Esztergom pénzszórás után

Tükörként mutatja

  • Matkovich Ilona
  • 2012.02.05 12:01

Belpol

Az esztergomi várospolitika fő kérdése az, hogy miként kezelhető a korábbi fideszes városvezetés alatt felhalmozott 26 milliárd forintos tartozás. Az Alkotmánybíróság december 2-án megsemmisítette a többségi Fidesz-frakció támogatta adósságrendezési tervet, amely száz százalékban teljesítette volna a hitelezői igényeket. A bankok a jelentős veszteséget elkerülendő jelzálogot tettek Esztergom teljes vagyonára.

"Hol van a pénz? Új választást akarunk Esztergomnak! Mondjatok le!" - ilyen és ehhez hasonló bekiabálásokkal fogadták a november 25-i testületi ülésre érkező polgárok az esztergomi Fidesz-csoportot a bankoknak és a város beszállítóinak százszázalékos teljesítést garantáló reorganizációs terve miatt.

Egy emlékezetes ülés

A felháborodás oka, hogy a helyiek által "büntető költségvetés"ként emlegetett idei büdzséből a Fidesz-többség nulla forintot tervezett be várostakarításra, útkarbantartásra, a zöldterületek és játszóterek gondozására. Szeptemberben veszélybe került a közalkalmazottak fizetése, nincs helyben tömegközlekedés, novemberben tartozás miatt átmenetileg megszűnt a közvilágítás és a közétkeztetés az iskolákban, óvodákban. Nem kötelező feladatokra azonban futja a városi pénzből. A teljesség igénye nélkül: 90 millió forintot szavaztak meg az öt éve veszteséges élményfürdő karbantartására (lásd keretes írásunkat), 40 millió jut úszásoktatásra, 9,5 millió forintot utalnak át évente egy romániai cégnek a 2005-ben megvásárolt székelyföldi, felújításra váró vargyasi kastély kezelésére, és 30 millió forintot különítettek el az esztergomi peres ügyek, köztük a volt polgármester, a testületben képviselőként bent maradt Meggyes Tamás pereinek finanszírozására.

Ezek után Steindl Balázs fideszes frakcióvezető azzal a meghökkentő indítvánnyal állt elő a november 25-i testületi ülésen, hogy az önkormányzat tíz évre visszamenőleg fizesse ki a már foglalkoztatásban nem álló polgármester és alpolgármesterek ellen a munkájukkal összefüggésben indult perek költségét, a magánvádas perköltségeket is - a perek kimenetelétől függetlenül. Olyan rendelet elfogadását is indítványozták visszamenően a testület fideszes tagjai, amely az előző polgármester és az alpolgármesterek önkormányzat finanszírozta életbiztosításának a kifizetését hagyná jóvá. Tétényi Éva polgármester felhívta az előterjesztő figyelmét, hogy az ügyben rendőrségi nyomozás folyik, ugyanis közpénzből, testületi felhatalmazás nélkül több éven át összesen 12 millió forintért életbiztosítást fizettek Meggyes Tamásnak és a két alpolgármesternek - ez akkor derült ki, amikor Meggyes sikertelenül próbálta meg felvenni a biztosítás összegét.

Meggyes ezután hiába bizonygatta az ominózus ülésen, hogy az általa vállalt (jórészt befejezetlen - M. I.) beruházások fontosak voltak, hiszen Esztergom így családbarát várossá vált. "Ha kifütyülnek is, önökért cselekszem, mi másért tenném ezt" - közölte az ülésteremben megjelent nagyszámú hallgatósággal. A zömében jobboldali szavazó esztergomiak azonban már tudják, mekkora árat kell fizetni korábbi polgármesterük 2000-ben meghirdetett Gyarapodás programjáért. Az ülés végére a testület megszavazta ugyan, hogy kifizessék a közétkeztetést és a közvilágítást végző cégeknek járó szolgáltatási díjak egy részét, a döntést azonban botrányos jelenetek kísérték. A teremben és a folyosón várakozók az úgynevezett Kiflicsücsök-demonstráció dühödt résztvevői voltak, akik gyermekeik elmaradt meleg ebédje miatti felháborodásukban 40 percre túszul ejtették a fideszes városatyákat, akik végül rendőrök sorfala között távozhattak az épületből (lásd:Megszégyenülve, Magyar Narancs, 2011. december 1.). Aznap éjszaka egy Molotov-koktélnak látszó tárgy landolt az egyik fideszes képviselő ablakán. A balhés testületi ülés óta hetente más fideszes képviselő háza előtt demonstrálnak az emberek, akik nem akarják tudomásul venni, hogy annyi erőfeszítés, a városért elvégzett társadalmi munka, petíció és tüntetés után sem tudják érvényesíteni Esztergomban a többség akaratát, vagyis az új önkormányzati választás kiírását.

