Strasbourgban úgy látják, Kövér jogtalanul büntette a momentumost

  • narancs.hu
  • 2024. november 24.

Belpol

Visszajár a pénz.

Pert nyert Szabó Szabolcs, a Momentum politikusa a magyar állammal szemben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán. Az ítélet alapján 2018-ban Kövér László jogsértő módon bírságolta meg az ellenzéki szereplőt egy parlamenti tiltakozás miatt – írja a hvg.hu.

November 21-én a bíróság azt a döntést hozta, hogy Szabónak sérült a véleménynyilvánítási és a tisztességes eljáráshoz való joga, és kártérítésként visszakapja a büntetés összegét.

A momentumos politikus a „rabszolgatörvény” néven elhíresült jogszabály ellen tiltakozott, amikor az ellenzék politikusai odaálltak Orbán Viktor elé, és zajt keltve akarták megakadályozni a szavazást.

Kövér László az akciót követően egymás után bírságolta meg a tiltakozásban résztvevő politikusokat, a több tucat politikus fejenként 1-1,5 millió forintos bírságot kapott, amit aztán részletekben, havonta vontak le a fizetésükből. Szabó közel 1,1 milliós bírságot kapott azzal az indokkal, hogy „fizikai erőszakot alkalmazott”. A strasbourgi döntés értelmében azonban jár neki a 2820 euró kártérítés (3 hónap után már kamattal növelve).

Nem Szabó Szabolcs az egyetlen ellenzéki politikus, aki az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult Kövér büntetése miatt. Többek között pert nyert a párbeszédes Karácsony Gergely és párttársa is, akiket azért büntettek 2013-ban, mert a trafiktörvény vitáján egy “Fidesz – loptok, csaltok, hazudtok” feliratú transzparenssel tiltakoztak – nekik 10,7 milliós kártérítést ítéltek meg. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.