Narancs.hu: A gyanú szerint egy dunakeszi férfi 1999 áprilisában lelőtte az egyik ismerősét Budapesten. Az ügyet többször elővették, de nem sikerült teljeskörűen felderíteni az elmúlt húsz évben. Azonban 2020 őszén a hatóság a nyomozás továbbfolytatásáról határozott, és 2021 február elején egy összehangolt akcióval elfogták az 52 éves férfit. Mi alapján nyitnak újra egy nyomozást?
Petőfi Attila: Az ügyek egy jó része elévül az idő múlásával, azonban 1993 óta a minősített emberölések – például ha előre kitervelten, aljas indokból követték el, vagy több életet követelt – nem évülnek el. Egy nyomozás újranyitásához valamilyen impulzusra van szükség. A technika fejlődése teszi ezt lehetővé elsősorban; a kilencvenes években csak szerológiai meghatározások (a tett helyszínén maradt vér, egyéb testnedvek vizsgálata – B.M.) voltak, amelyek alapján egy-egy feltételezett elkövetőt ki lehetett zárni a nyomozásból, a mai eszközök segítségével viszont már beazonosítani is tudjuk őket. Ha a harmincéves bűnjelek szakszerűen lettek eltárolva, akkor azokat újra le tudjuk ellenőrizni. Továbbá az idő múlásával az emberi érdekviszonyok is megváltoznak.
Narancs.hu: Valaki előáll a szükséges információkkal?
PA: Vagy csak hírt kapunk arról, hogy valaki megszólíthatóvá vált. De igen, olyan is van, hogy valaki önként jelentkezik. Ez már klasszikusan a nyomozati alkuk világa. A mostani büntethetőségi jogszabályok nagyobb lehetőséget nyújtanak az együttműködésre, hogy a bűnesetekben érintettek a saját sorsukat egyengessék.
Narancs.hu: Elkövetők is szoktak jelentkezni? A 22 éves Tompa Esztert 2003-ban ölték meg. A gyilkosa 14 év után, 2017-ben mondott el mindent a rendőröknek.
P.A.: Két héttel ezelőtt is volt egy olyan eset, amikor az elkövető feladta magát, de ő a gyilkosságtól számított 48 órával később. A lelkiismeret a cselekmény elkövetése után közvetlenül szokott dolgozni. Hogy valaki évekig hordozza magában, majd előálljon vele, azért arra kevés esélyt látok.
2003 szeptemberében találták meg a 22 győri pincérnő, Tompa Eszter holttestét a Mosoni-Duna partján; 13 éven át nem sikerült kideríteni, hogy ki és miért ölte meg. S. Attila 2010-ben került a rendőrség látókörébe, összesen háromszor állt kisebb bűncselekmények miatt bíróság előtt, legutoljára 2017-ben. Ekkor vallotta be, hogy ő ölte meg Tompa Esztert.
Narancs.hu: Tompa Eszter esetében ez történt. Az elkövető akár meg is úszhatta volna a gyilkosságot.
PA: De hozzá egy másik bűncselekmény révén jutottak el a rendőrök. Tehát ő sem magától jelentkezett.
Narancs.hu: Említette, hogy egyes minősített esetek nem évülnek el. Az összes gyilkosság hányada ilyen?
PA: Tavaly 76 gyilkosság történt Magyarországon, az emberölések nagyjából harmada hordoz magában minősített körülményt.
Narancs.hu: Az évi 76 eset sokat jelent?
PA: Európai viszonylatban kifejezetten jó ez a szám. A társadalmi berendezkedésünkről mutat egyfajta képet. Jó részét mi csak úgy hívjuk szakzsargonnal, hogy „háztartási típusú ügyek”; egy háztartásban élők összeszólalkoznak, és csak intelligencia, drog és alkohol kérdése, hogy mikor esnek egymásnak. Korrekt eljárást kívánnak, de szakmailag nem jelentenek kihívást, az elkövetők általában helyben megvárják a rendőrt.
