Még engedélyt sem kért a sóskúti akkubontó építője

  • narancs.hu
  • 2024. február 2.

Belpol

Pedig az Andrada-csoport „az engedélyek megszerzése után” már február végétől működő üzemet ígért Jávor Benedek szerint.

Miután Alsózsolcán a helybeliek nem akarták, hogy a környezetükben akkumulátorbontó létesüljön, az építtető, az Andrada-csoport Sóskúton szeretné megvalósítani tervét, ahol szintén tiltakoztak az ott élők a beruházás ellen

Jávor Benedek (Párbeszéd-Zöldek) most Facebook-bejegyzésében arra emlékeztet, hogy a szlovén cég januári nyilatkozata szerint „az engedélyek megszerzését követően” már február végén dolgozna az akkubontó.

Ez azért bajos, mert a politikus adatokat kért a Pest Vármegyei Kormányhivataltól ebben az ügyben, és a pénteken megérkezett válaszból az derült ki, hogy eddig egy cég sem igényelt engedélyt akkumulátorfeldolgozó tevékenységre Sóskút közigazgatási területén. 

„Ez alapján, bár a cég igyekezett azt a benyomást kelteni, hogy az üzem elindulása gyakorlatilag eldöntött kérdés, a valóságban érdemi hivatalos lépéseket még az engedélyeztetés érdekében sem tettek. Ez azt is jelenti, hogy a helyi közösség komoly befolyást gyakorolhat arra, hogy mi, és hogyan valósul meg Sóskúton, vagy hogy egyáltalán szükség van-e erre az akkumulátorbontóra a településen. Fent kell tartani a nyilvánosság figyelmét, az engedélyezési eljárásba ügyfélként be kell kapcsolódni, és pontosan tisztázni kell, milyen tevékenység, pontosan milyen feltételekkel valósulna meg, és az elfogadható-e a sóskútiaknak!” – adott tippet a helyieknek a politikus.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.