A Fidesz költekezik

A Meggyes-korszak alatt Esztergom egy 30 ezres város lehetőségeit jelentősen meghaladó mértékben kért és kapott - főként kötvénykibocsátás ellenében - hitelt. Idén kellene megkezdeni a Raiffeisen Banktól felvett 17 milliárdos, svájci frank alapú, hosszú lejáratú hitelállomány törlesztését, de a korábbi számlavezető K&H-nak is tartoznak 4,5 milliárddal. Utóbbi - a műemlékvédelem engedélyét mellőzve - olyan védett épületekre jegyezhetett be jelzálogot, mint a Sándor-palota, amelyet az Alkotmánybíróság épületének szánt az előző városvezetés. A korábbi gyakorlat az volt, hogy az egyik hitelt a másikkal biztosították, ám végül a születendő gyermekeknek félretett Szent Miklós Alap 610 millió forintját voltak kénytelenek felajánlani fedezetként a működési hitelre, és azt az önkormányzat már nem tudta visszafizetni.

2010 októberében Tétényi üres kasszát és másfél milliárdot közelítő közüzemi számlatartozást örökölt az előző testülettől. (Lásd: Ragaszkodás a kasszakulcshoz,Magyar Narancs, 2011. február 3.) A csődhelyzetet felismerve és a törvény betűjét betartva az új polgármester késedelem nélkül kezdeményezte a megyei bíróságnál az adósságrendezést, amit a bíróság el is rendelt. Amennyiben egy település adósságrendezést kér, az eljárás idejére csődvédelem illeti meg: nem növekszik a hitelállománya, és a bankok korábbi jelzálogjoga semmissé válik. Az önkormányzat ilyenkor is működteti intézményeit, iskoláit, és ellátja más kötelező feladatait, a maradványt azonban nem beruházásokra és szociális juttatásokra, hanem törlesztésre költi. Az adósságrendezés alá vont önkormányzat eladhatja egyes vagyontárgyait, hogy minél előbb kifizethesse hitelezőit: ezt hívják vagyonfelosztásnak. Amennyiben nem sikerül megegyezni a hitelezőkkel, újabb és újabb válságköltségvetés következik, egészen addig, amíg a város nem állapodik meg hitelezőivel a törlesztés idejéről és mértékéről.

Tétényi az első pillanattól szembement az esztergomi testület többségét alkotó Fidesz-frakció vállalásával. Ragaszkodott ahhoz, hogy bevételi források híján a város csak akkor tud törleszteni, ha a hitelezők a tartozás bizonyos hányadáról lemondanak. A bankoknak tett ajánlata szerint alku tárgya lehetne Esztergom mintegy 9,5 milliárd körüli forgalomképes vagyona, benne a korábban említett székelyföldi kastély, a balatoni tábor, a használaton kívüli iparterületek. A teljes vagyon azonban nem fedezi a város tartozását, ezért Tétényi törlesztéssel és vagyoneladásból közel ötvenszázalékos végkielégítést ajánlott a hitelezőknek, hogy ily módon a város megszabaduljon a harmincéves adósrabszolgaságtól. A helyi Fidesz hallani sem akart e megoldásról. Állítják, hogy a város működése újabb hitelfelvétellel "a Tétényi-féle csődeljárás" nélkül is biztosítható lett volna.

A Fidesz-frakció unortodox törvényértelmezésének ékes bizonyítékai az általuk áprilisban megszavazott, de az Alkotmánybíróságon elkaszált reorganizációs terv elfogadásának a körülményei. Az Esztergom hivatalos honlapján megtalálható jegyzőkönyv szerint az azóta távozott aljegyző így fordult az egybegyűltekhez: "Tisztelt képviselőtestület vagy nem tudom, minek nevezzem most ebben az esetben önöket (...) jogi aggályaim vannak ennek az ülésnek a megtartásával, és mindez felvetheti mások részéről a most meghozott döntések érvényességét (...)." Erre Meggyes Tamás volt polgármester közölte az aljegyzővel: "Amit ön felvetett, az teljesen helyénvaló, tisztában vagyunk ezekkel a tényekkel, és vannak is rá válaszaink."

