Torontóban mutatják be Pálfi György új filmjét

Mikrofilm

A tyúk premierje Észak-Amerika legrangosabb filmes seregszemléjén, a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon lesz.

Tavaly nyáron retrospektív vetítéssorozatot rendeztek Pálfi György filmjeiből New Yorkban, a Brooklyn Academy of Musicban (BAM). Ennek kapcsán interjúztunk a Hukkle és a Taxidermia rendezőjével; elkaszált filmterveiről és arról is kérdeztük, mikét lehet az, hogy az egyik legismertebb és legelismertebb kortárs rendezőként évek óta nem kap egyetlen fillér állami támogatást sem. Pálfi úgy válaszolt: „Én addig mentem és próbálkoztam, ameddig csak lehetett. Még a legutóbbi filmemmel, A tyúkkal is megkíséreltem a lehetetlent: német, francia és görög pénzből összeállt a költségvetés, nagyjából 20 százalékra lett volna még szükségem ahhoz, hogy kicsit nagyobb biztonsággal forgathassunk, legyen például tartalék a kellékekből. A német producer kérésére megpályáztam itthon az ehhez szükséges pénzt: elvégre magyar a film írója és rendezője, vágója, sőt még az állattrénere is, aki a főszereplő tyúkunkat betanította. Lehetett volna tehát egy magyar koprodukció, de a Filmintézet azt válaszolta, hogy egy baromfiudvarban játszódó filmre legyen elég annyi, amennyit összeszedtünk rá” – fogalmazott.

A film egy tyúkról szól, aki egy romos étterem udvarán köt ki, ahol rátalál a szerelemre, ám kihívások is várnak rá: szembe kell néznie a tyúkól hierarchiájával és meg kell védenie tojásait is. A családalapítás sikertörténetével párhuzamosan pedig egy szörnyű emberi tragédia is kibontakozik. A forgatókönyvet Pálfi Ruttkay Zsófiával közösen írta. „Filmem az ókori görög tragédiák alapvető mechanizmusait felhasználva mutatja be az egyéni sorsokat. Egy egyetemes problémával foglalkozik, amely az egész emberiség középpontjában áll: vajon az egyének mentesülhetnek-e az erkölcsi felelősség alól, ha csak passzív résztvevői az eseményeknek? A történet többrétegű, mint egy hologram, ugyanazt a képet mutatja különböző síkokban és dimenziókban, két különböző sorson keresztül. Az egyik egy tyúké, a másik egy emberé. Természetesen a kettő egymástól függ, összefonódik, és bár különböző célok és motivációk vezérlik őket, elválaszthatatlanok. A tyúk létezésének kicsinysége és békéje ebben a filmben találkozik az emberi életek tragédiájával egy globális probléma közepette. A tyúk című filmben azzal a gondolattal játszottam, hogy mi történik, ha nem az emberi történet van a középpontban, hanem mi, emberek vagyunk a mellékszál a történetben” – fogalmazott a rendező, aki elmondta, eddig minden filmjében szerepeltek állatok. „A film elkészítésének egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy úgy döntöttünk, valódi állatokkal dolgozunk, és nem használunk számítógépes trükköket vagy mesterséges intelligenciát a film készítésekor. Ez egy biocsirkés film” – tette hozzá. A film főszereplői Loannisz Kokiaszmenosz, Maria Diakopanagioti, Argírisz Pantazarasz és a Tyúk, operatőre Giorgos Karvelas, vágója Lemhényi Réka.

A tyúk forgatása végül állami pénz nélkül is befejeződött, és Észak-Amerika legrangosabb seregszemléjén, a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF) mutatják majd be a Platform program részeként. A Platform programot 2015-ben hozták létre azzal a céllal, hogy teret adjon a nemzetközi szinten is jelentős, merész alkotóknak. Cameron Bailey fesztiváligazgató a szekciót a Cannes-i Director’s Fortnight és Un Certain Regard programjaihoz hasonlította, azokhoz hasonlóan ugyanis az itt bemutatott filmeknél is elsősorban a rendezői látásmódon van a hangsúly. Évi 8-12 filmet válogatnak be, a zsűri által megválasztott győztes pedig 20-25 ezer kanadai dollárt (4-6 millió forintot) vihet haza. Korábban olyan sikerfilmek és Oscar-kedvencek indultak el innen, mint a Holdfény vagy A metál csendje.

Az idei TIFF-en Pálfi mellett új filmmel jelentkezik Baz Luhrmann, Benny Safdie, Romain Gavras, David Michôd és Gus Van Sant is; bemutatják Aziz Ansari legújabb komédiáját Keanu Reevesszel a főszerepben, de vetítik Brian Cox, James McAvoy és Maude Apatow rendezői bemutatkozását is – eddig mindhármójukat színészként ismerhettük.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.