Volt kormánytagok ügynökmúlttal: Hivatalból hárítók

szerző
Csák Csongor
publikálva
2002/34. (08. 22.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Három név már ismert a Mécs-bizottság kormánypárti tagjai által összeállított tízes ügynöklistáról: Medgyessy Péter jelenlegi miniszterelnök után az előző kormány két tagja, Járai Zsigmond pénzügy-, illetőleg Boros Imre PHARE-ügyekért felelős miniszter ismerte be, hogy valamilyen formában együttműködött a szocialista rendszer állambiztonsági szerveivel. Érdekesség, hogy mindhárom pénzügyi szakember ugyanazon érvrendszerrel magyarázza múltját: a szolgálatokkal munkakörük okán kerültek kapcsolatba. A fennmaradó hét kiadó helyről élénk össznépi találgatás folyik. Vannak, akik nem járulnak hozzá a múltjukkal kapcsolatos adatok közzétételéhez. Közéjük tartozik Kövér László egykori titkosszolgálatokat felügyelő miniszter és Várhegyi Attila, az Orbán-kabinet kultusztárcájának politikai államtitkára, akik törvénysértőnek ítélik a bizottság működését.

Három név már ismert a Mécs-bizottság kormánypárti tagjai által összeállított tízes ügynöklistáról: Medgyessy Péter jelenlegi miniszterelnök után az előző kormány két tagja, Járai Zsigmond pénzügy-, illetőleg Boros Imre PHARE-ügyekért felelős miniszter ismerte be, hogy valamilyen formában együttműködött a szocialista rendszer állambiztonsági szerveivel. Érdekesség, hogy mindhárom pénzügyi szakember ugyanazon érvrendszerrel magyarázza múltját: a szolgálatokkal munkakörük okán kerültek kapcsolatba. A fennmaradó hét kiadó helyről élénk össznépi találgatás folyik. Vannak, akik nem járulnak hozzá a múltjukkal kapcsolatos adatok közzétételéhez. Közéjük tartozik Kövér László egykori titkosszolgálatokat felügyelő miniszter és Várhegyi Attila, az Orbán-kabinet kultusztárcájának politikai államtitkára, akik törvénysértőnek ítélik a bizottság működését.Aki szabadságon volt az elmúlt hetekben, megnyugodhat: a politikai kiszámolósdi java még hátravan. Ha a Mécs-bizottság (a volt kormánytagok és államtitkárok az előző rendszer jogállamisággal ellentétes tevékenységet folytató állambiztonsági szerveivel való kapcsolatát és tevékenységét vizsgáló testület) kormánypárti tagjainak jók az információi, még hét egykori vezető politikusról derülhet ki hamarosan, hogy valamilyen módon kapcsolatban állt a titkosszolgálatokkal.

Be a szervezetbe!

A legtöbb, szám szerint öt érintett, a rendszerváltás utáni első kormánynak volt tagja, a Horn-gárda két, az Orbán-csapat négy ex-ügynökkel (?) képviselteti magát a listán. Ebből a szempontból a jelenlegi kabinet akár mintául is szolgálhat: egyetlen egykori állambiztonsági bedolgozó ül a soraiban, igaz, az maga a kormányfő. Medgyessy még idejében tett töredelmes vallomást a nyilvánosság előtt, megelőzendő, hogy közmegítélése számottevően romoljon. (A közvélemény-kutatások tanúsága szerint elérte célját.)

Előbb tiltakozott az ellen, hogy "bárki bármilyen, személyével kapcsolatos adatot alkotmány- és törvényellenes módon megszerezzen és/vagy nyilvánosságra hozzon", majd a Magyar Nemzetben maga tárta fel múltjának eddig ismeretlen részletét Járai Zsigmond, az Orbán-kormány pénzügyminisztere. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi elnöke a lapnak adott nyilatkozatában általa elutasított beszervezési kísérletről beszél, és arról, hogy többszöri nyomásra aláírt egy nyilatkozatot "úti jelentések" írásáról. Ez - a Járai szerint mai mércével is vállalható - tevékenység azt fedte, hogy külföldi útjai után a magyarországi állapotok ottani megítéléséről számolt be írásban a Belügyminisztériumnak (BM). Mindezért semmilyen anyagi ellenszolgáltatást nem kapott.

