Több mint 40 milliárdot költenek a fóti filmstúdióra

Belpol

Négy új műtermet építenek Fóton - kicsivel több pénzből, mint amennyi a kormány szerint nem jut a Velencei-tó megmentésére.

Heteken belül megkezdődnek négy új műterem építési munkálatai a Fóti Filmstúdióban – írja a 24.hu.  A Nemzeti Filmintézet tájékoztatása szerint minden idők legnagyobb állami forrásból megvalósuló stúdiófejlesztésében a Fóti Filmstúdió gyártó bázisa kapacitása csaknem ötszeresére bővül. A fejlesztés előkészítési munkái másfél éve tartanak, és az előzetes becslés alapján 2023-ra be is fejezik a munkát. 

A pénteki Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint 2024-ig a beruházásra vállalható kötelezettség legfeljebb 41,7 milliárd forint. Ebből 2021-re 2,5 milliárd forint esik.

A stúdiókompluxum fejlesztésében épülő négy új filmstúdió további 10 ezer négyzetméter hasznos alapterülettel növeli a jelenlegi stúdiókapacitást, így összesen 12 ezer 670 négyzetméter állhat majd a produkciók rendelkezésére. Négy műteremből kettő-kettő összenyitható, ezáltal nagy volumenű produkciók igényeit akár párhuzamosan is ki tudja szolgálni. Reprezentatív fogadóépület is épül negyven férőhelyes vetítővel, valamint irodaépülettel, éttermi épületekkel, és raktárkapacitással is bővül a telephely. Sor kerül a meglévő épületek energetikai rendszere, a belső út- és közműhálózat felújítására és fejlesztésére is.

Szintén hétfőn derült ki, hogy a kormány megfontolta, de gyorsan el is napolta a Velencei-tó megmentéséhez készített előterjesztést – erről Tessely Zoltán, a tó fejlesztésért felelős kormánybiztos számolt be a Fehérvár Televíziónak.

Magyarország 3. legnagyobb tavát jelenleg kiszáradás fenyegeti, az elmúlt két évben vízmennyiségének 44 százalékát veszítette el a klímaváltozással járó felmelegedés és vízhiány következtében. A vízszint pótlásához legalább 40 milliárd forintos beruházással számoltak az előterjesztés készítői, ám az Orbán-kabinetet ez túl nagy összegnek tartotta, és a elhalasztották a mentőtervet – a jelzett forrást inkább a gazdaság újraindítására fordítanák.

A jelek szerint tehát az a pénz, ami a százezrek nyári kikapcsolódását, üdülőhelyét jelentő Velencei-tó megóvásához túl soknak tűnik, a fóti stúdió új termeire pont elég lesz.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.