Pert vesztett a magyar állam Strasbourgban

  • narancs.hu
  • 2024. november 23.

Belpol

A rabszolgatörvény ellen a parlamentben tiltakozó ellenzéki képviselőt jogtalanul bírságolta meg Kövér László.

Újabb, már a sokadik hasonló, az ellenzéki képviselőkkel szembeni perét veszíti el a magyar állam Strasbourgban – írja a hvg.hu. Ezúttal Szabó Szabolcs, a Momentum politikusa nyert pert az Emberi Jogok Európai Bíróságán a 2018 végi, "rabszolgatörvény" elleni ellenzéki tiltakozásokat érintő ügyben. 

Az ellenzék 2018 decemberében, a rabszolgatörvénynek nevezett munkaidő-jogszabály miatt a Parlamenten kívül tüntetéseken is tiltakozott, az épületen belül pedig a törvény megszavazását az ülés ellehetetlenítésével próbálta elérni. 

Az ellenzékiek akkor odaálltak Orbán Viktor elé az ülésteremben és hangosbeszélőn keresztül, valamint sípolással csaptak zajt, illetve felálltak az elnöki pulpitus elé is. Ezzel sem tudták azonban megakadályozni a jogszabály elfogadását. Utóbb pedig  

Kövér László házelnök sorra büntette meg a tiltakozó akcióban részt vevő ellenzéki politikusokat. 

A fideszes házelnök pénzbírságot szabott ki az ellenzéki politikusokra viselkedésükért. Több tucat politikus fejenként 1-1,5 millió forintos bírságot kapott, amit aztán részletekben, havonta visszatartottak a fizetésükből. Szabó akkor közel 1,1 milliós bírságot kapott. 

Szabó a strasbourgi bírósághoz fordult, amely november 21-én meghozott ítéletében neki adott igazat. A bírói tanács – tagjai közt Paczolay Péter volt alkotmánybírósági elnökkel – egyhangúan megállapította, hogy Szabónak sérült a véleménynyilvánítási és a tisztességes eljáráshoz való joga. 

Szabót annak idején Kövér azzal az indoklással büntette meg, hogy a parlamenti szavazás során fizikai erőszakot alkalmazott, hogy megakadályozza az elnök pulpitusra lépését, transzparenst mutatott fel és fütyült. A képviselő szerint azonban ő nem alkalmazott erőszakot. 

Szabó meg is támadta Kövér döntését és a mentelmi bizottság előtt is elő akarta adni álláspontját – ehhez a jogszabályok szerint joga van –, ám ez végül nem történhetett meg, mert a bizottság nem tudta megtartani az ülését, így Szabó büntetését enélkül szavazta meg a kormánypárti többség.  

Szabó a beadványában a strasbourgi bíróság előtt azzal érvelt, hogy a vele szemben kiszabott bírságnak nem volt jogalapja, aránytalan volt és politikai célokat szolgált.

Továbbá arra is hivatkozott, hogy nem volt lehetősége tisztességes eljárásban megtámadni az ellene kiszabott szankciót. 

strasbourgi bíróság ítélete szerint a jog nemcsak gondolatok szabadságát, azok tartalmát védi, hanem azt a formát is, amelyben azokat közvetítik, és Szabó csak a törvényjavaslattal szembeni ellenvetését kívánta kifejezni, melynek során politikai tiltakozásra és "gondolatai átadására" törekedett. 

A bíróság azt is megállapította az ítéletben, hogy az elmaradt mentelmi bizottsági ülés miatt, ahol a képviselő nem fejthette ki az ellenvéleményét a büntetés miatt, szintén sérültek Szabó jogai. A bíróság helyt adott Szabó igényének, aki az akkor tőle levont pénz visszafizetését kérte. Az ítélet szerint 

Szabó Szabolcsnak jár az akkor tőle büntetésként levont 2820 euró vagyoni kártérítés, de mostani árfolyamon, és 3 hónap után már kamattal növelve. 

Nem ez az első eset, hogy a Szabóval szemben is alkalmazott Kövér-féle pénzbírságot utóbb az államnak vissza kell fizetnie egy strasbourgi ítélet miatt. A még 2013-ban az MSZP-s Szanyi Tiborra kiszabott 131 ezer forintos bírság eljárását is elvesztették és egymilliót kellett visszafizetni. 

Szintén pert nyert a párbeszédes Karácsony Gergely és párttársa is korábban, akiket azért büntettek 2013-ban, mert a trafiktörvény vitáján egy "Fidesz – loptok, csaltok, hazudtok" feliratú transzparenssel tiltakoztak. Nekik 10,7 milliós kártérítést ítéltek meg, így esetükben  

a magyar államnak a 235 ezer forintos büntetés nem bevétel volt, hanem ennek csaknem 50-szeresére rúgó kiadás. 

Kövér nemrég 14 millióra büntette a DK-s Gyurcsány Ferencet amiért "árulózta" a kormányfőt; Gyurcsány is jelezte, kész Strasbourgig vinni az ügyet. A Momentum frakcióvezetőjét, Bedő Dávidot ugyan nem büntették meg, amiért Karsai Dánielre emlékezett, nála ennek törvénymódosítás lett a következménye.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.