Politikai hírek

publikálva
1997/49. (12. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Nemcsók János: alkalmatlan?

A magyar ér-dekek elárulásával vádolták Nemcsók Jánost környezetvédők, miután Pozsonyban a magyar delegáció vezetője a nagymarosi gát felépítése helyett két kisebb gát megépítését javasolta a szlovákoknak Szob, illetve Nyergesújfalu térségében. Nemcsók elmondta: két másik lehetséges alternatívát is felvázolt a tárgyalásokon, és hangsúlyozta: a kormány beleegyezésével tette meg javaslatait. A koalíciót is megosztotta a kétgátas javaslat. Kuncze Gábor belügyminiszter kijelentette: a Nemcsók-javaslat mögött nincs kormánytámogatás, és azzal az SZDSZ nem ért egyet. Gál Zoltán házelnök szerint azonban Nemcsók a kabinet javaslata alapján tárgyalt a szlovákokkal. Nemcsók leváltását sürgeti a Duna Charta nyilatkozata, melyet több ellenzéki politikus is aláírt. (Szombaton Glatz Ferenc, az MTA elnöke vezetésével megalakult a magyar delegáció munkáját segítő szakértői bizottság, miután a szlovák fél nem járult hozzá ahhoz, hogy EU-szakértőket vonjanak be az egyeztetési folyamatba; ehelyett azt javasolta, hogy mindkét ország állítson fel saját szakértői csoportot.) A parlamentben vita után a kormányfő visszautasította, hogy országgyűlési bizottság felügyelje Nemcsók munkáját.

Megkezdődött a büntetőper a Tocsik-Szokai-ügyben A Fővárosi Bíróságon a vádirat ismertetésével megkezdődött az egy évvel ezelőtt kipattant sikerdíjbotrány tárgyalása. A Fővárosi Főügyészség Tocsik Mártát csalással és magánokirat-hamisítással vádolja, Liszkai Péter, az ÁPV Rt. volt vezető jogásza az ügyben társtettesként szerepel. Az ÁPV Rt. igazgatótanácsának volt tagjait hanyag kezeléssel vádolja az ügyészség. Boldvai Lászlót, az MSZP pénztárosát és Budai Györgyöt, "az SZDSZ-hez közel álló" üzletembert befolyással való üzérkedés vádjával állították a bíróság elé. A Legfőbb Ügyészség és az ÁPV Rt. által tavaly ősszel indított polgári peres eljárásokat a büntetőeljárás végéig felfüggesztették. Szőgyényi József, Tocsik Márta védőügyvédje a sajtónak nyilatkozva azt mondta: a birtokukban lévő okiratok "nem várt fordulatot" hoznak az ügyben.

MSZP: márciusban kongresszus A Magyar Szocialista Párt Országos Választmánya 1998. március 6-7-re hívta össze a párt ötödik kongresszusát. A tanácskozás a választási felkészülés jegyében zajlik majd, és tisztújításra csak a választások után kerül sor, amikor a párt alapszabályát is módosítják. A választmány felhatalmazta az elnökséget választási együttműködés kidolgozására, de a lehetséges partnert nem nevezte meg. Az országos lista első 75 helyéből 15-öt, a maradékból pedig további 20-at ajánl fel az elnökség a leendő partnernek. A választási program februárban, az országos lista összeállítása és a miniszterelnök-jelölt személye csak márciusban válik véglegessé. Lapértesülések szerint az MSZP "Választás 1998" néven támogatási jegyet bocsát ki, amellyel a párt szavazói 100-10 000 forintos összeghatár között támogathatják az MSZP kampányát. A párt százmillió forintos támogatásra számít.

Roma-rendőr-per: ítélet Bűnösnek találta a bíróság a kunszentmiklósi romákat a romák kontra rendőrök ügyben: az elsőrendű vádlottat, Sárközi Lajost a bíróság tíz hónapi felfüggesztett börtönre, a másodrendű vádlottat, Farkas Gézát egy év börtönbüntetésre ítélték, büntetését szintén felfüggesztették. A vádlottak elmondása szerint 1995-ben a Bács-Kiskun megyei Kunszentmiklóson egy közúti ellenőrzés bántalmazásba torkollott; ennek során a gépkocsi bántalmazott vezetőjének segítségére siető romákat megverték és előállították a rendőrök. Ezt követően egy másik gépkocsival a helyi rendőrséghez tartó gépkocsira - amelyben a letartóztatottak rokonai ültek - a rendőrség előtt célzott lövéseket adtak le a rendőrök, azt állítva, hogy az autó vezetője szándékosan el akarta gázolni a kapitányság előtt álló rendőrt. A bíróság a vádlottakat hivatalos személy elleni erőszak, közúti veszélyeztetés, könnyű testi sértés bűncselekményében találta bűnösnek. A vádlottak ellenkeresettel éltek az őket bántalmazó rendőrökkel szemben, de panaszukat az ügyészség elutasította, ezért a strasbourgi emberi jogi bizottsághoz fellebbeztek.

