Beavatkozással fenyegetőzik a kormány a magas üzemanyagárak miatt

  • narancs.hu
  • 2024. június 28.

Gazdaság

A minisztérium számai azonban eltérnek a hivatkozott KSH-jelentés adataitól.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a KSH jelentése alapján megállapította, hogy mind a benzin mind a gázolaj esetében csökkenteni kell az árakat, ezért a kormány felszólítja az üzemanyagkereskedőket, hogy „a családok védelme érdekében” térjenek vissza a korábbi hónapok gyakorlatához és áraikat mérsékeljék a szomszédos országok átlagára alatti szintre – írja pénteki közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hozzátéve:

Ellenkező esetben a kormány továbbra is kész beavatkozni az üzemanyagpiacon.

A minisztérium közleménye szerint Magyarországon pénteken 95-ös oktánszámú benzint átlagosan literenként 610 forintért, dízel üzemanyagot pedig átlagosan 629 forintért lehet vásárolni. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott adatai alapján a szomszédos országokban a benzin átlagára 606 forintot, a gázolajé pedig 611 forint. A kormány szerint „elfogadhatatlan és igazságtalan”, hogy „a magyar családok többet fizessenek az üzemanyagért, mint a szomszédos országok lakosai”.

A hvg.hu a közleménnyel kapcsolatban arról ír, hogy a tárca által közölt számok nem felelnek meg a KSH jelentésében olvashatókkal, abban ugyanis az áll, hogy

a benzin ára Magyarországon 606 forint, vagyis épp ugyanannyi, mint a környező országok átlagára, míg a gázolajé 624 forint, vagyis csak 13, nem pedig 18 forinttal magasabb a környező országok átlagáránál.

A különbség abban keresendő, hogy a tárca közleményében a „mai napon” (tehát pénteken) érvényes hazai árakról beszél, miközben a KSH heti árakat közöl, nem pedig „napi” (pénteki) árakat. Az Nemzetgazdasági Minisztériumnak tehát sikerült összehasonlítania a pénteki hazai üzemanyagárakat a nagyjából egyhetes régiós átlagárakkal.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.