, hogy a kisebbik kormány- és a legnagyobb ellenzéki párt hasonlatosan ítéli meg a gazdaság állapotját: beindult a gazdasági növekedés, amely önmagát folyamatosan, belső automatizmusai révén erősíti. Ugyanakkor továbbra is szükség van a növekedést elősegítő állami beavatkozásokra, írják a szabad demokraták. Vagyis az SZDSZ szakított a Bokros-csomaggal látványossá váló restrikciós politikával, és senkit sem riogat már makrogazdasági mutatókkal. (Egyfelől.) Ez csupán azért érdekes, mert a gazdasági növekedést a szigorú gazdaságpolitika következetes végigvitelével magyarázzák a szabad demokraták. Azzal is többször büszkélkedtek, egyébként joggal kérve részt a sikerekből, hogy a restrikciós politika, amely szép eredményeket hozott, éppúgy az övék is, mint az MSZP-é. (Másfelől.)
De ez nem minden, már ami az egybecsengéseket illeti. Új típusú szakképzést (az SZDSZ a munkaerőpiac igényeihez alkalmazkodó hatékony képzést), 12 osztályos kötelező képzést (a Fidesz - MPP 18 éves korig tartó tankötelezettséget), az infrastruktúra fejlesztését (szabad demokrata megfogalmazásban: a vasút korszerűsítését, a vízi közlekedés fejlesztését, az autópályák rendszerének kialakítását), a kis- és középvállalkozások adózási rendjének egyszerűsítését (Varga Mihály Fidesz-alelnök szavaival: a vállalkozók adó- és adminisztratív terheinek csökkentését), a kutatásfejlesztés támogatását (az SZDSZ-szöveg szerint a kutatásfejlesztés GDP-n belüli arányának emelését), a területfejlesztés kiemelt kérdésként való kezelését (Balsay István Fidesz-"témafelelős" szerint a nagyrégiók létrejöttének ösztönzését), a közbiztonság javítását (az SZDSZ értelmezésében a bűnözői üzletágak felszámolását, a szervezett bűnözés politikába való beépülésének megakadályozását), az igazságszolgáltatás reformjának végrehajtását (Szájer József elmondása alapján a köztisztviselői összeférhetetlenség megteremtését, az ügyek gyorsított eljárásban való tárgyalását) ígérik a pártok.
Nem esett még szó a NATO- és az EU-integrációról, ahol felfedezhető némi különbség a két párt programjában. De csak árnyalatnyi. Míg az SZDSZ szűkszavúan elintézi a kérdést mindenfelé való elkötelezettségének megismétlésével és a csatlakozási folyamatot felügyelő integrációs minisztérium felállításának megnevezésével, addig a Fidesz - MPP a tárgyalások mikéntjéről beszél. Magyar és EU-igények egyeztetését, érdekérvényesítést, EU-konform politikai rendszer kiépítését vetíti elénk, melyet éppúgy várhatunk az elnökök értekezletén előadó Martonyi Jánostól, mint Orbán Viktor pártelnöktől.
Ezek után aligha tekinthető véletlennek, ha a lib. hajlandóságú választó nem a leírt tézisekre, hanem az elhangzó gondolatkísérletekre figyelmez majd. Aggódnia nem kell, lesz, aminek alapján dönteni tud.
Mucsányi Marianna
