Normakontrollt kért a Fővárosi Törvényszék bírója a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) ügyében - derül ki az Alkotmánybíróság honlapjára felkerült indítványból, vagyis a bíróság az SZFE-törvény alkotmányellenességének megállapítását kérte az Ab-től. Innentől 90 napja van az Alkotmánybíróságnak (Ab), hogy döntsön a lex SZFE-ről és a Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltásának alkotmányosságáról.
Február 18-án érkezett be az Alkotmánybírósághoz a Fővárosi Törvényszék végzése, amiben a bíróság azt kéri: az Ab állapítsa meg az SZFE-törvény és a felsőoktatási törvény alapítványi fenntartású intézményekre vonatkozó bekezdésének alaptörvény-ellenességét és alkalmazásának kizárását.
Ez az első alkalom, hogy az SZFE-üggyel kapcsolatos perekben a bíróság az Ab-hez fordult, a testület döntése ráadásul nemcsak az SZFE-re, hanem a többi modellváltó, alapítványi fenntartásban működő intézményre is hatással lehet.
Nem lehet húzni
Ahogy akkor megírtuk, október végén 150 magánszemély, SZFE-s diákok és tanárok adtak meg alkotmányjogi panaszt az Ab-hez. Az a beadvány ugyanúgy az egyetem fenntartói és működtetési jogait gyakorló alapítványt létrehozó törvényt támadta, mert sérti az egyetemi autonómiát. A magánszemélyek panaszait azonban az Ab akkor bírálja el, amikor akarja, formális határidő nem köti a testületet, ráadásul, mint az lapunnak a beadvány szövegezője, Karsai Dániel ügyvéd, alkotmányjogász elmondta, a döntés hosszú elhúzása az SZFE esetében lényegében egyenértékű a panasz elutasításával.
A bíróság mostani normakontroll-eljárása miatt legkésőbb májusban döntenie kell az Ab-nek, ami egyébként a két beadványt össze is vonhatja.
A Fővárosi Törvényszék az SZFE Hallgatói Önkormányzata (SZFE HÖK) által indított egyik perben hozta meg ezt a végzést. A HÖK a fenntartó Színház- és Filmművészetért Alapítvány intézkedése ellen indított közigazgatási eljárást, lényegében a Szervezeti és Működési Szabályzatának egyetemi autonómiát sértő mivoltva miatt, mondta a Narancsnak Aujeszky Nóra, hallgató, az SZFE HÖK és a Freeszfe Egyesület jogi koordinátora.
A bíróság érvei
A Fővárosi Törvényszék most két jogi érv alapján kéri az Ab-től az alaptörvény-ellenesség megállapítását. Egyrészt mivel a fenntartó alapítványt a kormány hozta létre, vagyonát a kormány biztosítja, és kuratóriumát ez az alapítvány jelöli ki, az egyetemi autonómia akkor valósulhat meg, ha maga a felsősoktatási intézmény a tudományos tevékenységgel közvetlenül összefüggő kérdésekben a végrehajtó hatalomtól független. „Az autonómia feltétele, hogy az intézmény független képviseleti szervvel rendelkezzen. Az intézményi autonómiához továbbá hozzátartozik a gazdálkodási autonómia is. Nem tekinthető alkotmányosnak az a törvényi szabályozás, amely az önkormányzás jogának kiüresedéséhez vezet, azaz a fenntartó számára az autonóm működést közvetlenül érintő jogosítványok adása, a túl széles körű felhatalmazás az intézményi autonómia megszűnését vonja maga után“, áll a bírói indoklásban. A bíróság álláspontja szerint az SZFE-törvény ellentétes az Alaptörvény azon részével, ami biztosítja a felsőoktatási intézmények kutatási és tanítási önállóságát.