Narancs.hu: Mikortól válik kihívássá egy nyomozást?
PA: Ha egy elkövető előre kitervelten öl, akkor nem a saját kocsiját használja, nem visz magával személyi igazolványt, a saját fegyverét, álarcot, kesztyűt vesz fel, nyomokat próbál eltüntetni, megtervezi a mozgását, alibit gyárt. Nem várja meg a helyszíni intézkedést, a tettes ismeretlen marad. Ez azért kihívás.
Narancs.hu: Visszatérve a „döglött aktákra”, olyan előfordult már, hogy egy nyomozónak húsz év után ugrott be valamilyen addig nem ellenőrzött részlet, ami miatt fel tudta göngyölíteni az ügyet?
PA: Ez önmagában nagyon jól hangzik, de a valóságot nem tükrözi. Először is kevés olyan nyomozó van, aki húsz évig ugyanazon a területen tudott maradni. Egy fiatal kollégának nincs lehetősége arra, hogy az ügyeit magával vigye. Természetesen ettől függetlenül becsípődhetnek esetek, amiket nem tud elengedni. Ezzel meg kell tanulni együtt élni.
Narancs.hu: Mi volt a leghosszabb ügy, amivel foglalkozott?
PA: Farkas Helga, 1991. július 27. Unikális eset, korábban még nem volt ilyen emberrablás. De ebben az ügyben lett elkövető, aki zsarolta a szülőket, és a társát is megölte. 15 évet kapott. Farkas Helga megöléséért nem ítélték el, mivel nem lett meg a holttest.
1991. június 27-én a 17 éves Farkas Helga nem érkezett meg Szegedre, az édesanyjához, aki balesetet sejtve autójával a lány keresésére indult. Éjfél körül derült ki, hogy emberrablás történt; zsarolók hívták fel Farkas Imrét, Helga édesapját. Egy férfi elváltoztatott hangon 500 ezer német márkát, akkori árfolyamon 21, main 300 millió forintnak megfelelő összeget követelt a lány szabadon bocsátásáért. Az eset napján az akkori Büntető törvénykönyvben az emberrablás tényállása még nem létezett. A zsarolók június 30-án jelentkeztek utoljára; Farkas Helga holtteste nem került elő, meggyilkolásáért senkit sem ítéltek el.
Narancs.hu: Holttest nélkül nem lehet valakit elítélni gyilkosságért?
PA: A dokumentumokat tartalmazó akta minőségének a függvénye, hogy ilyen esetben valakit el lehet ítélni vagy sem. Ha lehet igazolni az ölési szándékot, maradnak nyomok, anyagmaradványok, akkor van esély rá.
Narancs.hu: Farkas Helga édesapja meg van róla győződve, hogy az elkövető nemcsak az emberrablásért, hanem a gyilkosságért is felelős.
P.A.: Ez akár a rendőrség meggyőződése is lehetne, a bíró viszont azt mondta, hogy nem volt beismerés, csak erre való ok-okozati következtetés. Ügyészi vádemelés sem történt, és nem került elő tárgyi bizonyítási eszköz sem.
Narancs.hu: Tehát a jogszabályok adott esetben kedvezhetnek a gyilkosoknak.
PA. Mérlegelési kérdés, hogy az ügyész vagy a bíró bevállal-e egy ilyen ügyet, vagy sem. A rendőrnek az a dolga, hogy a történetet rekonstruálja, és a tárgyalóterembe juttasa az esetet, de nem ítélkezhet. Magyarországon a szabad bizonyítás elve működik, ami azt jelenti, hogy a bizonyítékoknak nincs eleve meghatározott értéke. A bíró a bizonyítékokat egyenként értékeli, és a szabad meggyőződése alapján ítélkezik.
Narancs.hu: Szathmáry Nikolett 23 éve tűnt el Gyulán, holttestét 2001-ben találták meg. A nyomozóknak volt gyanúsítottja, de nem tudták rábizonyítani az emberölést. A bajai Till Tamás esete is hasonló, annyi különbséggel, hogy az ő teste nem került elő. A szülei még mindig hazavárják.
