Film

A mennyországot választom

  • 2013. június 16.

Film

A hithez a hitelességen át vezet az út. Neveltetés nem számít, sem az, hogy a hittantanár, a plébános úr, netán a rabbi, az imám mit beszél - ha nem sugárzik belőle az ő életének a te életedhez szóló személyes, hiteles, igaz ragyogása, akkor minden prédikáció, példabeszéd és tanítás üres, merev, halott.

A szentek példája minden vallásban ez a személyesség, ez a megszólítani tudás. Ez az, ami számít.

Ha egy filmben közismert szent jó cselekedetekkel és alázattal véghezvitt, nemes célokkal teljes életét látjuk, aki jóságával, humorával és csodáival meggyőző példázatát adja annak, hogy Isten Országa nem mesebeszéd, hanem énáltalam meg teáltalad is együtt realizálandó lehetőség, akkor... akkor jön a Kísértő. De nem az Ördög, hanem a Giccs. Amiben minden olyan képeskönyvszerű. Néri Szent Ferenc, az utcagyerekek XVI. századi megmentője, a bizarr vicceivel nemcsak a világi, de az egyházi hatalmasságokat is provokáló pap ebben a filmben folyvást mosolyog, nagyapósan dörmög, és állandóan felfelé fordítja tekintetét, mintha vásári olajnyomat volna. Az esztétikusan szurtosra sminkelt utcagyerekek kis pofikáját egytől egyig meg kell zabálni, olyan aranyosak. Az intrikus papság lelkét végül csak meglágyítja a sok jótett és kiárasztott boldogság (amúgy ez idő tájt dühöng az inkvizíció; nem a filmben, a történelemben). Közülük a legelvetemültebb meg is tér, s maga is szerzetesnek áll.

De mindez nem számít; ez is csak egy iparág, mint a műanyag kegytárgyak létrehozása és piaci forgalmazása. A hithez úgyis a hitelességen át vezet út.

Forgalmazza az Etalon Film

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.