A másik érv a rohamtempót célozza. Az SZFE-törvény 2020. július 8-i kihirdetéséhez képest a következő napon történő hatályba léptetése, valamint a vagyonjuttatásokra vonatkozó rendelkezések tekintetében a 2020. szeptember 1-i hatálybalépés nem tekinthető elegendő felkészülési időnek, ugyanis a törvény rendelkezései teljes intézményi modell- és fenntartóváltást írtak elő az egyetem működésében, mely ilyen rövid idő alatt a jogbiztonság sérelme nélkül nem megvalósítható.
Amint arra Aujeszky felhívta a figyelmet, a bíróság indoklásában kitér egy 2005-ös Ab-határozatra, ami az Alkotmányból levezetve egyszr már meghatározta az egyetemi autonómia fogalmát. Eszerint a tudományos és müvészeti élet szabadsága, a tanszabadság és a tanítás szabadsága érvényesülésének alapvető biztosítéka a felsőoktatási intézmény autonómiája. Továbbá jogállami követelmény, hogy a felsöoktatási intézmények, illetve egyetemek szakmai és szervezeti működésük során autonómiával rendelkezzenek. Az egyetemi függetlenség alapvető garanciaja, hogy a szervezetalakitási, müködési és gazdálkodási kérdésekről az Országgyűlésen és az intézményen kivül más szerv nem dönthet.“
A bíróság külön támadja a nemzeti felsőoktatási törvény 2019. márciusi módosítását, ami lehetőséget teremtett arra, hogy a magán felsőoktatási intézményeknél a fenntartó is jóvá hagyhatja az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, intézményfejlesztési, vagyongazdálkodási tervét, gazdálkodó szervezet alapítását, valamint kiírhatja a rektori pályázatot. Ha az Ab helyt adna ennek a panasznak, akkor "az derülne ki, hogy a bekezdés 2019 óta alaptörvény-ellenesen diszkriminálta a magánegyetemeket, mert lehetőséget adott az autonómiájuk elvonására", mondta Aujeszky.
Vissza a startvonalra
A fenti jogértelmezés az egész SZFE-ügy lényegét, a konfliktuslánc kezdetét ragadja meg. A jogvita abban áll, hogy a kuratórium a Semjén-féle SZFE-törvény betűje szerint járt el, amikor a modellváltás során fenntartóként önkényesen magához vonta azokat a szenátusi jogköröket, amelyek az állami fenntartás alatt megillették az egyetem legfőbb, saját döntéshozó szervét. Ezért hangsúlyozza Vidnyánszky Attila és a kuratórium, hogy legitim és törvényes módon gyakorolják a fenntartói jogokat és irányítják az egyetemet.
A korábbi vezetés és az egyetemi polgárok álláspontja ezzel szemben az, hogy maga az SZFE-törvény is szemben áll a felsőoktatási intézmények kutatási és tanítási szabadságát, önállóságát garantáló Alaptörvénnyel, valamint a felsőoktatási törvény azon pontjaival, amelyek éppen ezt a szabadságot biztosítják. Ez utóbbi például kimondja, hogy a szenátus az intézmény legfőbb vezető testületeként bírálja el a rektori pályázatokat és tesz javaslatot a rektorjelöltre, valamint elfogadja az intézményfejlesztési stratégiát is. Ám az SZFE-nek nincs szenátusa és nincs rektora (hiszen lemondtak), de van kijelölt rektorhelyettese, mindjárt kettő is; s ahhoz, hogy ezt megtegye, szeptember közepén módosította a korábban általa elfogadott SZMSZ-t.
Ez alapján állítható az, hogy kérdéses a megbízott rektorhelyettesek legitimációja, és ezért van az, hogy az ellenállók önértelmezésük szerint az egyetemi autonómiát, tulajdonképpen magát az Alaptörvényt védik, amikor nem ismerik el az új vezetést.
Ha az Ab arra jut, hogy a törvény alkotmányellenes, akkor eltörlése után elméletileg a folyamat visszaáll a startvonalra, tehát az SZFE modellváltása előtti állapotba.