Egyes szakértők szerint ameny-nyiben Járai nyilatkozatot írt alá, az csak a titkos együttműködésen alapuló információszolgáltatásra vonatkozhatott. Egy akkoriban hivatalos szolgálatot teljesítő személy az Indexnek azt is megerősítette, hogy a volt pénzügyminiszter a III/II. csoportfőnökség (kémelhárítás) nyilvántartásában a rendszerváltásig szerepelt hálózati személyként, illetve társadalmi kapcsolatként. Azt azonban nem tudta, hogy a sajtóban rendre felbukkanó Bihari fedőnevű ügynök Járai volt-e (a jegybankelnök Biharkeresztesen született, innen a túlontúl kézenfekvőnek tűnő névadás).

A Magyar Nemzetnek interjút adó Járai - akinek esze ágában sincs önként távozni az MNB éléről - azt is elmondta: az "úti beszámolók" írásáról Orbán Viktor is tudott (mégpedig tőle), az egykori miniszterelnök azonban "bizalmáról biztosította őt". Kérdés, hogy ezt a véleményét Orbán jelenleg is fenntartja-e, miután egyes hírek szerint a Fideszben a Medgyessy-ügyben tanúsított következetesség zálogát Járai "beáldozásában" látják.

Az sem nyilvánvaló, hogy az áldozati oltár Kövér László vagy Várhegyi Attila kaliberű nagyhalakat is elbír-e. Tekintettel arra, hogy az egykori miniszter, illetve államtitkár nem járul hozzá, hogy a Mécs-bizottság bármiféle, velük kapcsolatos adatot nyilvánosságra hozzon, az érintettségük esélye sokak szemében legalábbis valamivel több a nullánál. Mivel - Várhegyihez hasonlóan - törvénytelennek véli a testület tevékenységét, Kövér még az abszolút negatív vizsgálati eredmény közzétételéhez sem járul hozzá, noha patyolattisztának tartja múltját.

Szintén törvényességi aggályait hangoztatta Mádl Ferenc államfő, aki "jó szándékának elismerése mellett is alkotmánysértőnek" nevezte a Mécs-bizottságot, ezért "sem elutasító, sem beleegyező nyilatkozatot" nem tett a jelentés rá vonatkozó részének napvilágra hozatalát illetően. Elsőként adja meg hozzájárulását, amennyiben megteremtődnek a vizsgálat törvényes feltételei - nyilatkozta Mádl, aki saját bevallása szerint semmilyen formában nem működött együtt az állambiztonságiakkal.

Ügynökök kíméljenek!

A Járai-interjú utáni napon Boros Imre, az előző kabinet PHARE-ügyekért felelős minisztere ugyancsak a Magyar Nemzetben tett (részben) feltáró vallomást: állítása szerint "egy többszereplős, nagymértékű nemzetközi pénzügyi manipuláció" révén került az állambiztonságiak markába. Bár a lapban Boros nevet nem említett, vélhetően az MNB-Volkswagen afférról lehet szó, amely közel hat évig tartott (lásd Machinációk egy témára című keretes anyagunkat).

Az egykori miniszter azt állította az újságban: kapcsolata a pénzügyi botrányt szintén vizsgáló állambiztonságiakkal arra korlátozódott, hogy az MNB osztályvezetőjeként, majd a bankból való távozását követően a konkrét ügyről, illetve a pénzmosás általános lehetőségeiről tájékoztatta a "rendőröket" úgynevezett konspirációs kiképzéseken.

