Magyarországnak azért kellett meghoznia ezt a döntést az embercsempészekkel kapcsolatban, mert Brüsszel nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, viszont megbünteti hazánkat, ha túlzsúfoltak a börtönök
– közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden.
Rétvári Bence kiemelte, Magyarország védi az Európai Unió külső határait. Brüsszel 650 milliárd forinttal, azaz több mint 1,5 milliárd euróval tartozik Magyarországnak, ugyanis ennyit költöttünk 2015 óta határvédelemre. Ennek a hihetetlenül nagy összegnek eddig mindössze az 1 százalékát térítették meg. Az Európába érkező illegális bevándorlókat a déli határon "mi állítjuk meg, az embercsempészeket mi fogjuk el és tartjuk fogva".
"A mi határvadászaink és rendőreink állnak a határon télen és nyáron, és erőn felül dolgoznak azért, hogy a magyar és európai családok biztonságban legyenek" – tette hozzá.
Az EU nem ad pénzt Magyarországnak sem az embercsempészek fogvatartási költségeire, sem börtönök építésére. Azt viszont elvárják, hogy a határokon elfogott külföldi embercsempészeket hazai börtönökben, a magyar adófizetők pénzéből tartsuk fogva.
A hazai börtönök azonban az elfogott több mint kétezer embercsempész miatt túlzsúfolttá váltak. Magyarországgal szemben korábban eljárásokat indítottak, arra hivatkozva, hogy "embertelenek a körülmények" a túlzsúfoltság miatt.
Úgy fogalmazott, emlékezetes a "börtönbiznisz", amelynek során "elsősorban a Soros-hálózathoz köthető ügyvédek több milliárd forintos összértékű kártérítési pereket indítottak korábban a börtönök telítettségére hivatkozva".
Az embercsempészettel kapcsolatos bűncselekmények miatt fogva tartottak eltartásának éves költsége több milliárd forint. Egy elítélt embercsempész átlagosan csaknem 5 millió forintjába kerül a magyar adófizetőknek.
A reintegrációs őrizet kiterjesztésével az elítélt és Magyarországról jogerősen kiutasított embercsempészeknek 72 órán belül el kell hagyniuk az ország területét, ám ez nem a büntetés eltörlését jelenti. Amennyiben nem hagyják el az országot, visszakerülnek a börtönbe. Az intézkedés célja, hogy az embercsempészek büntetésének költségeit ne a magyar adófizetők állják.
Az intézkedés 808 fogvatartottat, többségében a Magyarországgal szomszédos államok polgárait érinti.