Bár az esemény gyökerei a Zsolnay Negyedbe nyúlnak vissza, a városrész most először kapcsolódott be igazán intenzíven a programba, amelynek középpontjában mindeddig a belváros látványosságai álltak. A szervezők közlése szerint idén több mint 100 ezer látogatót vonzó négynapos rendezvény így kétpólusúvá vált, az összesen 28 helyszínt érintő Fény Útja pedig immár valóban az egész várost behálózta.
Az útvonal mentén található, hol azonnal szembetűnő, máskor egészen eldugott installációk megannyi különböző módon és stílusban reagáltak az utcák, az épületek és a belső terek sajátosságaira. A könnyen értelmezhető attrakciók mellett ráadásul a kortárs képzőművészet aktuális áramlataihoz releváns módon kapcsolódó, komplex alkotásokba épp úgy bele lehetett botlani, mint interaktív fény- és árnyjátszóterekbe. Arról nem is beszélve, hogy míg a város egyik pontján valódi fesztiválhangulatban hömpölygött a tömeg, néhány sarokkal arrébb az elmélyültebb befogadásnak és a csendes merengésnek is megvolt a maga terepe.
Folyton változik
A fesztiválnak vannak visszatérő, szinte már megszokottnak tekinthető elemei. Ilyenek a délutántól látható utcaszínházi és újcirkuszi előadások, vagy éppen az esemény egyik fő látványosságának számító Zsolnay Light Art Mapping Verseny a Pécsi Székesegyház homlokzatán. Mégis, a programkínálat, nem mellékesen pedig a fesztivál térképe évről évre változik. Az idei Fényfesztivál legnagyobb újítása kétségtelenül az volt, hogy ezúttal a Zsolnay Kulturális Negyed több helyszíne, mások mellett a Planetárium és az E78 koncertterem is csatlakozott a programhoz. (A Negyedben megrendezett 2015-ös Zsolnay Fesztiválon tűntek fel az első olyan fényművészeti installációk, amelyekből a következő évtől kezdődően a Fényfesztivál is kinőtte magát.)
„A Zsolnay Fesztivál a Negyed elsőszámú összművészeti rendezvénye volt, az viszont egyértelmű volt, hogy a Fényfesztivál középpontjának a belvárosban kell lennie” – mondta az indulással kapcsolatban a Narancs.hu-nak Pusker Péter, az esemény művészeti vezetője és főszervezője. Mint megjegyzete, ettől függetlenül már a kezdetekkor felmerült, hogy a rendezvény előzményének tekinthető fesztivál helyszínét is be kellene vonni a programba. „Próbálkoztunk ezzel az elején is, de érzékeltük, hogy elsősorban a helyiek számára problémát jelent a belváros és a Zsolnay Negyed közötti távolság.”
„Az elmúlt évek során sok tapasztalatot gyűjtöttünk. Meg kellett tanulnunk ezt a fesztiváltípust és a műfajt, miközben egyre nőtt a közönségünk, és folyamatosan változtunk, hogy mindig tudjunk valami újat mutatni. Pécsnek van egy olyan alapvető tengelye, hogy a városi központ a Széchenyi tér, míg a spirituális központ a Dóm tér, amiket minden évben a közönségkedvenc alkotásnak számító fényszőnyeggel kötünk össze. Sokáig erre a területre összpontosult a közönség, így egyre nagyobb lett a tömeg” – fogalmazott a főszervező. Pusker Péter hozzátette: „Méretét és bejárhatóságát tekintve Pécs fantasztikusan jó helyszíne egy fényfesztiválnak.” Ezzel szemben szerinte egy fővárosban elvesznek az ilyen jellegű rendezvények. Európában mégis általában fővárosokban szerveznek fényfesztiválokat, ami miatt sok helyen muszáj többpólusúságban és gócpontokban gondolkodniuk a szervezőknek. Erre tett kísérletet idén a Zsolnay Fényfesztivál is, tapasztalataik alapján pedig a látszólagos távolság – valójában egy kellemes séta – ellenére a közönség is megérezte a Zsolnay Negyedben rejlő lehetőségeket.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