P.A.: A nyomozónak egy ilyen ügy során két élet van a kezében; az eltűnt személyé és az elkövetőé. Ha nem sikerül megtalálni a tettest, akkor az szembenézés. Eltelik fél év, egy év, öt év. Tájékoztatjuk a hozzátartozót, határozatot írunk, ami lehet egy vagy öt oldal. „Majd ha lesz információnk…” - mondjuk neki. A lényeg, hogy nincs meg. Ez meg tudja viselni a nyomozót és a családtagokat is egyaránt.
Narancs.hu: Előfordult már valaha, hogy egy eltűnt személy tíz-húsz év után előkerült?
PA: Rövidebb időn belül, de volt ilyen. Néhány eltűnés mögött csak eltűnési szándék áll a valóságban. A vállalkozói, szervezett bűnözői szférában dolgozók körében vannak olyanok, akiknek elég pénzük van, hogy új egzisztenciát, személyazonosságot építsenek fel a világ másik részén, elbújva a hatóságok, vagy épp az ellenfeleik elől.
Narancs.hu: Ha kisgyerek tűnik el…
PA: Ezrével tűnnek el gyerekek intézeti szökések révén. Ők száz százalékig előkerülnek. Viszont a korábban taglalt eseteknél látszik, hogy valamilyen bűncselekmény történt. Ezeket az ügyeket a kollégák időnként meg-megrágják.
Ismerek olyan Baján élő kollégát, akinek az élete még mindig egy 11 éves fiú eltűnése körül forog.
Narancs.hu: Nem tudja elengedni?
PA: Abban a közegben él, ismeri a helyieket, szerencsés a hely- és személyismerete. Ezért nem könnyű a helyzete.
Narancs.hu: Till Tamás eltűnése után pár hónappal előkerült a biciklije. Feltételezések szerint az elkövető bajai, vagy legalábbis hosszabb ideig a településen tartózkodott az eltűnés alatt és azt követően. Harmincezres város, de nem sikerült megtalálni.
P.A.: Volt olyan ügyünk, amikor hatszáz fős községben kerestünk valakit. Csak idő kérdése volt, hogy mikor találkozunk vele. A kérdés az, hogy mit tud az ember ilyenkor a fejére olvasni? Ha nyomszegény a helyszín, akkor majdhogynem csak a beismerésre lehet játszani.
Behívhatod a falu népét, de előfordulhat, hogy a végén kezet fogsz a gyilkossal, és hazaküldöd.
Narancs.hu: Hogyan lehet azt megemészteni, hogy találkozott a gyilkossal, de nem tudja, hogy melyik lehet ő?
PA: Mondok rosszabbat. Többször előfordult, hogy meggyőződtem egy elkövető kilétéről, akit behívtunk kihallgatni, de nem tudtunk ellene vádat emeltetni.
Narancs.hu: Tehát nyomok hiányában az elkövető szívósságán múlik, hogy elítélik-e vagy sem.
PA. Olyan esetünk is volt, amikor valakit egy-két napos rendszerességgel hívtunk be kihallgatni több hónapon keresztül. Végül minden bevallott. De ehhez az kellett, hogy megtörhető legyen. Például egy pszichopata esetében ez szinte lehetetlen.
Narancs.hu: Till Tamás esetében felmerült, hogy Spanyolországba vitte egy pedofilhálózat. Ha ez így lenne, akkor akár elő is kerülhetne tíz-húsz év múltán.
P.A.: Ezek a felvetések szinte minden eltűnéses esetben előkerülnek. Ha nők tűnnek el, akkor belőlük biztos prostituált lett nyugaton. Ezeket a teóriákat az elkövetők is híresztelik, hogy tereljék magukról a figyelmet. Ha valakivel ilyesmi történne, akkor nagy valószínűséggel egy idő után felvenné a kapcsolatot a hozzátartozóival. A Magyarországon eltűnt személyek több esetben nem újítják meg okmányaikat, nem váltják ki a gyógyszereiket, maguk mögött hagyják a vagyonukat, eltűnnek az ismerősök elől, ami arra tereli az ügyüket, hogy emberölés történt.