KEK-csúcs Szarajevóban A hét végén tartották a 16 államot tömörítő Közép-európai Kezdeményezés 8. csúcstalálkozóját Szarajevóban. A konferencián megalkották az új európai válaszfalak kiépülésének megelőzését szorgalmazó szarajevói nyilatkozatot, és trieszti központtal létrehozták a szervezet titkárságát. Románia csatlakozott a KEK kisebbségügyi keretegyezményéhez. A résztvevők megállapodtak abban is, hogy összehangolják a bűnözés és a terrorizmus elleni harcot, és szélesítik a KEK-államok részvételét az európai integrációban. Nézetkülönbség alakult ki az EU-tagfelvétellel kapcsolatban: Kovács László magyar külügyminiszter szerint az EU-bővítést nyitott folyamatként kell kezelni, a tagfelvételt azonban csak a legfelkészültebb államokkal kell megkezdeni. Adrian Severin román külügyminiszter szerint ez Európa újbóli széttagolódásához vezetne. Nem született egyetértés Jugoszlávia felfüggesztett tagságának helyreállításáról sem.

Törvény az állatok védelmében Többéves előkészítés után hétfőn a parlament elé került az állatvédelmi törvény tervezete. A jogszabályra nemcsak az állatok kímélete és védelme miatt van szükség, hanem gazdasági és etikai okok miatt is. A tervezet fontos eleme az állatkísérletek engedélyezése. Azt az állatvédők is elismerik, hogy erre szükség van, de csak szabályozott és ellenőrzött körülmények között tartják megengedhetőnek: ezért javasolják az Országos Állatvédelmi és Kísérleti Bizottság létrehozását. A törvénytervezet rendelkezik a veszélyes állatok tartásáról is. Ennek alapján a helyi önkormányzatok adják ki az engedélyt az állattartásra, de gondot jelent, hogy nincs rögzítve, mi számít "veszélyesnek". A tervezet kidolgozásánál figyelembe vették a hatályos EU-előírásokat és az Állatkertek Nemzetközi Szövetségének ajánlásait is.

Erősorrend: MSZP, FKgP, Fidesz Fél évvel a választások előtt, az ország összes szavazóját reprezentáló közvélemény-kutatás szerint a biztos szavazók (61 százalék) 36 százaléka választaná a szocialistákat, 23 százalékuk a kisgazdapártot és 21 százalék a Fideszt - derül ki a Népszabadság által megrendelt és a Szonda Ipsos által végzett legfrissebb közvélemény-kutatás adataiból. A biztos szavazók kis száma miatt egy "jövő vasárnapi" választás után nem biztos, hogy a parlamentbe kerülne az MDF, nem lenne parlamenti párt a KDNP és az MDNP. A szabad demokraták 8, az MDF 4, a KDNP 2, az MDNP 1 százalékot kapna a kutatás adatai szerint. A parlamentbe jutás küszöbét 3 százalékkal a Munkáspárt sem érné el. A Fidesz alelnöke a párt országos választmányának ülése után úgy nyilatkozott: pártja csak egy "tisztán polgári" koalícióban kormányozna. Áder János a kisgazdákkal kialakított kapcsolatról azt mondta, hogy a Fidesz elérte a legtöbbet, azazhogy békés viszonyt kialakítva, mindkét párt járja a saját útját, de "ettől különböző viszony kialakítására" sem most, sem a jövőben nem törekednek.

Büntetőeljárási törvényjavaslat: TASZ-bírálat A büntetőeljárási törvény módosítása egyes elemeiben ellentétes az alkotmányos alapelvekkel - állítja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnevezésű szervezet. A gyanúsítottak jogainak felsorolása hiányos, illetve a felsorolt jogok érvényesülésére sem tartalmaz kellő biztosítékot a törvényjavaslat, és nem foglalkoznak a jogvédő szervezetek szerepével sem. A TASZ nem tartja elfogadhatónak az előzetes letartóztatás szabályozását sem, és több konkrét módosítást is javasol. Arra is figyelmeztetnek, hogy a már elfogadott rendőrségi, nemzetbiztonsági és a vámtörvény módot ad a büntetőeljárási szabályok megkerülésére, és így az emberi jogokat sértő eljárásra, ezért a büntetőeljárási törvény kijátszásának megelőzése érdekében szükséges e jogszabályok módosítása. A TASZ azt is kifogásolja, hogy a fellebbezés elmulasztása esetén az ártatlanul bebörtönzöttek semmiféle kártérítésre nem jogosultak.

