Petőfi-film: 8,5 hektáros telket vásárolhat a Nemzeti Filmintézet Fóton

Belpol

A tervek szerint a Nemzeti Filmintézet 11 500 forint/négyzetméter áron vásárolja meg egy közös osztatlan tulajdonú telek 50 százalékos tulajdonrészét Fót Város Önkormányzatától, ahol a Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulójára készülő filmet forgathatják.

A tervek szerint 8,5 hektár telket vásárol Fót Város Önkormányzatától a Nemzeti Filmintézet, ahol a Petőfi Sándor kétszázadik születésnapja alkalmából készülő filmet tervezik forgatni – értesült a Narancs.hu. 

Információink szerint a város Pénzügyi, Jogi és Gazdasági Bizottsága azt javasolja a képviselő-testületnek, hogy járuljon hozzá egy több mint 8,5 hektár nagyságú belterületi telek 50 százalékos tulajdonrészének a Nemzeti Filmintézet Zrt. részére történő értékesítéséhez legalább nettó 11 500 forintos négyzetméteráron.

A tulajdoni lapok szerint az ingatlan másik 50 százalékos tulajdonrészét egy magánszemély birtokolja. Az a bizottság javaslatából nem derül ki, hogy a filmintézet a másik 50 százalékot is meg akarná-e vásárolni, bár értelemszerűen így a logikus, amennyiben kötetlenül használni szeretné a telket. Illetve a másik tulajdonos tudta és eladási szándéka nélkül nem valószínű, hogy egy ilyen határozati javaslat megfogalmazásán dolgozott volna a bizottság. 

A javaslat a pontos vételárat sem említi, de ha a 8,5 hektárt beszorozzuk a 11 500 forinttal, akkor 

egymilliárd közeli összeget kapunk. 

Mivel közös osztatlan tulajdonról van szó, ezért ennek az összegnek a fele illeti meg adásvétel esetén Fót Város Önkormányzatát. 

A javaslat értelmében a képviselő-testület felhatalmazza Vass György polgármestert, hogy bízza meg a Biczi és Turi Ügyvédi Irodát, egyeztessen a vevővel a részletekről, és írja alá az adásvételi szerződést. (Ez Tuzson Bence országgyűlési képviselő korábbi ügyvédi irodája, amelyről a közelmúltban közölt cikket a Narancs.hu). 

2023-ra kell elkészülni a filmmel

A bizottság ezen túl még azt javasolja, hogy a polgármester az adásvételi szerződés hatályba lépéséig, de legfeljebb hat hónapos időtartamra, legalább havi nettó 88 forint/négyzetméter használati díjért cserébe használatba adja a telket a Nemzeti Filmintézet részére. Az időtartam meghosszabbítható, a havi körülbelül 7,5 millió forintos használati díj a tulajdonostársakat (az önkormányzatot és a magánszemélyt) egyenlő arányban illeti meg.

A használatba adásra azért lehet szükség, mert az adásvétel hosszabb időt is igénybe vehet, azonban a értesüléseink szerint a filmintézetnek mihamarabb szüksége van a telekre, ugyanis

ezen a területen tervezik forgatni Petőfi Sándor kétszázadik születésnapja (2023) alkalmából készülő filmet, amit jövőre mutatnának be.

A képviselő-testület csütörtökön dönt a javaslatokról. 

Megkerestük Fót Város Önkormányzatát, a Nemzeti Filmintézetet, valamint a magánszemélyt, aki a telek 50 százalékát tulajdonolja. Amint érkezik tőlük válasz, beszámolunk róla. 

Fóton egyébként jelenleg is működik már egy filmstúdió. A hetvenes években jött létre a MAFILM telephelyeként, és a honlapja szerint jelenleg 2 műteremmel és 9 hektár beépített területtel rendelkezik. Tavaly augusztusban derült ki, hogy a Fóti Filmstúdióban négy új műtermet építenek több mint 40 milliárd forint kormányzati támogatással, amelyben Mészáros Lőrinc és családja cégei is részt vesznek.

Ami a Petőfi-filmet illeti, tavaly márciusban derült ki, hogy „Rákay Philip és alkotótársai” készítenek elő egy nagyszabású történelmi filmet Petőfi Sándorról és a márciusi ifjakról. Bemutatója 2023. március 15-én lenne.

A film egyelőre A nap munkacímet viseli (cselekménye 1848. március 14. este hét óra és március 15. este hét óra között játszódna), a forgatókönyvet Kis-Szabó Márk és Szente Vajk színész-műsorvezető jegyzi, a társíró Rákay Philip. A forgatókönyv fejlesztésére 2020-ban összesen 10,1 millió forint támogatást adott a Nemzeti Filmintézet Zrt. (NFI), majd tavaly szeptemberben további 85 milliót a film gyártásának előkészítésére. 

Frissítés: Összhangban a stúdiófejlesztéssel

Ugyan a Nemzeti Filmintézet a Narancs.hu megkeresésére nem válaszolt, azonban a hvg.hu-nak azt írta, „folyamatban lévő ügyről lévén szó nem áll módunkban nyilvánosságra hozni részleteket az adás-vétel lezárásáig, mely a korábban már bejelentett átfogó stúdiófejlesztéssel összhangban valósul meg”. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.