"Az újfehértói emberek azt mondják, hogy amikor Kolumbusz Amerikába tartott, ők már visszafelé jöttek. Ezt úgy kell érteni, hogy az itt élők mindig mások akarnak lenni, mint a többiek", ad a Narancsnak rövid jellemzést a környéken élőkről Sándor Elek, az MSZP képviselőjelöltje. Szerinte ezt még fokozza, hogy az emberek egy része kiábrándult, a többi meg közömbös. Sándor Elek úgy látja, az sem javít a szavazási hajlandóságon, hogy a választásokat a palántázások idejére tűzték ki.
"Én nem tudom, hogy van ez, azért mindenki tudna fél órát szakítani magának, hogy leszavazzon", szól hozzá a kérdéshez Tóth András, a Fidesz jelöltje, aki nem hiszi, hogy pusztán a mezőgazdasági munkákkal meg lehet magyarázni a hagyományosan alacsony szavazási részvételt. A tömeges távolmaradás okát ő főleg az emberek apátiájában látja.
Kávássy Sándor, a kisgazdák jelöltje, a parlament leköszönő alelnöke érdeklődésünkre rögtön leszögezi, hogy a probléma szociológiai tanulmányt igényel, és ő nem szokott handabandázni. "A kérdés nagyon komplex. Össze kéne állítani egy kérdőívet, akkor meg lehetne mondani, mi van a háttérben."
A nagykállói választókerületben sem a fideszes, sem a kisgazda jelölt nem lépett vissza a másik javára, annak ellenére sem, hogy az első, érvénytelen fordulóban a szocialista Sándor Elek huszonhat százalékot kapott, míg a fideszes jelölt csak húszat, Kávássy pedig tizenkilencet. "Megyei elnök vagyok. Ha én visszalépek, az olyan, mintha felszámolnám a megyei szervezetet", ad magyarázatot taktikájára Kávássy, és felhívja a figyelmet arra, hogy választói is mereven tiltakoznának a visszalépése ellen. A Fidesz-FKgP-megállapodás hírére a helyi kisgazdaszimpatizánsok, úgy tűnik, legyűrték tájjellegű apátiájukat, hiszen rögtön aláírásgyűjtést rendeztek Kávássy támogatására. A megyei elnök megérti az érte aggódókat, és egy mondást idéz: "Hogy néz ki az a nyáj, amit otthagy a pásztora?"
A szabolcsi lelki alkat megfejtéséhez az újfehértói 7. számú szavazókörben kezdünk hozzá, ahol délben a helyi szavazatszámláló bizottság elnöke azzal a hírrel fogad bennünket, hogy a jelek szerint már megvan a huszonöt százalék, s mintha kissé többen jöttek volna el, mint két héttel ezelőtt. A tradicionális passzivitásra nem tud magyarázatot adni, talán a mezőgazdaság, mondja. Ennyiben maradunk. Egy bizonyos Józsi bácsival rögtönzött exit poll felmérést készítünk az udvaron: suttogva közli velünk, csak azért jött el szavazni, mert egy "okos ember" azt mondta neki, hogy a kisgazdákra szavazzon. A kisgazda jelölt neve most nem ugrik be neki, de nem számít, ikszelt egyet a kockába.
Az 1. számú szavazókörben szintén nem tudják, miért maradnak el az emberek, viszont a helyi szavazatszámláló bizottságnak határozottan feltűnt, aznap még egyetlen huszonéves voksolót sem láttak. A kora délutáni órákban mi sem látunk, pedig már nagyon szeretnénk személyesen találkozni egy igazi, apolitikus helybélivel. Mivel senki sem tudja, merre érdemes keresgélnünk, elindulunk a szomszédos Érpatakra, ahol állítólag még alacsonyabb volt a részvétel, mint Újfehértón.
Értesülésünket személyesen az érpataki polgármester cáfolja. Kóczán Pál ugyanis úgy emlékszik, hogy Érpatakon harmincöt százalékos volt a résztvétel, míg Újfehértón a harmincat sem érte el. Kóczán Pál határozottan a palántázási idényre és az általános apátiára vezeti vissza a lanyha választókedvet. "Érpatak katolikus település, ám palántázáskor még vasárnap is dolgoznak az emberek. Nem kapálnak, de a palántázás, az más. A fiam is ma ültet el több száz paprikát és paradicsomot, most van ideje rá", mutat rá a lényegre, majd a sokat emlegetett szabolcsi apátiáról beszél. "Az emberek annyira kiábrándultak errefelé, hogy már dolgozni se akarnak. A száztíz munkanélkülink közül alig tudtam húszat összetoborozni egy területfejlesztési pénzből támogatott munkára."
Érpatakon, akárcsak a környékbeli településeken, május 10-éhez képest magasabb a részvételi arány, az "apatikus palántázás" ellenére délután ötkor sok helyen már az első fordulós érvényességi küszöböt is megközelítik. Amikor már minden reményünk elszáll, hogy akárcsak egyetlen tradicionális nem szavazóra is ráakadunk, jön a hír: Leveleken focimeccs lesz, a helyi csapat a Tiszamente SE-Ugornya csapata ellen lép pályára, amolyan megyei másodosztályi rangadó. A nézők közt vélhetően sok a huszonéves, így hát azonnal a helyszínre sietünk, és izgatottan hozzálátunk a közvélemény-kutatáshoz. Az eredmény nem igazolja várakozásainkat: a kétszáz fizető néző egy része egyenest a szavazókörből jött ki a meccsre, másik részük már reggel leszavazott, sőt néhány huszonéves markáns pártpreferenciával rendelkezik, úgyhogy nem maradt más hátra, mint a Levelek csapatának edzőjét a szünetben kérdőre vonni, vajon elmentek-e a fiúk szavazni.
"A csapatból mindenkit utasítottam, hogy menjen el szavazni, a szavazás nálunk kötelező volt", válaszolt Takács László edző.
Majd hosszasan elmélkedett a környéket uraló apátiáról.
Kovács Róbert
A végeredmény
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4. vk., (47,62%-os részvétel)
| 1. Tóth András (Fidesz) | 39,68% |
| 2. Sándor Elek (MSZP) | 35,07% |
| 3. Kávássy Sándor (FKgP) | 15,38% |
| 4. Forró Zoltán (SZDSZ) | 4,92% |
| 5. Kovács Sándor (Munkáspárt) | 2,92% |
| 6. Stekler Ottó (Zöld Párt) | 1,03% |
7. Molnár János (MSZDP) 1,00%
