Emberi mulasztás okozhatta a szlovákiai balesetet

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. június 28.

Katasztrófa

A szlovák közlekedési miniszter szerint azon a sínen akkor nem mehetett volna vonat.

„A vizsgálat előzetes eredményei azt mutatják, hogy nem volt rendszerbeli vagy műszaki hiba, ami azt jelenti, hogy minden úgy működött, ahogy kell. Valószínűleg egyéni emberi hiba történt, amelynek következményeként a forgalom elől elzárt sínpáron jelent meg a vonat, vagyis ott, ahol nem lett volna keresnivalója” – mondta a hét halálos áldozattal járó szlovákiai vonatbalesetről pénteken Jozef Ráz szlovák közlekedési miniszter.

Csütörtökön a dél-szlovákiai Érsekújvárnál egy sorompókkal és szemaforral ellátott kereszteződésnél autóbusszal ütközött a Prágából Budapestre tartó EuroCity-járat. Az áldozatok és az összes sérült a buszon utazott, a vonaton nem ért baj senkit.

Az MTI tudósítása szerint Jozef Ráz miniszter Pozsonyban tartott tájékoztatót a vizsgálat új eredményeiről. 

Arról beszélt, hogy azt a sínpárt, amelyen a gyorsvonat ment, azért zárták el a forgalom elől, hogy elhárítsák az előző napi esőzések következményeit.

Alexander Sako, a Szlovák Államvasutak (ZSR) vezérigazgatója azt mondta, az ütközés előtt az egyik sínpáron Érsekújvár felé haladt el egy személyvonat. A sorompók felemelkedtek, az átkelőn átment egy személyautó, utána a busz, amelybe belerohant a másik – elvileg lezárt – sínpáron haladó nemzetközi gyors. Azt eleve kizárták, hogy a mozdonyvezető hibázott volna, mert mindent az előírásoknak megfelelően tett, a kialakult helyzetre nem számíthatott, és nem is tudta megakadályozni az ütközést. 

A címlapkép a baleset helyszínén készült. Fotó: MTI/EPA/Jakub Gavlak

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.