Az Alkotmánybíróság vélhetőleg nem találta kielégítőnek e válaszokat, ezért december 2-án visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a fideszesek reorganizációs rendeletét azon indoklással, hogy azt "az ellenzéki képviselőket és a polgármestert kizárva" fogadta el a Fidesz-frakció. Az esztergomi Jobbik az AB-döntés után feljelentést tett hivatali hatalommal való visszaélés, közokirat-hamisítás, hűtlen kezelés és bűnpártolás bűntettének gyanúja miatt. Tétényi levelet írt Navracsics Tibor közigazgatási miniszternek, amelyben kérte: járjon közben a kormánynál, hogy normalizálódjon az esztergomi helyzet, amely véleménye szerint csak a képviselő-testület lemondásával vagy feloszlatásával érhető el.

A Fidesz visszavág

Az azonnali válasz nem maradt el: a parlament önkormányzati bizottsága javaslatára az Országgyűlés december 19-én elfogadta, hogy január 1-jétől tizenkét önkormányzati fenntartású esztergomi intézmény - köztük középiskolák, múzeum, szociális központ - állami kézbe kerül. "Belátták, hogy az intézményi költségvetésünk tarthatatlan, amit én állandóan mondok, ezért segítségnyújtás gyanánt az általános iskolákat is átveszik, amiket egyébként nem kellene, és az országban sehol máshol nem történik meg" - kommentálta az állami gondozásba vételt Tétényi Éva.

Jellemző, hogy Szabó Erika, Czunyiné Bertalan Judit és Navracsics Tibor az előterjesztésben még úgy fogalmazott: azért kell a megyének, illetve az államnak átvennie ezeket az intézményeket, mert a képviselő-testület folyamatosan törvény- és alkotmánysértő. Három nap múlva ez a sor kikerült a fideszes képviselők indítványából, hiszen az alkotmánysértés közvetlen ok lehetett volna arra, amit az esztergomiak olyannyira szeretnének, és amit a Fidesz olyannyira el akar kerülni: a városházi testület feloszlatására. Ezután az Országgyűlés név szerinti szavazásban elutasította az ellenzéki pártok azon kezdeményezését, hogy oszlassák fel Esztergom önkormányzatát.

A december 20-i városházi ülésen, amelyen részt vettek a Raiffeisen Bank és a K&H követeléskezelési osztályának képviselői, az esztergomi Fidesz-frakció újra elővette és megszavazta - most már országgyűlésileg legalizálva - az AB által néhány nappal korábban megsemmisített válságköltségvetés tervezetét. Steindl Balázs frakcióvezető arra hivatkozott, hogy a reorganizációs terv tartalmi helyességét nem vitatta az AB, és mivel a parlament is hoz visszamenőleges hatállyal rendeleteket, az esztergomi képviselők is megtehetik ezt. Az ülésen a fideszes többség rábólintott arra is, hogy a város a Raiffeisen Bankkal megállapodva átütemezi a korábbi 17 milliárd forintos megállapodást, és a bank a hitel fedezetét képező ingatlanokra jelzálogjogot jegyezhet be. A futamidő 25 év, az első négy évben tőketörlesztési moratóriummal.

Tétényi emlékeztette a képviselőket a város 1,6 milliárdos folyószámlahitelére, "jelenleg a város vagyonát konkrétan a bankoknak adjuk oda jelzálogba, de az előző testület által létrehozott 26 milliárdos adósság megmarad" - közölte, majd megjegyezte: azért nem jutott év végén pénz például a gyerekek étkeztetésére, mert a Fidesz-frakció az intézmények működésére szánt pénzből félmilliárdot adósság-visszafizetésre fordított.

Az utolsó, 51. testületi ülés után a polgármester a Narancs kérdésére válaszolva röviden beszélt a lex Tétényiként elhíresült, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásának szabályait módosító, máig el nem fogadott jogszabályjavaslatról. Ennek értelmében két cikluson keresztül nem választható újra az a polgármester vagy képviselő, akinek hivatali ideje alatt adósságrendezés indul. A tervezet célja egyértelmű; ahogyan az esztergomi polgármester fogalmaz: "Amennyiben úgy látják a parlamentben, hogy mégiscsak egy fel-oszlatás lenne a megfelelő megoldás Esztergomban, akkor először hatályba helyezik a törvényt, és csak utána mondják ki a feloszlatást. Ebben az esetben az egész testület feláll, de a következő választáson sem én, sem a jelenlegi képviselők nem indulhatunk."

