„Nem attól lesz valaki fényművész, hogy egy épületre vetít”

Interaktív

Kilencedik alkalommal rendezték meg Pécsett a Zsolnay Fényfesztivált július elején. A város 28 pontján hazai és külföldi alkotók mutatták be helyszínspecifikus munkáikat, amiket négy nap alatt több mint százezer ember látott. Szervezőkkel és művészekkel beszélgettünk az esemény hazai és nemzetközi jelnetőségéről, az utóbbi években egyre népszerűbbé váló fényművészetről, valamint a mesterséges intelligencia e területen történő hasznosításának lehetőségeiről.

Bár az esemény gyökerei a Zsolnay Negyedbe nyúlnak vissza, a városrész most először kapcsolódott be igazán intenzíven a programba, amelynek középpontjában mindeddig a belváros látványosságai álltak. A szervezők közlése szerint idén több mint 100 ezer látogatót vonzó négynapos rendezvény így kétpólusúvá vált, az összesen 28 helyszínt érintő Fény Útja pedig immár valóban az egész várost behálózta.

Az útvonal mentén található, hol azonnal szembetűnő, máskor egészen eldugott installációk megannyi különböző módon és stílusban reagáltak az utcák, az épületek és a belső terek sajátosságaira. A könnyen értelmezhető attrakciók mellett ráadásul a kortárs képzőművészet aktuális áramlataihoz releváns módon kapcsolódó, komplex alkotásokba épp úgy bele lehetett botlani, mint interaktív fény- és árnyjátszóterekbe. Arról nem is beszélve, hogy míg a város egyik pontján valódi fesztiválhangulatban hömpölygött a tömeg, néhány sarokkal arrébb az elmélyültebb befogadásnak és a csendes merengésnek is megvolt a maga terepe.

Folyton változik 

A fesztiválnak vannak visszatérő, szinte már megszokottnak tekinthető elemei. Ilyenek a délutántól látható utcaszínházi és újcirkuszi előadások, vagy éppen az esemény egyik fő látványosságának számító Zsolnay Light Art Mapping Verseny a Pécsi Székesegyház homlokzatán. Mégis, a programkínálat, nem mellékesen pedig a fesztivál térképe évről évre változik. Az idei Fényfesztivál legnagyobb újítása kétségtelenül az volt, hogy ezúttal a Zsolnay Kulturális Negyed több helyszíne, mások mellett a Planetárium és az E78 koncertterem is csatlakozott a programhoz. (A Negyedben megrendezett 2015-ös Zsolnay Fesztiválon tűntek fel az első olyan fényművészeti installációk, amelyekből a következő évtől kezdődően a Fényfesztivál is kinőtte magát.)

„A Zsolnay Fesztivál a Negyed elsőszámú összművészeti rendezvénye volt, az viszont egyértelmű volt, hogy a Fényfesztivál középpontjának a belvárosban kell lennie” – mondta az indulással kapcsolatban a Narancs.hu-nak Pusker Péter, az esemény művészeti vezetője és főszervezője. Mint megjegyzete, ettől függetlenül már a kezdetekkor felmerült, hogy a rendezvény előzményének tekinthető fesztivál helyszínét is be kellene vonni a programba. „Próbálkoztunk ezzel az elején is, de érzékeltük, hogy elsősorban a helyiek számára problémát jelent a belváros és a Zsolnay Negyed közötti távolság.” 

A Zsolnay Kulturális Negyed kora este
Fotó: Zsolnay Fényfesztivál, Pécs  

„Az elmúlt évek során sok tapasztalatot gyűjtöttünk. Meg kellett tanulnunk ezt a fesztiváltípust és a műfajt, miközben egyre nőtt a közönségünk, és folyamatosan változtunk, hogy mindig tudjunk valami újat mutatni. Pécsnek van egy olyan alapvető tengelye, hogy a városi központ a Széchenyi tér, míg a spirituális központ a Dóm tér, amiket minden évben a közönségkedvenc alkotásnak számító fényszőnyeggel kötünk össze. Sokáig erre a területre összpontosult a közönség, így egyre nagyobb lett a tömeg” – fogalmazott a főszervező. Pusker Péter hozzátette: „Méretét és bejárhatóságát tekintve Pécs fantasztikusan jó helyszíne egy fényfesztiválnak.” Ezzel szemben szerinte egy fővárosban elvesznek az ilyen jellegű rendezvények. Európában mégis általában fővárosokban szerveznek fényfesztiválokat, ami miatt sok helyen muszáj többpólusúságban és gócpontokban gondolkodniuk a szervezőknek. Erre tett kísérletet idén a Zsolnay Fényfesztivál is, tapasztalataik alapján pedig a látszólagos távolság – valójában egy kellemes séta – ellenére a közönség is megérezte a Zsolnay Negyedben rejlő lehetőségeket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.