Tévésorozat

Vörös özvegy

Film

Krimit és maffiafilmet várunk, lendületes akciókkal, feszes tempóval, érdekesen rosszarcú mellékalakokkal. S ha mindezt a Dexter egyik vezető forgatókönyvírója, Melissa Rosenberg kelti életre, az opció mindenképpen ígéretes.

Az alaptörténet ugyan nem nagy kunszt, egy rossz (orosz) családból való kaliforniai anyuka férje halála után kénytelen átvenni a boltot. Sokgenerációs maffiabizniszről van szó, a nő mégis valamennyire avatatlanul csöppen a drogkereskedelembe, ám csemetéinek nevelgetése mellett muszáj helytállnia a keménykötésű és hidegvérű üzletfelek között is. A beilleszkedés e munkakörnyezetbe tán még egy kis humort is tartogat; izgalmakat sajna sokkal kevésbé. A rossz és jó közti erkölcsi dilemmában hányódó asszonyka figurája ugyanis képtelen behúzni a sorozatba. Erre talán a Kovac doktorként megszokott Goran Visnjic lenne alkalmas, aki most hideg profi, kimért és stílusos drogbáró - a közel 50 perces részeket valószínűleg az ő jelenetei miatt daráljuk végig. A drogügyletek, a férj gyilkosa utáni hajsza viszont megvolt már párszor. Ráadásul az ijesztőnek szánt jelenetek - mint például a Visnjic telefonhívásai miatt támadó folytonos pánik - inkább komikusak, semmint feszültségkeltők. Lassan és visszafogottan zajlanak az események, alig győzzük kivárni, míg az első néhány rész után beindul az akciózás. Tehát amennyire megállja a helyét Marta a drogpiacon, annyira nem megy ez a sorozatnak. Így egyelőre nem az a kérdés, hogy mekkora sikere lesz itthon, hanem az, hogy megéri-e egyáltalán a második évadot.

Május 17-től az AXN műsorán

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.