Fideszesek és Fidesz-közeliek Esztergomban

A tiszakécskei székhelyű Duna Aszfalt Kft., amelynek 521 millió forint elfogadott hitelezői tartozása van az esztergomi önkormányzatnál, önállóan vagy a Duna Aszfalt-Közgép Konzorcium tagjaként maximum 3,5 milliárd forint értékben végezhetett munkákat a városban 2007 és 2010 között.Ez a konzorcium szerződött Esztergom önkormányzatával az Esztergom- Szamárhegy-Búbánatvölgy vízellátása és csatornázása egy részének kivitelezésére. Információink szerint a csatornafektetési munkálatokat alvállalkozóként az Orbán Viktor által alapított, jövőre közel négymilliárd forint állami támogatásban részesülő felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnökének a cége végezte. A Mészáros és Mészáros Kft. tulajdonos-cégvezetője Mészáros Lőrinc, Felcsút új polgármestere a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány kuratóriumi elnöke is egyben. A Közgép Zrt., amely épp az elmúlt, az építőipart sújtó válságos években megduplázta a bevételeit, a felcsúti futball szponzora, és korábban az Esztergom Fürdő (SPA) Zrt.-vel is közös konzorciumban végzett építőipari munkákat.

A megközelítőleg évi 300 milliós veszteséget termelő élményfürdő korábbi üzemeltetője, az önkormányzati Esztergom Fürdő SPA idén ősszel adta át az üzemeltetési jogot az Investor 2005 Kft.-nek. A szerződő felek úgy egyeztek meg, hogy az üzemeltető évi 18 millió forintot fizet az önkormányzatnak azzal az évi 80 millióval szemben, melyet a város fizet a cégnek fenntartási, beruházási költségei fejében. Az Investor 2005 Kft. ügyvezetője és résztulajdonosa, Mateisz Renáta résztulajdonos az Aquaplus Kft.-ben is, ahol tulajdonostársa György Zoltán. Az Investor Kft. lett a fürdő közvetlen szomszédságában épülő Aqua Palace Hotelre kiírt közbeszerzés győztes pályázója, és nyert közel 300 millió forint támogatást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől a beruházásra. Az Aquaplus sándorfalvai címére van bejegyezve az Aqua Holding Kft. is, amelyben 2010 júliusáig tulajdonostárs volt Bánki Erik fideszes régióigazgató, az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottságának elnöke. Korábban az Aquaplus résztulajdonosa volt az Esztergomi Vízmű Kft.-nek is, ám tulajdonrészét egy idő után a város megvásárolta.

Talán nem véletlen, hogy az esztergomi önkormányzat által fenntartott oktatási és nevelési intézmények, valamint a városi kórház közétkeztetési szolgáltatásáttíz évre a Hungast Esztergom Kft. nyerte el. A cég (amely az önkormányzat tartozása miatt novemberben nem szállított ételt az esztergomi közintézményeknek) tulajdonosi köre két részre bontható. Esztergom a városi holding, a Strigonium Zrt. révén 51 százalékban tulajdonos, de feltűnik a cégiratokban a hotelépítő Aquaplus Kft.-hez hasonlatosan ugyancsak sándorfalvai Hungast Kft. neve is. Tovább bogozva a szálakat, a Hungast tulajdonosaként az S-FOOD Kft.-t azonosíthatjuk, amelynek ügyvezetője és egyik tulajdonosa György Tamás, aki az aquaplusos György Zoltán unokaöccse. A hírek szerint ez a Hungast kapta meg az élményfürdő konyhájának üzemeltetését is, csakhogy a Dalkia Energia energiaszolgáltató szeptemberben a 70 millió forintra rúgó ki nem fizetett számlák miatt leállította az élményfürdő melegvíz- és hőszolgáltatását. A fürdő jelenleg zárva van, a hozzá tartozó Aqua Palace Hotel épülettorzója környékén hónapok óta nem láttak munkásokat a lakosok.

A lezáratlan ügyek és a milliárdos tartozások listáját gyarapítja az élményfürdővel szemközt, a Prímásszigeten megépített Mária Valéria elnevezésű, a folytonos beázás miatt évekig zárva tartó mélygarázs, amelynek 1,68 milliárdért való megvásárlásáról bár szerződött, de kifizetni már nem tudta az előző testület. A mélygarázst is építő Giegler Kft. egy szálloda felépítésére is ígéretet tett, a szálloda betontorzója azonban a mélygarázs felett csak szerkezetkészen csúfítja a környéket.