Románia: nem a kollektív jogokra "Romániában kollektív jogok nincsenek, és amíg elnök leszek, etnikai alapú területi autonómia sem lesz" - jelentette ki Emil Constantinescu román államfő (képünkön), amikor több román televízióállomás műsorában egyéves államelnöki munkájáról számolt be. Az államfő a jelen nehézségeit az előző kormányzat által hagyott súlyos örökséggel magyarázta, egyúttal azonban hangsúlyozta, hogy az egy éve hatalmon levő új vezetés eredményeket is elért. Egy a Hargita és Kovászna megye helyzetére vonatkozó kérdés kapcsán kifejtette: túlzások hangzanak el a kisebbségek ottani helyzetével kapcsolatosan mind magyar, mind román részről; ezek a túlzó megfogalmazások senkinek sem használnak -tette hozzá. Constantinescu, aki a jövő év elején ellátogat a két megyébe, hangsúlyozta: ha bárki úgy érzi, jogait sérelem érte, az államfőhöz fordulhat.

Izraeli csapatkivonás Izrael folytatná csapatai kivonását Ciszjordániából - döntött az izraeli kormány; a határozat annyi feltételhez köti a kivonulást, hogy a tervezetet korábban ellenző miniszterek is megszavazzák. A tervek szerint a kivonulás megkezdése előtt egy bizottság előbb kidolgozza az izraeli stratégiát a palesztin- izraeli problémakör végleges megoldására, ezt követően a bizottság a kormány elé terjeszti a részletes kivonulási tervet, amelynek végrehajtását azonban csak akkor kezdenék meg, ha a palesztinok eleget tesznek minden, az izraeliek által támasztott követelménynek. (Ennek része az is, hogy a palesztin hatóság számoljon le az iszlám terrorista csoportokkal.) Arafat palesztin elnök üdvözölte a haderőcsökkentés tervét, de elutasította a kikötéseket. Telepesek százai pedig Netanjahu miniszterelnök ellen tüntettek, kifogásolva a csapatkivonás terveit.

Morze

A NATO tíz év alatt 1,3-1,5 milliárd dollárra becsüli a három új tag -Magyarország, Csehország, Lengyelország - felvételének költségeit -jelentette be Brüsszelben a szövetség egy névtelenül nyilatkozó, magas rangú tisztségviselője. Solana, a szervezet főtitkára hivatalosan is meghívta a magyar külügyminisztert a NATO-külügyminiszterek december 16-i csúcstalálkozójára; itt írják alá a csatlakozási jegyzőkönyveket.

A szerbiai elnökválasztási kampány végéhez közeledve a tévé nyilvánossága előtt vitázott egymással Vojislav Seselj és Vuk Draskovic, a két legesélyesebb elnökjelölt. A választás december 7-én lesz. Kosovóban a múlt héten több politikai gyilkosság történt; arra a német és francia javaslatra, hogy Kosovónak különleges státust kellene biztosítani, a szerb vezetés nemmel válaszolt.

Lejárt az albán menekültek olaszországi tartózkodásának már többször meghosszabbított határideje, így a hét elején megkezdődött hazatelepítésük. A körülbelül ötezer menekült nem kíván hazatérni: többen azzal érvelnek, már találtak munkát Olaszországban. Róma ígéretet tett: a hazatelepülőket idénymunkák vállalására a jövőben is beengedik az országba.

170 ország részvételével, az ENSZ szervezésében, megkezdődött az üvegházhatást és annak következményeit, illetve a védelkezés lehetőségeit számba vevő konferencia Japánban. Az államok képviselői 1992-ben írták alá azt az egyezményt, amelynek értelmében 2000-ben is az 1990-es szinten marad a szén-dioxid-kibocsátás, ami azonban mégis nőtt. (Lásd még: 35. oldal.)

Budapesten ötszáz gyermekprostituált van - hangzott el egy hét végi budapesti konferencián. A Belügyminisztérium becslése szerint összesen 7-8 ezer prostituált dolgozik a fővárosban. A tanácskozáson szó esett egy megelőző programról is, amely az ország szegényebb régióiban indul.

40 milliárd forinttal került többe a bankkonszolidáció a szükségesnél -derül ki a folyamatot vizsgáló parlamenti bizottság jelentéséből. Az összesen 400 milliárdba kerülő konszolidáció azonban elérte célját, mert általa javult a bankok helyzete, és lehetővé vált a bankprivatizáció. A bizottság állásfoglalása szerint esetenként a politika is beavatkozott a bankkonszolidáció folyamatába.

A schengeni egyezményt aláíró államok külső határa a magyar-osztrák határ lett, miután Ausztria hétfőtől életbe léptette a megállapodást. Az osztrák határőrizeti szervek tájékoztatása szerint nem fog növekedni az ellenőrzés ideje: az útleveleket ezentúl automata leolvasó ellenőrzi. Hétfőn életbe lépett a magyar-német toloncegyezmény is: ennek értelmében mindkét ország köteles visszavenni azokat a polgárokat, akik illegálisan jutnak be a két államba.

publikálva
1997/49. (12. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra