Film

A tékozló fiú híre

Tony Gilroy: A Bourne-hagyaték

  • - ts -
  • 2012. szeptember 7.

Film

Az előző részek tartalmából: Jason Bourne (Matt Damon) amnéziás, és három filmen keresztül kutatja múltját szerte a világon – jobbára Európa turisztikailag módfelett népszerű vidékein. Először az derült ki (A Bourne-rejtélyben), hogy hősünk a CIA-nek dolgozik, és magasan képzett bérgyilkos. A harmadik filmben (A Bourne-ultimátum) pedig napvilágot láttak a kezdetek is: a csávó önként jelentkezett egy programra, melynek keretei közt új személyazonosságot kapott, törölték az emlékeit korábbi életéről, és így megbuherálva a CIA parancsára fog majd gyilkolni, hogy ezzel sok amerikai életet megmentsen. Igen ám, de e harmadik rész végén Bourne és aktuális segítője (Joan Allen) a nyilvánosság segítségével leleplezi ezt a körmönfont CIA-hadműveletet. (A Bourne-csapda című második filmből, ha jól emlékszem, nem derül ki semmi, az tűnt eddig a leggyengébb láncszemnek.)

Most valahogy párhuzamosan a harmadik résszel ereszkedünk vissza a történetbe – a CIA a piszkoskodó Bourne-nal van elfoglalva, aki csak számos említés és egy fotó erejéig tűnik fel a filmben, de mivel nem kizárható, hogy lesznek folytatások, így később akár vissza is játszhat. Mindeközben az új főfiú, Aaron Cross (Jeremy Renner) Alaszkában zúzza valami túlélőtréningen, és ahogy az ilyenkor szinte kötelező, egy faházban húzza meg magát kiképzőtisztjével. Ők is egy titkos hadművelet apró csavarkái (a védelmi minisztérium védőszárnyai alatt), melyben arra megy ki a játék, hogy gyógyszerekkel turbózzák fel a katonák szellemi és fizikális képességeit.


 

No, ekkor köp az ügynökség és a fél világ levesébe Bourne az emlegetett sajtónyilvánosság útján – mire a CIA fejesei, élükön a konzultálásra bevont Eric Byerrel (Edward Norton), páni rémületükben nyilván, úgy döntenek, hogy leszámolnak a másik említett programmal is, és egy távirányítású repülőt küldenek Alaszkába, hogy robbantsa fel a faházat. Cross még időben kijut, de mi lesz a kiképzőjével? Kitalálták, ő a házban marad és robban. Mindez amennyire logikus és szerfelett helyénvaló (semennyire), annyira logikus és szerfelett helyénvaló (teljesen), ami eztán következik: egy lendületes, ám kis rutinnal könnyen kiszámítható, üldözéses, viszontüldözéses, leszámolós marhaság, jól megalapozott nyereségvágyból elkövetve. Ami, ha nem ugyanabban az univerzumban játszódna, mint a korábbi Bourne-filmek, akkor simán egy egyszerű Bourne-utánzatnak tűnne, némileg kevesebb „ibusszal” (tudniillik: nyaralásra csábító helyszínnel).

De mivel ez egyfajta folytatás, még inkább spin-off, így a hasonlóságot kis jóindulattal tekinthetjük szükségszerűségnek is. S ha így vesszük, nem rossz film ez, csak hát az elmúlt tíz évben már három ilyet is láttunk (és akkor még az új James Bond-filmeket nem is említjük, pedig van némi letagadhatatlan hasonlóság). A véres valóság pedig az, hogy mind a három jobb volt ennél – még a csapdás is.

Mindehhez tán még annyit tehetünk hozzá, hogy Zeljko Ivanek nagy király, Matt Damon hiányzik is meg nem is, ellenben Franka Potente igazán feltámadhatna.

Forgalmazza a UIP-Duna Film

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.