Polt Péter: Nem merült fel állami szerv érintettsége Magyar Péter korrupciós kijelentései miatt

  • narancs.hu
  • 2024. március 25.

Belpol

A legfőbb ügyész jelezte, a nyomozás során megalapozott gyanú közlésére még nem került sor.

 Hadházy Ákos független parlamenti képviselő két hete írásbeli kérdést küldött Polt Péter legfőbb ügyésznek, pontosabban öt kérdést, miután  a Központi Nyomozó Főügyészség szervezeti egysége, a Fővárosi Nyomozó Ügyészség nyomozást rendelt el magánszemélyek feljelentése nyomán azzal kapcsolatban, hogy Magyar Péter korábban jelezte, van tudomása hivatali vesztegetésről és annak feljelentésének elmulasztásáról.

Hadházy kérdései a következők voltak: 

  • Érintett az ügyben állami szerv?
  • Amennyiben az ügyben állami szerv is érintett: Melyik szerv/szervek?
  • Mióta folyik a nyomozás? Mi a gyanú? Van-e gyanúsítottja az ügynek?
  • Milyen személyi kört (vállalkozói, megrendelői, közvetítői, politikai) érint az ügy?

Erre érkezett Polt Péter válasza: 

„Az ügyben a nyomozást a Fővárosi Nyomozó Ügyészség rendelte el 2024. február 21. napján korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztásának bűntette miatt.

A nyomozás elrendeléséhez szükséges gyanú dr. Magyar Péter 2024. február 16. és 17. napján a Facebook közösségi portálon közzétett nyilatkozata miatt, magánszemély feljelentése alapján volt megállapítható.

Az ügyben jelenleg sem konkrét személy, sem állami szerv érintettsége nem merült fel.

A nyomozás során megalapozott gyanú közlésére még nem került sor.”

Ezen a héten már tulajdonképpen a teljes közélet Magyar Péter körül forog persze Polt nélkül is: kedden 9:00-kor ígérte közzétenni azt a hangfelvételt, ami szerinte akár az egész kormányt megbuktathatja, és amin talán egykori felesége, Varga Judit is szerepel. Bár semmilyen részletet nem tudni azon kívül, hogy kapcsolódik a Völner-Schadl végrehajtói botrányhoz, a kormánypropaganda már jó előre megágyazott a történet fideszes lekeverésének, hiszen napok óta hintik el, hogy agresszív és megfélemlítet maga körül mindenkit.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.