Az EU kilép az Energia Charta Szerződésből

  • narancs.hu
  • 2024. június 27.

Gazdaság

A régi charta fölött eljárt az idő, de van új charta is.

Az Európai Unió csütörtökön bejelentette, hogy kilép a nemzetközi Energia Charta Szerződésből, mivel az már nem egyeztethető össze az EU éghajlat-politikai céljaival – áll az MTI híradásában. Az Európai Unió Tanácsának Brüsszelben kiadott közleménye szerint a soros belga elnökség írásban értesítette az Energia Charta Szerződés letéteményesét a kilépésről, amely egy évvel azután lép hatályba, hogy a címzett megkapta az értesítést.

„A tagállamok között létrejött politikai kompromisszumnak köszönhetően az Európai Unió és az Euratom egy éven belül kilép az Energia Charta Szerződésből” – áll a dokumentumban.

A tagországok ugyanakkor egyénileg továbbra is támogathatják a készülő, modernizált szerződést, amelyet az egyezménnyel foglalkozó következő konferencián szavazhatnak meg – teszik hozzá. Az Európai Bizottság 2023 júliusában nyújtott be javaslatot az uniós tagországok kormányainak képviselőit magában foglaló Tanácsnak arra, hogy hozzon határozatot az Energia Charta Szerződésből való kilépésről, valamint egy hasonló, az Euratomra vonatkozó javaslatot, mivel egyrészt úgy ítélte meg, hogy az egyezmény nem egyeztethető össze az EU éghajlat-politikai céljaival, másrészt azon aggodalmak miatt, amelyek az európai zöld megállapodásban és a környezetvédelmi célokat meghatározó párizsi megállapodásban rögzítetteknek meg nem felelő problémákkal, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó befektetésekkel kapcsolatosak.

Az Európai Energia Chartát 1991. december 17-én Hágában írták alá, alapelveket fektetett le az energia nemzetközi kereskedelméről, tranzitjáról és energetikai beruházásokról. A chartát világméretűvé szélesítő Energia Charta Szerződést és az Energia Charta Jegyzőkönyvet az Energiahatékonyságról és Környezetvédelmi Kérdésekről 1994 decemberében Lisszabonban írták alá, és 1998 áprilisában lépett életbe. A szerződést máig ötvenegy állam írta alá, valamint az Európai Unió és az Euratom.

2015. május 20-án több mint 65 ország és szervezet – köztük az EU és valamennyi uniós ország – elfogadta és aláírta az új Nemzetközi Energia Chartát, amelynek kinyilvánított célja a lehető legtöbb olyan új ország bevonása, amelyek az energiaügyek területén együtt kívánnak működni, és „felismerik az energiát termelő, szállító és fogyasztó országok számára az energiabiztonság fontosságát”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.