Több mint 40 milliárdot költenek a fóti filmstúdióra

Belpol

Négy új műtermet építenek Fóton - kicsivel több pénzből, mint amennyi a kormány szerint nem jut a Velencei-tó megmentésére.

Heteken belül megkezdődnek négy új műterem építési munkálatai a Fóti Filmstúdióban – írja a 24.hu.  A Nemzeti Filmintézet tájékoztatása szerint minden idők legnagyobb állami forrásból megvalósuló stúdiófejlesztésében a Fóti Filmstúdió gyártó bázisa kapacitása csaknem ötszeresére bővül. A fejlesztés előkészítési munkái másfél éve tartanak, és az előzetes becslés alapján 2023-ra be is fejezik a munkát. 

A pénteki Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint 2024-ig a beruházásra vállalható kötelezettség legfeljebb 41,7 milliárd forint. Ebből 2021-re 2,5 milliárd forint esik.

A stúdiókompluxum fejlesztésében épülő négy új filmstúdió további 10 ezer négyzetméter hasznos alapterülettel növeli a jelenlegi stúdiókapacitást, így összesen 12 ezer 670 négyzetméter állhat majd a produkciók rendelkezésére. Négy műteremből kettő-kettő összenyitható, ezáltal nagy volumenű produkciók igényeit akár párhuzamosan is ki tudja szolgálni. Reprezentatív fogadóépület is épül negyven férőhelyes vetítővel, valamint irodaépülettel, éttermi épületekkel, és raktárkapacitással is bővül a telephely. Sor kerül a meglévő épületek energetikai rendszere, a belső út- és közműhálózat felújítására és fejlesztésére is.

Szintén hétfőn derült ki, hogy a kormány megfontolta, de gyorsan el is napolta a Velencei-tó megmentéséhez készített előterjesztést – erről Tessely Zoltán, a tó fejlesztésért felelős kormánybiztos számolt be a Fehérvár Televíziónak.

Magyarország 3. legnagyobb tavát jelenleg kiszáradás fenyegeti, az elmúlt két évben vízmennyiségének 44 százalékát veszítette el a klímaváltozással járó felmelegedés és vízhiány következtében. A vízszint pótlásához legalább 40 milliárd forintos beruházással számoltak az előterjesztés készítői, ám az Orbán-kabinetet ez túl nagy összegnek tartotta, és a elhalasztották a mentőtervet – a jelzett forrást inkább a gazdaság újraindítására fordítanák.

A jelek szerint tehát az a pénz, ami a százezrek nyári kikapcsolódását, üdülőhelyét jelentő Velencei-tó megóvásához túl soknak tűnik, a fóti stúdió új termeire pont elég lesz.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.