„Az elmúlt években a gazdaság 2022 közepe óta tartó stagnálása ellenére a munkaerőpiac figyelemre méltó ellenálló-képességről tett tanúbizonyságot. A 2024-ről 2025-re forduló időszakban azonban számos jel arra utalt, hogy a reálgazdaság gyengélkedése a munkaerőpiacon is érezteti a hatását” – olvasható az Egyensúly Intézet (EI) ide második negyedéves előrejelzésében.
A decens megfogalmazás mögött az húzódik meg, hogy a cégek – tanulva a Covid elmúltával elszenvedett veszteségekből – igyekeztek mindenáron megtartani alkalmazottjaikat, ugyanakkor az erőn felüli, a gazdaság termelékenységét meghaladó kétszámjegyű béremelések és a stagnáló teljesítmény azonban nagyjából eddig engedték őket nyújtózkodni. A magyar gazdaság elmúlt évekbeli növekedését ugyanis lényegében a forint értékvesztése állította elő – írtuk már tavaly ősszel.
Az EI várakozása szerint ennek megfelelően a foglalkoztatottság 2025-ben és 2026-ban is 0,3–0,4 százalékkal csökkenhet, a munkanélküliségi ráta idén 4,6 százalékra emelkedhet, jövőre 4,3 százalékra mérséklődhet. A reálbér-növekedés lassul: 2024-ben még jelentős volt a bérdinamika, 2025-ben csupán 2,5, jövőre pedig 2,6 százalékos medián reálbér-növekedéssel számolnak a versenyszférában. A bérek alakulását a gyengülő gazdasági teljesítmény, a mérséklődő profitabilitás és a munkavállalók romló alkupozíciója egyaránt visszafogja – indokolja számaikat az EI.
Ugyanez a műhely végzett felmérést a legtöbb céget tömörítő Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) tagvállalatai között. A szintén második negyedéves adatfelvétel alapján elbocsátásra a vállalkozók 12 százaléka szerint lesz szükség, ami három százalékponttal több a kora tavaszi válaszokban foglaltaknál, tömeges elbocsátásokat azonban egyelőre nem érzékelnek. Sokatmondó viszont az, hogy a válaszadók 71 százaléka a következő egy évben nem tervez fizetésemelést, negyede pedig legfeljebb tíz százalékot.
Az EI elemzése egyébként nem tér el a fősodorbeli elemzők becsléseitől. A GDP alakulását idén 0,8 százalék növekedésben várják, ami azonos például az Európai Bizottság becslésével és beleillik a piaci analízisek trendjébe. Jövőre 1,6 százalékos bővülésre számítanak. Figyelmeztető megállapításuk, hogy a növekedés elsődleges motorja a háztartások fogyasztása, így a megtakarítások visszaesése, a reálbérek emelkedése és a fiskális politika várható élénkítő lépései (vagyis a választás előtti osztogatás) növelhetik a belső keresletet, ez azonban garantálhatóan fűteni fogja az áremelkedést, és az adatok ezt is támasztják alá. Az idei infláció 4,9 százalék lehet, 2026-ban 4,6 százalékra mérséklődhet. A drágulás 2025 első felében lassulhat, de az év második felében újra emelkedésnek indul. A VOSZ tagvállalatainak 71 százaléka tervezi az inflációt beépíteni az árakba, ami magas árnyomást fejt ki a fogyasztókra is.
Az EI is azzal számol, hogy a beruházások volumene 2025-ben várhatóan tovább csökken, mielőtt 2026-tól – az EU-s források gyorsuló beáramlása és a külföldi működőtőke-befektetések révén – újra növekedni kezdene. Mint ahogy csaknem két hónapja megírtuk, brutálisat zuhant a beruházások volumene a hazai gazdaságban, de a trend 2022 vége óta immáron tíz negyedéve tart. Nem nagy kockázat így kijelenteni, hogy a szakadatlanul visszaeső invesztíció kizárja, hogy a közeljövőben tényleges növekedés legyen az országban.
Ennek alapján az idei 0,8 százalékos növekedés is erősen kétségesnek tűnik. Az EI azonban nem tér ki azon megállapításuk kifejtésére, hogy 2026-tól mi alapján várja az uniós támogatások gyorsuló beáramlását. Jelenleg semmi nem támasztja alá ezt a feltételezést, sőt, az utalások további apadása sem zárható ki a nem enyhülő jogállamisági vita közepette. Hacsak az EI-ben nem azzal számolnak, hogy egy év múlva más kormány fogja irányítani az országot, mégis újranyithatóvá téve a már elvesztettnek hitt uniós összegeket is. „A csapok nem zárultak be teljesen, de a kohéziós és újjáépítési források többsége továbbra is zár alatt van. Az országot érő kár pedig eurómilliárdokban mérhető” – írta Heil Péter április végén a Narancsban.
Mindenképpen új elem azonban a hangulati mozgásokban, hogy a válaszoló VOSZ-tagok az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban a legnagyobb problémának a gazdaságpolitikát, a kiszámíthatatlanságot és az inflációt nevezték meg. A vállalkozásoknak mindössze harmada készül új beruházásra, és kevesebben vannak azok, akik végre tudták hajtani a tervezett beruházásokat.
