Több mint 40 milliárdot költenek a fóti filmstúdióra

Belpol

Négy új műtermet építenek Fóton - kicsivel több pénzből, mint amennyi a kormány szerint nem jut a Velencei-tó megmentésére.

Heteken belül megkezdődnek négy új műterem építési munkálatai a Fóti Filmstúdióban – írja a 24.hu.  A Nemzeti Filmintézet tájékoztatása szerint minden idők legnagyobb állami forrásból megvalósuló stúdiófejlesztésében a Fóti Filmstúdió gyártó bázisa kapacitása csaknem ötszeresére bővül. A fejlesztés előkészítési munkái másfél éve tartanak, és az előzetes becslés alapján 2023-ra be is fejezik a munkát. 

A pénteki Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint 2024-ig a beruházásra vállalható kötelezettség legfeljebb 41,7 milliárd forint. Ebből 2021-re 2,5 milliárd forint esik.

A stúdiókompluxum fejlesztésében épülő négy új filmstúdió további 10 ezer négyzetméter hasznos alapterülettel növeli a jelenlegi stúdiókapacitást, így összesen 12 ezer 670 négyzetméter állhat majd a produkciók rendelkezésére. Négy műteremből kettő-kettő összenyitható, ezáltal nagy volumenű produkciók igényeit akár párhuzamosan is ki tudja szolgálni. Reprezentatív fogadóépület is épül negyven férőhelyes vetítővel, valamint irodaépülettel, éttermi épületekkel, és raktárkapacitással is bővül a telephely. Sor kerül a meglévő épületek energetikai rendszere, a belső út- és közműhálózat felújítására és fejlesztésére is.

Szintén hétfőn derült ki, hogy a kormány megfontolta, de gyorsan el is napolta a Velencei-tó megmentéséhez készített előterjesztést – erről Tessely Zoltán, a tó fejlesztésért felelős kormánybiztos számolt be a Fehérvár Televíziónak.

Magyarország 3. legnagyobb tavát jelenleg kiszáradás fenyegeti, az elmúlt két évben vízmennyiségének 44 százalékát veszítette el a klímaváltozással járó felmelegedés és vízhiány következtében. A vízszint pótlásához legalább 40 milliárd forintos beruházással számoltak az előterjesztés készítői, ám az Orbán-kabinetet ez túl nagy összegnek tartotta, és a elhalasztották a mentőtervet – a jelzett forrást inkább a gazdaság újraindítására fordítanák.

A jelek szerint tehát az a pénz, ami a százezrek nyári kikapcsolódását, üdülőhelyét jelentő Velencei-tó megóvásához túl soknak tűnik, a fóti stúdió új termeire pont elég lesz.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.