Tüntetés a kutatás szabadságáért

  • narancs. hu
  • 2018. június 22.

Belpol

Tavaly százezren vonultak a CEU-ért, most alig pár százan az akadémiáért.

Néhány százan gyűltek össze a budapesti Széchenyi István téren péntek délután, ahová a Momentum szervezett tüntetést „Álljunk ki a tudásért!" címmel.  „Tavaly ilyenkor csaknem százezren vonultunk utcára a CEU-ért. Most, egy évvel később, a Magyar Tudományos Akadémia és a magyar tudományos élet függetlensége a tét" – írták előzetesen a tüntetés szervezői.

A Parlament előtt elsőként Gyetvai Viktor diáktüntető szólalt fel, aki szerint a magyar kormány nem méltó Széchenyi István emlékéhez, Orbán Viktor elárulta egymillió kivándorolt magyar közös európai álmát. Oroszországban lerombolták a Tudományos Akadémiát, erre készül a kormány is. Ezt akarjuk?" – kérdezte? „Börtönbe szeretnétek menni? -Nem!" – zúgta a pár száz fős tömeg -olvasható az Index beszámolójában.

„A kormány bármit áterőszakol a parlamenten, ezért fontos kimondani: Az erősnek nincs feltétlenül igaza" – mondta következő felszólalóként Szűcs Zoltán Gábor, a Magyar Tudományos Akadámia politológusa. Szerinte semmi érv nem hangzott el az MTA átalakítása mellett, amit tesznek, az puszta erőszak, ami ellen, és az igazság mellett kiállni kötelesség.

Mint arról a Magyar Narancs is beszámolt, a kormány azt tervezi, hogy az Akadémia költségvetésének egy része átkerül az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz. Ezzel gyakorlatilag a kormány dönthetné el, mely kutatói intézmények mennyi forrást kapnak. A tervezett 28 milliárdos átcsoportosítás az MTA teljes költségvetésének nagyjából kétharmada.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.