A szombati Népszabadságban napvilágot látott dokumentum szerint Boros Imrét 1989-ben a BM III/II.-8. osztály főoperatív tisztjének nevezték ki. Amiért fizetés is járt a szigorúan titkos (szt) állományú kémelhárító tisztnek: a havi 12 400 forintos illetményt 800 forintos szt-pótlék, illetve 3300 forintos nyelvtudási pótlék egészítette ki (Boros angolul, németül, oroszul és spanyolul beszél). Ekkor már nem a jegybankban dolgozott, hanem a Magyar Hitel Bankban tevékenykedett nemzetközi vezérigazgató-helyettesként "a D-8 számú rendőr százados elvtárs", akit a "szolgálat" 1990. március 31-én küldött nyugállományba.

A szappan ára

Ezt a jelentéktelen kitérőt Boros a Magyar Nemzetben nem említi. Az interjúban arról beszél, hogy 1986-ban "morális okok miatt" nem távozott az MNB-ből, mert a kipattant botrány miatt sok millió dolláros kár érhette volna a bankot. Kényszerűségből, a nyomozás sikere érdekében csapódott az ügy felgöngyölítésébe bekapcsolódó állambiztonságiakhoz, akik - ezt kétszer is megerősíti - 1989 végére "felszívódtak". Boros egyébként a Népszabadságban közölt dokumentumot hétfőn hamisítványnak nevezte.

A volt kisgazda miniszter, amikor a Magyar Demokrata Fórum és a Fidesz képviselőjelöltjeként indult a 2002-es választásokon, aláírt egy nyilatkozatot, miszerint "a BM III-as főcsoportfőnökségének egyetlen osztályával, munkatársával sem működött együtt, nem volt ügynök, munkatárs, titkos tiszt, informátor".

Az ellentmondás az MDF elnökét arra vezette, hogy azonnali és nyilvános magyarázatot kérjen a mostanság az MDF országgyűlési frakciójában ülő Borostól. Aki egyébként még azt is mondta: "Mécsnek és a kormánypárti bizottsági tagoknak rengeteg szappanra és habra van szükségük ahhoz, hogy Medgyessyt tisztára mosdassák, és hogy a szappan, a hab mibe kerül, az nekik teljesen közömbös."

Ugyanebben az interjúban Boros kísérletet tesz arra, hogy a napvilágot látott (esetleg a hamarosan nyilvánosság elé kerülő) dokumentumokat, az egyesek érintettségét alátámasztó bizonyítékokat bagatellizálja. A Nemzetbiztonsági Hivatal egykori igazgatójának televíziós fellépésére utal, ahol elhangzott: a beszervezést megtagadókat nemegyszer büntették azzal, hogy adataikból "élő" kartont fabrikáltak, meghamisítva a valódi ügynökök kilétét esetleg felfedő dokumentumokat.

Hogy lesznek-e ártatlanul pellengérre vittek, az hamarosan kiderülhet, ám az érintettség gyanújába keveredők a "nem én voltam a D-007-es ügynök" kezdetű érveléssel aligha képesek a helyzetük tisztázására. Hacsak a valódi D-007-es fel nem fedi kilétét.

Csák Csongor

Machinációk egy témára

Az 1986-ban kipattant - 1992-ig húzódó - Volkswagen-ügy lényege, hogy a német autógyártó egyes munkatársai illegális ügyletekkel több százmillió márkát vágtak zsebre. Egyfelől az volt a kérdés, hogy a cechet a VW vagy az MNB állja, másfelől pedig az, hogy vajon a jegybank egyes munkatársai részesei voltak-e a csalásnak. A perré érett történet végére bírósági ítélet tett pontot, amelyben 55 millió márkás kártérítésre kötelezték az MNB-t. Személyi felelősségét nem állapított meg a testület, ám sokáig tartotta magát az a hír, miszerint Boros persona non grata lett Németországban.

szerző
Csák Csongor
publikálva
2002/34. (08. 22.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra