A magyar bírók önigazgatási szerve, az Országos Bírói Tanács (OBT) január 5-i ülésén nem támogatta Varga Zs. András kúriai elnök javaslatát arról, hogy az OBT nyilatkozatban álljon ki "az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos rendjének védelmében", és ezzel ítélje el - legalábbis indirekt módon - az ellenzék alkotmányozási terveit.
A hírről január elején már beszámolt a sajtó, az ülés jegyzőkönyve azonban csak most került fel az OBT honlapjára. Ebből kiderül, hogy
a 15 tagú testület 14:1 arányban szavazta le Varga Zs. javaslatát,
tehát egyetlen választott tag sem állt a Kúria elnöke mellé, aki hivatalból tagja az OBT-nek.
De miről is szólt volna a nyilatkozat? Ismert, hogy több ellenzéki politikus, köztük Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt beszélt korábban arról, hogy a szerintük "a hatalom kizárólagos birtoklására" irányuló alkotmányos rendelkezéseket vagy kétharmados törvényeket akár feles többséggel is eltörölnék kormányra kerülésük esetén, és szintén sima többséggel mozdítanának el kétharmaddal kinevezett közjogi szereplőket (például Polt Péter legfőbb ügyészt).
Az ellenzéki felvetésekre december 14-én nyílt levélben reagált Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke. Ebben arról ír, hogy "az utóbbi hónapokban egyre erősödnek - és immár közvetlenül politikai pártok által támogatottak - azok az elképzelések, amelyek egy kormányváltás esetén az Alkotmánybíróság működésének megzavarására, ad absurdum az Alkotmánybíróság testületének feloszlatására irányulnak".
A nyílt levélre több más intézmény vezetője is támogatóan reagált: "az alkotmányos rend védelmében" adott ki nyilatkozatot a legfőbb ügyész, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és az alapvető jogok biztosa.
A január 5-i OBT-ülésen Varga Zs. András hasonló nyilatkozat kiadására akarta rávenni bíró kollégáit is. A Skype-on lebonyolított találkozón tanácskozási joggal jelen volt mások mellett Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese és Répássy Róbert államtitkár, és ők is a nyilatkozat kiadása mellett érveltek. Lajtár azt mondta a bíróknak, hogy ebben a helyzetben "a hallgatás is egyfajta állásfoglalás látszatát keltheti", Répássy pedig arra figyelmeztetett, hogy "az ügyészséget már régen elérte ez a legitimációját kétségbe vonó álláspont és nem tartunk messze attól, hogy a bíróságokat is elérje".
A nyilatkozatot elutasító bírók közül is többen felszólaltak. Fatalin Judit, a Fővárosi Ítélőtábla bírája azt mondta, hogy az Alaptörvény alkalmazása evidencia, az OBT-nek azonban minden olyan állásfoglalástól tartózkodnia kell, "amely esélyt adhatna a politikai térbe kikerülve olyan értelmezéseknek, amelyek kétségbe vonhatnák a bírók pártatlanságát és függetlenségét".
Hilbert Edit, a Budapest Környéki Törvényszék elnöke arra mutatott rá, hogy az ellenzék alkotmányozási szándékát maga Orbán Viktor minősítette "politikai blöffnek" egy decemberi sajtótájékoztatón. Hilbert erre hivatkozva azt is megkérdezte Varga Zs.-től, hogy nem akarja-e visszavonni az előterjesztést, de a Kúria elnöke erre nem volt hajlandó.
Varga Zs. úgy érvelt, hogy ha az Alaptörvénnyel kapcsolatos véleménynyilvánítást politikai döntésnek tartja az OBT, akkor máskor sem kellene jogszabályokat véleményeznie. Abért János törvényszéki bíró erre úgy reagált, hogy a fennálló jogrendszer nyilván köti a bírókat, de jelen esetben "egy távoli, később bekövetkező vagy be nem következő eseménnyel összefüggésben kellene nyilatkoznunk".
Matusik Tamás, a Budai Központi Kerületi Bíróság csoportvezetője arra emlékeztetett, hogy az OBT akkor sem adott ki nyilatkozatot, amikor politikusok a "börtönbizniszt" emlegetve a bírókat is kritizálták, mert nem érezték ezt elég közvetlen sérelemnek az igazságszolgáltatás függetlensége ellen. Felhozta azt is, hogy az OBT szeptemberi ülésén az akkor még államtitkár Völner Pál alkalmazta a "hallgatás is állásfoglalás" érvelést. Völner azt kritizálta, hogy a bírók új etikai kódexének tervezetében az OBT kihagyná az Alaptörvényre való hivatkozást a preambulumból. A vesztegetési ügyébe azóta belebukott államtitkár szerint ez politikia állásfoglalásnak hathat akkor, amikor "a baloldali pártoknál folyamatosan az Alaptörvény akár alkotmányellenes hatályon kívül helyezésével, semmissé nyilvánításával kapcsolatos viták zajlanak".
Matusik szerint azonban ahogy az Alaptörvény etikai kódexből való kihagyása nem politikai állásfoglalás, úgy nem állásfoglalás az sem, hogy nem adnak ki az Alkotmánybíróság elnökéhez csatlakozó nyilatkozatot,
már csak azért sem, mert Sulyok Tamás nem őket, hanem Ádert, Orbánt és Kövért szólította meg nyílt levelével.
A tanácskozás végül odáig sem jutott el, hogy az OBT megfogalmazza egy esetleges nyilatkozat szövegét, általában a nyilatkozat szükségességét utasították el 14:1 arányban. Egyébként nem igazán meglepő, hogy éles véleménykülönbség van Varga Zs. András és az OBT bírók által választott tagjai között, hiszen az OBT 2020 őszén már Varga Zs. kúriai elnökké választását sem támogatta (de ez nem kötötte az Országgyűlés fideszes többségét).
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
