A rendőrség közzétette az Árpád hídon történt gázolást rögzítő kamerák felvételeit

  • narancs.hu
  • 2023. július 7.

Bűn

Spontán verseny vezetett a tragédiához, a kerékpárost elgázoló Mercedes legalább 137 km/óra sebességgel száguldott.

Elkészült az igazságügyi műszaki szakértői vélemény, amely szerint legalább 137 km/óra sebességgel száguldott a luxus-sportkocsi, mielőtt kisodródva elgázolta a szabályosan közlekedő kerékpárost múlt pénteken az Árpád hídon – írja a Police.hu.

A budapesti rendőrök a kórházból állították elő az autó vezetőjét, akit gyanúsítottként hallgattak ki, majd őrizetbe vettek. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője július 7-én sajtótájékoztatón számolt be a halálos közúti baleset gondatlan okozása vétség miatt folytatott nyomozás állásáról.

Balogh Ádám rendőr ezredes elmondta, egy spontán kialakuló verseny vezetett a gázoláshoz. A halálos balesetet okozó Mercedes előbb balra csúszott, a vezetője pedig jobbra kormányzással sem tudta megtartani az autó stabilitását, ami így szalagkorlátnak, valamint a gyalogosok és kerékpárosok biztonságát szolgáló csőkorlátnak ütközött, átszakította azt, éppen akkor, amikor a Budáról érkező, szabályosan közlekedő 26 éves kerékpáros arra hajtott.

Az ütközés során a kerékpáros olyan súlyos, kettős végtagvesztéssel járó sérüléseket szenvedett, hogy a kórházba szállítást követően meghalt.

Az ütközés erejét mutatja, hogy a balesetet követően a Mercedes a tetejére borult, és további 70 méter csúszott a Flórián tér irányába. Az őt követő első BMW még kitudta kerülni, a következő BMW azonban már nem tudott megállni és beelrohant a Mercedesbe.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.