Neked ajánljuk

A varacsk alatt

Jane Campion hosszan megpihent legutóbbi rendezése, a 2009-es, Keats életéről szóló Fényes csillag után, azóta csak egy remek krimisorozatot, A tó tükrét láthattuk tőle.

A hiányzó hetes

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

Vif

A zseni a polgári életben örök vesztes, akinek talán szüksége is van ezekre a vereségekre. A művészetpszichológia érdekes kérdése lehetne, hogy a vásott romantikus közhelyek közül vajha miért épp ez maradt oly kedves mindmáig a 19. század gyermekded ábrándjait zordan elvető és rendre kifigurázó színházi alkotók számára.

Egy szabad ember

  • Babarczy Eszter

„Egy elkövetkező nemzedéknek, akik remélhetőleg szerencsésebbek és bölcsebbek lesznek, mint mi voltunk”indul a harminc év történetfilozófiai, eszmetörténeti és politikai írásait összegyűjtő kötet. Gyurgyák nem változtatott az eredeti szövegeken, összeállításuk mégis politikai tett: a szerző hitvallást tesz, amelytől az ország sorsának jobbra fordulását várja. Ez a hitvallás egy angolszász típusú konzervativizmusé, amely, mint Gyurgyák maga mondja, elveszített lehetőség volt a magyar történelemben, különösen a rendszerváltás után.

Majd legközelebb

  • Rádai Andrea

Nem sikerült leváltani a féldiktatórikus rendszer kormányát, így a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sem tudtuk megakadályozni: nem nyertünk a ProTest – Út a forradalomhoz című színházi társasjátékban. De ez talán mellékes is, mert itt az út volt a fontos, a viták, a közös gondolkodás, a billegés a cselekvés képességének eufóriája és a tehetetlenség letargiája között.

Törvényen kívüli ösztönök

Nyolc afrikai férfi táncos jön ki a színpad elejére. Meztelen testükre húzott fekete öltönyükben felsorakoznak a rámpán, farkasszemet néznek a közönséggel. Kitartóan, sokáig. Miféle szakadékot lép át, vagy nem lép át a tekintetünk? Az ő szemükben lehetne düh, méreg, dac, elég, ha a gyarmatosításra, háborúkra, a menekülthelyzetre gondolunk. De nincs. Csak úgy néznek.

Vissza a szamárpadba

  • A szerk.

Nagyszabású szélsőjobboldali összejövetelnek, öndefiníciója szerint egyenesen csúcstalálkozónak adott otthont a múlt hétvégén Lengyelország fővárosa. A The Warsaw Summit házigazdája a Jog és Igazságosság (PiS) és Jarosław Kaczyński pártelnök voltak, vélelmezett titkos célja pedig az, hogy az európai hasonelvű pártokat egységbe kovácsolja.

„Párizsban minden volt”

  • Artner Sisso

A Jel Színház alapítója a vajdasági Magyarkanizsáról indult képzőművészként, s előbb Budapesten, majd Párizsban lett táncos és koreográfus. Legutóbbi darabja, az OMMA kapcsán beszélgettünk, emlékezve az első előadására, a Pekingi kacsára is.

Hozza a kötelezőt

  • Sausic Attila (Berlin)

Németországban megszigorították a járványellenes intézkedéseket. Angela Merkel megjelenésünk napján adja át irodáját a parlament által szerdán megválasztott szociáldemokrata kancellárnak. Olaf Scholz általános oltáskötelezettség bevezetését tervezi. S mennyi szép törekvés és nemes szándék említhető az új kormány programjából!

„Rohadjon szét ott, ahol van!”

A szakértő szerint kisebbek, az építtető szerint megfelelő méretűek a Nagy-Magyarországot bemutató mórahalmi Mini Hungary Park makettépületei. A Szegedi Törvényszéken zajló büntetőper azt vizsgálja, meg akarták-e rövidíteni az államot és az Európai Uniót.

„Innen csak elmenni lehet”

Négyszázszoros ingatlanár-különbség is lehet Budapest belvárosa és például a Békés megyei Kevermes vagy Kötegyán között. Kevermesen jártunk, s mellbevágó szegénységet és pusztulást láttunk.

„Ekkora szakadék máshol nincs”

Mivel elégedetlenek a mai fiatalok, és miért a magyarok a leg­op­ti­mistábbak a visegrádi négyek közül? Mi lehet az oka a politikai hovatartozás szerinti megosztottságnak, és mi az az egy kérdés, amelyben mégis egyetért fideszes és ellenzéki fiatal?