„Csak egyetlen remekművet írtam, a Bolérót. Kár, hogy abban nincs zene” – vallotta be Maurice Ravel barátjának és kollégájának, Arthur Honeggernek, de azt ő sem sejthette a furcsa darabról, hogy csaknem egy évszázaddal később idegsebészek és neurológusok vizsgálják. Igaz, ők kicsit más szempontból.
A Boléro keletkezéstörténete persze egy orosz balerinával Ida Rubinsteinnel kezdődik, aki balett komponálására kérte Ravelt. Csakhogy a kiszemelt mű jogai, amelyet Ravel meghangszerelt volna, Albéniz Ibéria-szvitje, már elkeltek. Aztán a zeneszerző saját ötlettel állt elő egy zeneműről, amely „egyetlen hosszú, nagyon fokozatos crescendo”. Számos anekdota kering a bemutatóról – volt, aki őrültnek nevezte a komponistát, aki ezt inkább bóknak vette –, de az biztos, hogy siker lett. Mígnem évtizedekkel később valaki feltette a kérdést: nem lehet, hogy ez a különös, repetitív darab a demencia első jele volt Ravelnél, aki 1937-ben sikertelen agyműtét következtében hunyt el? Az operációt Clovis Vincent, a kor neves párizsi idegsebésze végezte, aki hiába kereste a kitágult agyi kamrákat. Máig nem tudjuk, pontosan mi okozta a halált. Van, aki utólag frontotemporális demenciára, Alzheimer-kórra vagy Creutzfeldt–Jakob-betegségre gyanakszik – attól függően, hogy épp melyik neurológus ír cikket. A Boléro állandó ismétléseit, ritmikus és harmóniai monotóniáját ilyen kórságokkal indokolják, és egészen elfelejtik, hogy a francia mester a nevezetes balett után újabb remekműveket írt. Márpedig két zongoraversenyére nem mondhatjuk, hogy egy beszűkült elme alkotásai.
Ez a balettzene is elhangzik a Kodály Filharmonikusok szabadtéri koncertjén, amely a debreceni virágkarnevál időszakával esik egybe. Előtte azonban egy másik remekmű csendül fel, amely népszerűségét talán Ravelnek köszönheti: Muszorgszkij ciklusa, az Egy kiállítás képei zenekari hangszerelésben. Az együttest Somogyi-Tóth Dániel vezényli (Debrecen, Kossuth tér, augusztus 15., 21 óra).
Másnap Donizetti bohózata, a Don Pasquale látható az Operaházban. Káel Csaba rendezésében a háttérben szereplő modern festmények kapnak különös szerepet, főhőseink azonban kosztümöt és felöltőt viselnek, ahogy kell. A kevés szereplős operában Palerdi András és Gabriela Hrženjak is énekel, a zenekart Török Levente vezeti (Operaház, augusztus 16., 19 óra).
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
