Petőfi-film: 8,5 hektáros telket vásárolhat a Nemzeti Filmintézet Fóton

Belpol

A tervek szerint a Nemzeti Filmintézet 11 500 forint/négyzetméter áron vásárolja meg egy közös osztatlan tulajdonú telek 50 százalékos tulajdonrészét Fót Város Önkormányzatától, ahol a Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulójára készülő filmet forgathatják.

A tervek szerint 8,5 hektár telket vásárol Fót Város Önkormányzatától a Nemzeti Filmintézet, ahol a Petőfi Sándor kétszázadik születésnapja alkalmából készülő filmet tervezik forgatni – értesült a Narancs.hu. 

Információink szerint a város Pénzügyi, Jogi és Gazdasági Bizottsága azt javasolja a képviselő-testületnek, hogy járuljon hozzá egy több mint 8,5 hektár nagyságú belterületi telek 50 százalékos tulajdonrészének a Nemzeti Filmintézet Zrt. részére történő értékesítéséhez legalább nettó 11 500 forintos négyzetméteráron.

A tulajdoni lapok szerint az ingatlan másik 50 százalékos tulajdonrészét egy magánszemély birtokolja. Az a bizottság javaslatából nem derül ki, hogy a filmintézet a másik 50 százalékot is meg akarná-e vásárolni, bár értelemszerűen így a logikus, amennyiben kötetlenül használni szeretné a telket. Illetve a másik tulajdonos tudta és eladási szándéka nélkül nem valószínű, hogy egy ilyen határozati javaslat megfogalmazásán dolgozott volna a bizottság. 

A javaslat a pontos vételárat sem említi, de ha a 8,5 hektárt beszorozzuk a 11 500 forinttal, akkor 

egymilliárd közeli összeget kapunk. 

Mivel közös osztatlan tulajdonról van szó, ezért ennek az összegnek a fele illeti meg adásvétel esetén Fót Város Önkormányzatát. 

A javaslat értelmében a képviselő-testület felhatalmazza Vass György polgármestert, hogy bízza meg a Biczi és Turi Ügyvédi Irodát, egyeztessen a vevővel a részletekről, és írja alá az adásvételi szerződést. (Ez Tuzson Bence országgyűlési képviselő korábbi ügyvédi irodája, amelyről a közelmúltban közölt cikket a Narancs.hu). 

2023-ra kell elkészülni a filmmel

A bizottság ezen túl még azt javasolja, hogy a polgármester az adásvételi szerződés hatályba lépéséig, de legfeljebb hat hónapos időtartamra, legalább havi nettó 88 forint/négyzetméter használati díjért cserébe használatba adja a telket a Nemzeti Filmintézet részére. Az időtartam meghosszabbítható, a havi körülbelül 7,5 millió forintos használati díj a tulajdonostársakat (az önkormányzatot és a magánszemélyt) egyenlő arányban illeti meg.

A használatba adásra azért lehet szükség, mert az adásvétel hosszabb időt is igénybe vehet, azonban a értesüléseink szerint a filmintézetnek mihamarabb szüksége van a telekre, ugyanis

ezen a területen tervezik forgatni Petőfi Sándor kétszázadik születésnapja (2023) alkalmából készülő filmet, amit jövőre mutatnának be.

A képviselő-testület csütörtökön dönt a javaslatokról. 

Megkerestük Fót Város Önkormányzatát, a Nemzeti Filmintézetet, valamint a magánszemélyt, aki a telek 50 százalékát tulajdonolja. Amint érkezik tőlük válasz, beszámolunk róla. 

Fóton egyébként jelenleg is működik már egy filmstúdió. A hetvenes években jött létre a MAFILM telephelyeként, és a honlapja szerint jelenleg 2 műteremmel és 9 hektár beépített területtel rendelkezik. Tavaly augusztusban derült ki, hogy a Fóti Filmstúdióban négy új műtermet építenek több mint 40 milliárd forint kormányzati támogatással, amelyben Mészáros Lőrinc és családja cégei is részt vesznek.

Ami a Petőfi-filmet illeti, tavaly márciusban derült ki, hogy „Rákay Philip és alkotótársai” készítenek elő egy nagyszabású történelmi filmet Petőfi Sándorról és a márciusi ifjakról. Bemutatója 2023. március 15-én lenne.

A film egyelőre A nap munkacímet viseli (cselekménye 1848. március 14. este hét óra és március 15. este hét óra között játszódna), a forgatókönyvet Kis-Szabó Márk és Szente Vajk színész-műsorvezető jegyzi, a társíró Rákay Philip. A forgatókönyv fejlesztésére 2020-ban összesen 10,1 millió forint támogatást adott a Nemzeti Filmintézet Zrt. (NFI), majd tavaly szeptemberben további 85 milliót a film gyártásának előkészítésére. 

Frissítés: Összhangban a stúdiófejlesztéssel

Ugyan a Nemzeti Filmintézet a Narancs.hu megkeresésére nem válaszolt, azonban a hvg.hu-nak azt írta, „folyamatban lévő ügyről lévén szó nem áll módunkban nyilvánosságra hozni részleteket az adás-vétel lezárásáig, mely a korábban már bejelentett átfogó stúdiófejlesztéssel összhangban valósul meg”. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?