Till Tamás 11 évesen, 2000. május 28-án tűnt el Baján. A fiú kerékpárjával a Parkerdei Vadaspark ment, hogy megnézzen egy újszülött kiscsikót. Biciklije évek múlva került elő, a gyereket azóta sem találták meg.
Narancs.hu: Kardosné Gyurik Krisztinát 2013-ban ölték meg Soroksáron, ezen az eseten is dolgozott. Van gyanúsított, és időközben kiderült, hogy a nőnek szeretője volt. A férj azt állítja, hogy ő volt a felbujtó. A szerető időközben elhunyt. Mi történik, ha egy kulcsfontosságú szereplő a nyomozás során életét veszti?
PA: Ha az elkövető hal meg, akkor megszűnik a nyomozás, ugyanis nincs kit felelősségre vonni. Az említett esetben, az elhunyt szeretőt vizsgálná a rendőrség, de igazából azt csak a férj állítja, hogy köze van az ügyhöz. Nehezen dolgozza fel, hogy szeretője volt a feleségének, de ettől még nem lesz tettes. Egyébként technikailag még „fel lehet használni” egy halott személyt a nyomozás során, például úgy, hogy DNS-mintát vesznek tőle, vagy már ismert az ujjlenyomata. De igen, megeshet, hogy olyan információkat visz a sírba, ami miatt már később nem lehet egy nyomozást megoldani.
2013 szeptember 25-én futni indult szokásos útvonalán a főváros XXIII. kerületében, Soroksáron a 36 éves családanya, Kardosné Gyurik Krisztina. Miután nem tért haza időben, a férje bejelentést tett a rendőrségen; azonnal keresni kezdték. Holttestére egy kutya talált rá a Szigetidűlő út melleti fás-bokros területen, nem messze otthonuktól.
Narancs.hu: Ha ma tűnik el valaki, akkor a technikai eszközei lehetővé teszik, hogy ne teljen el húsz-harminc év, amíg megtalálják?
PA: Mindenképpen. Már vannak kidolgozott protokollok arra vonatkozóan, hogy hogyan kell egy eltűnéses ügyet elindítani. Korábban előfordult, hogy a rendőrök azt tanácsolták a betelefonáló szülőknek, hogy várjanak még egy-két napot, mert „meg fog kerülni a gyerek”. Ma már ilyen nincsen. Alaposan kikérdezik ilyenkor a bejelentőket. Amennyiben tényleg eltűnik, már tudjuk, hogy mit kell megnézni először; gyógyszerek kiváltása, bankkártyahasználat, hozzátartozókkal való kapcsolattartás. Előbb-utóbb kialakul valamilyen kép, hogy mi történhetett vele.
Narancs.hu: Till Tamás szüleinek azt tanácsolták, amikor telefonáltak, hogy várjanak még egy napot. Csak 24 óra elteltével indították el a nyomozást. Ha azonnal nyomozni kezdenek, akkor lehet, hogy ma meglenne a gyerek?
P.A.: Ezekben az ügyekben nem szabad várni, sem mérlegelni. Nem jó az a válasz, hogy „tessék visszajönni”.
Névjegy
Petőfi Attila 1986-ban végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi karán, utána rögtön a rendőrség bűnügyi szolgálatához került. 18 évig dolgozott életvédelmi területen, a Nemzeti Nyomozó Irodánál (2004-2010) pedig különböző beosztásokban közel 7 évet töltött el. 2010-2012 között az ORFK bűnügyi főigazgatója volt. 2013. januártól ez év elejéig a kiemelt ügyeket felderítő főosztály vezetője (életes ügyek).
