Pert vesztett a magyar állam Strasbourgban

  • narancs.hu
  • 2024. november 23.

Belpol

A rabszolgatörvény ellen a parlamentben tiltakozó ellenzéki képviselőt jogtalanul bírságolta meg Kövér László.

Újabb, már a sokadik hasonló, az ellenzéki képviselőkkel szembeni perét veszíti el a magyar állam Strasbourgban – írja a hvg.hu. Ezúttal Szabó Szabolcs, a Momentum politikusa nyert pert az Emberi Jogok Európai Bíróságán a 2018 végi, "rabszolgatörvény" elleni ellenzéki tiltakozásokat érintő ügyben. 

Az ellenzék 2018 decemberében, a rabszolgatörvénynek nevezett munkaidő-jogszabály miatt a Parlamenten kívül tüntetéseken is tiltakozott, az épületen belül pedig a törvény megszavazását az ülés ellehetetlenítésével próbálta elérni. 

Az ellenzékiek akkor odaálltak Orbán Viktor elé az ülésteremben és hangosbeszélőn keresztül, valamint sípolással csaptak zajt, illetve felálltak az elnöki pulpitus elé is. Ezzel sem tudták azonban megakadályozni a jogszabály elfogadását. Utóbb pedig  

Kövér László házelnök sorra büntette meg a tiltakozó akcióban részt vevő ellenzéki politikusokat. 

A fideszes házelnök pénzbírságot szabott ki az ellenzéki politikusokra viselkedésükért. Több tucat politikus fejenként 1-1,5 millió forintos bírságot kapott, amit aztán részletekben, havonta visszatartottak a fizetésükből. Szabó akkor közel 1,1 milliós bírságot kapott. 

Szabó a strasbourgi bírósághoz fordult, amely november 21-én meghozott ítéletében neki adott igazat. A bírói tanács – tagjai közt Paczolay Péter volt alkotmánybírósági elnökkel – egyhangúan megállapította, hogy Szabónak sérült a véleménynyilvánítási és a tisztességes eljáráshoz való joga. 

Szabót annak idején Kövér azzal az indoklással büntette meg, hogy a parlamenti szavazás során fizikai erőszakot alkalmazott, hogy megakadályozza az elnök pulpitusra lépését, transzparenst mutatott fel és fütyült. A képviselő szerint azonban ő nem alkalmazott erőszakot. 

Szabó meg is támadta Kövér döntését és a mentelmi bizottság előtt is elő akarta adni álláspontját – ehhez a jogszabályok szerint joga van –, ám ez végül nem történhetett meg, mert a bizottság nem tudta megtartani az ülését, így Szabó büntetését enélkül szavazta meg a kormánypárti többség.  

Szabó a beadványában a strasbourgi bíróság előtt azzal érvelt, hogy a vele szemben kiszabott bírságnak nem volt jogalapja, aránytalan volt és politikai célokat szolgált.

Továbbá arra is hivatkozott, hogy nem volt lehetősége tisztességes eljárásban megtámadni az ellene kiszabott szankciót. 

strasbourgi bíróság ítélete szerint a jog nemcsak gondolatok szabadságát, azok tartalmát védi, hanem azt a formát is, amelyben azokat közvetítik, és Szabó csak a törvényjavaslattal szembeni ellenvetését kívánta kifejezni, melynek során politikai tiltakozásra és "gondolatai átadására" törekedett. 

A bíróság azt is megállapította az ítéletben, hogy az elmaradt mentelmi bizottsági ülés miatt, ahol a képviselő nem fejthette ki az ellenvéleményét a büntetés miatt, szintén sérültek Szabó jogai. A bíróság helyt adott Szabó igényének, aki az akkor tőle levont pénz visszafizetését kérte. Az ítélet szerint 

Szabó Szabolcsnak jár az akkor tőle büntetésként levont 2820 euró vagyoni kártérítés, de mostani árfolyamon, és 3 hónap után már kamattal növelve. 

Nem ez az első eset, hogy a Szabóval szemben is alkalmazott Kövér-féle pénzbírságot utóbb az államnak vissza kell fizetnie egy strasbourgi ítélet miatt. A még 2013-ban az MSZP-s Szanyi Tiborra kiszabott 131 ezer forintos bírság eljárását is elvesztették és egymilliót kellett visszafizetni. 

Szintén pert nyert a párbeszédes Karácsony Gergely és párttársa is korábban, akiket azért büntettek 2013-ban, mert a trafiktörvény vitáján egy "Fidesz – loptok, csaltok, hazudtok" feliratú transzparenssel tiltakoztak. Nekik 10,7 milliós kártérítést ítéltek meg, így esetükben  

a magyar államnak a 235 ezer forintos büntetés nem bevétel volt, hanem ennek csaknem 50-szeresére rúgó kiadás. 

Kövér nemrég 14 millióra büntette a DK-s Gyurcsány Ferencet amiért "árulózta" a kormányfőt; Gyurcsány is jelezte, kész Strasbourgig vinni az ügyet. A Momentum frakcióvezetőjét, Bedő Dávidot ugyan nem büntették meg, amiért Karsai Dánielre emlékezett, nála ennek törvénymódosítás lett a következménye.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.