Tegnap lefokozták, ma pedig kirúgták Tarr Zoltán feleségét Lázár minisztériumából

  • narancs.hu
  • 2024. december 19.

Belpol

20 év után, érdemtelenségre hivatkozva. Mert néha lájkolta a férje posztjait.

"Elég volt! Lázár János azonnal tűnjön el a közéletből! Tegnapi napon Tarr Zoltán európai parlamenti képviselőnk feleségét, Jékely Bertát lefokozták és felére csökkentették a fizetését Lázár János minisztériumában. Ma pedig a minisztériumi karácsonyi ünnepség után az ügyfélkapun keresztül, érdemtelenségre hivatkozva, azonnali hatállyal, húsz év munkaviszony után, végkielégítés nélkül kirúgták. 5 nappal karácsony előtt. Három gyerekes édesanyaként" – írta Magyar Péter csütörtöki Facebook-bejegyzésében.

A Tisza Párt elnöke arról számolt be, hogy "ma a helyettes államtitkár a karácsonyi ünnepségen még szabadkozott a tegnapi lefokozás miatt és jelezte, hogy nem ért vele egyet, azt a legmagasabb politikai szintű utasításra kellett végrehajtaniuk."

Magyar idézi is a határozatot: “Munkaviszonyát – érdemtelenségre tekintettel – azonnali hatállyal, 2024. december 19. napján felmentéssel megszüntetem. Végkielégítés nem illeti meg.

Megállapításra került, hogy az Ön közösségi médiában megjelenő tevékenysége ellentétes a Kit. 92. §-a szerinti, a kormánytisztviselőre vonatkozó hivatásetikai alapelvekkel, mely olyan politikai állásfoglalásnak minősül, amely tevékenysége megalapozottan kétséget ébreszt a részrehajlástól mentes munkavégzése kapcsán.

Ezzel Ön a foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv jó hírnevét és a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja.”

Magyar Péter szerint,

Jékely Berta húsz év minisztériumi jogviszony után azért vált Lázár János szerint érdemtelenné az épített örökség megőrzéséért folytatott munkájára, mert néha lájkolta a férje Facebook bejegyzéseit… 2024, Magyarország.

Az a Lázár János rúgatta ki öt nappal karácsony előtt az egyik legjobb szakembert a minisztériumból, aki húsz éve még Rapcsák hódmezővásárhelyi polgármester táskahordója volt, most pedig épp tönkreteszi a teljes magyar vasutat, az épített örökségünket a miniszterelnök vejével rombolja le, átjátssza az oligarcháknak a pályaudvarainkat és a felújított kastélyokat, valamint több milliárd forint közpénzen felújíttatta a batidai kastélyához vezető negyedrendű utat. A kastély miből épült, János? A szingapúri és londoni bankszámláidon hány milliárd forint van? Távozz a magyar közéletből! Amíg még szabadon megteheted" – írja posztjában a Tisza Párt elnöke.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.