A becsületsértéstől a Farkas Helga-ügyig: érdekes per kezdődött a Békéscsabai Járásbíróságon

Bűn

A rendőrség becsületsértés vétsége miatt büntetőpert kezdeményezett az orosházi Fésű Pál Attila ellen. Az ügyben olyan tanúkat is meghallgat a bíróság, akik annak idején a Farkas Helga-ügy nyomozását vezették. Lesz-e fejlemény a 30 évvel ezelőtti bűneset ügyében?

A történtek előzménye, hogy Fésű Pál Attila orosházi vállalkozó „fehér galléros bűnözőknek” nevezte korábban a rendőrség több magas rangú vezetőjét és nyomozóját. A jelenleg is védett tanúként számon tartott Fésű mintegy tíz évvel ezelőtt egy nagy gazdasági visszaélés nyomán életveszélyben volt. Akkor a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága személyi védelmet rendelt el számára. Az Orosházi Rendőrkapitányság és a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság több vezető beosztású tisztségviselője szerint azonban Fésű nem volt életveszélyben. A rendőrök későbbi tanúvallomásaikban nyilatkoztak is erről, sőt az orosházi vállalkozó szerint ahelyett, hogy megvédték volna, ők fenyegették meg életveszélyesen. Ez a Fésű Pál Attila és a rendőrség között elfajult és sokfelvonásos vita vezetett el a most Békéscsabai Járásbíróságon folyó becsületsértési perhez.

A vádlott azonban a keddi tárgyalási nap elején értetlenségének adott hangot, amiért az előre jelzettekkel szemben a Hódmezővásárhelyi Járási Ügyészség képviselője helyett a szolnoki vádhatóság egyik munkatársa jelent meg. Ráadásul a jelen lévő szolnoki ügyésszel szemben azonnal elfogultságot jelentette be Fésű. Arra hivatkozott, hogy egy hosszú évekkel ezelőtti ügyben éppen a most megjelent szolnoki ügyész állapította meg ugyan, hogy 800 millió forint értékben fiktív számlákat adtak ki, de ehhez akkor hozzátette, mindez nem számít adócsalásnak. Később viszont ezt a bíróság megállapította. Erre tekintettel Fésű nem látta annak garanciáját, hogy a szolnoki ügyész vele szemben elfogulatlanul tudná képviselni a vádat. Az ügyész, bár nem emlékezett az konkrét ügyre, de azt állította, nem érzi elfogultnak magát.

 
Fésű Pál Attila
Fotó: A szerző felvétele 

A bíróság figyelembe vette az elfogultság bejelentését, ezért a keddre, szerdára és csütörtökre kitűzött tárgyalási napokat – amelyeken tanúként több magas rangú rendőrtisztet és egy rendőrtábornokot is meghallgattak volna, akik anno a Farkas Helga-ügy nyomozását vezették – februárra halasztották. Az érvényben lévő szabályok szerint ilyenkor a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészségnek kell elbírálnia a Szolnoki Járási Ügyészség ügyészével szemben bejelentett vádlotti elfogultságot. 

Máig megoldatlan bűneset

De hogy vezetnek innen a szálak a máig megoldatlan ügyhöz, Farkas Helga több mint 30 évvel ezelőtti eltűnéséhez?

Fésű Pál Attila, ha nem is közvetlenül, de több szálon kapcsolódik a Farkas Helga-ügyhöz. Fésű azt vallja és

a mostani perben a Farkas Helga-nyomozás egyik rendőrtisztjével, Palatinus Gáborral azt akarja bizonyítani, hogy az ügy mögött az észak-olasz területeken erős Mala del Brenta maffiacsoportot kell keresni

annak ellenére, hogy a magyar rendőrségi nyomozásban az olasz szál fel sem merült. Megítélésük szerint ez lehet a megoldás kulcsa, s talán ennek nyomán Farkas Helga holtteste is előkerülhet.

Öt golyóval a fejében

Ahogy értetlenségének ad hangot, amiért a rendőrség nem figyelt fel arra, hogy az emberrablás és zsarolás miatt 2000-ben elítélt Csapó Józsefet - aki 1996-ban kirabolta az orosházi vállalkozót - közel tíz éves börtönbüntetése során rendszeresen látogatta egy olasz férfi. (A feltételezés szerint az észak-olasz maffia képviseletében. Az olasz férfi nem tud magyarul, de Csapó beszél olaszul.)

A meglehetősen kacifántos történet brutalitását az is jól jellemzi, hogy Csapó egykori bűntársát, Juhász Benedeket 1995 augusztusában öt golyóval a fejében holtak halászták ki az egykori Pankotai Állami Gazdaság Kajánújfalu melletti öntözőcsatornából. Ennek a gazdaságnak a területét Csapó József úgy ismerte, mint a tenyérét, így aligha volt véletlen, hogy rá terelődött a gyanú. Ezzel utóbb meg is vádolták Csapót, akit 2000-ben a Legfelsőbb Bíróság több bűncselekmény miatt elítélt, de egykori bűntársa megölése elleni vád alól felmentette. Csapó ma Nagy-Britanniában él, ahol egy informatikai vállalkozása van.

A fordulat lehetősége

Farkas Helga holtteste nem került elő, így megölése ügyében nem vádolhattak meg és nem ítélhettek el senkit, míg Juhász Benedek meggyilkolásáért a mai napig nem vontak felelősségre egyetlen embert sem. A jövő év februárjában a Békéscsabai Járásbíróságon folytatódó büntetőper azonban lehetőséget ad, hogy ezekre a kérdésekre, vagy legalábbis ezek egy részére válasz születhessen. 

(Címlapképünkön: Fésű Pál Attila a keddi tárgyaláson. Fotó: A szerző felvétele)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.