Tévésorozat

Vörös özvegy

Film

Krimit és maffiafilmet várunk, lendületes akciókkal, feszes tempóval, érdekesen rosszarcú mellékalakokkal. S ha mindezt a Dexter egyik vezető forgatókönyvírója, Melissa Rosenberg kelti életre, az opció mindenképpen ígéretes.

Az alaptörténet ugyan nem nagy kunszt, egy rossz (orosz) családból való kaliforniai anyuka férje halála után kénytelen átvenni a boltot. Sokgenerációs maffiabizniszről van szó, a nő mégis valamennyire avatatlanul csöppen a drogkereskedelembe, ám csemetéinek nevelgetése mellett muszáj helytállnia a keménykötésű és hidegvérű üzletfelek között is. A beilleszkedés e munkakörnyezetbe tán még egy kis humort is tartogat; izgalmakat sajna sokkal kevésbé. A rossz és jó közti erkölcsi dilemmában hányódó asszonyka figurája ugyanis képtelen behúzni a sorozatba. Erre talán a Kovac doktorként megszokott Goran Visnjic lenne alkalmas, aki most hideg profi, kimért és stílusos drogbáró - a közel 50 perces részeket valószínűleg az ő jelenetei miatt daráljuk végig. A drogügyletek, a férj gyilkosa utáni hajsza viszont megvolt már párszor. Ráadásul az ijesztőnek szánt jelenetek - mint például a Visnjic telefonhívásai miatt támadó folytonos pánik - inkább komikusak, semmint feszültségkeltők. Lassan és visszafogottan zajlanak az események, alig győzzük kivárni, míg az első néhány rész után beindul az akciózás. Tehát amennyire megállja a helyét Marta a drogpiacon, annyira nem megy ez a sorozatnak. Így egyelőre nem az a kérdés, hogy mekkora sikere lesz itthon, hanem az, hogy megéri-e egyáltalán a második évadot.

Május 17-től az AXN műsorán

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.