Bár a színes egyéniségű, határokat el nem ismerő Baksa-Soósról leginkább a Kex együttes jut mindenki eszébe (illetve a szintén rövid életű Wastaps zenekar), Kondor Béla már akkor a legjelentősebb magyar művésznek, kvázi utódjának tartotta, amikor még semmilyen kézzel foghatót nem tett le az asztalra.
Mielőtt félreértenénk: a Knoll Galéria csoportos, majd’ húsz művet, illetve művészcsoportot felvonultató kiállításának eredeti, német címe a kurátor, Robert Pfaller alkotta (eredetileg kötőjellel írt) kifejezés nem azonos a magyar böngésző elsőre kiadott pornóoldalain használatossal.
A festőművész, díszlettervező, performert életének 67. évében érte a halál.
Az idén 89 éves művész munkásságának nagy részét lefedő, monumentális, közel kétszáz műtárgyat felvonultató, reprezentatív tárlat ékesen bizonyítja, hogy miért tartják Richtert a világ egyik legnagyobb kortárs művészének.
A harmincas évek párizsi absztrakt művészcsoportját körbejáró tárlatra a párizsi Pompidouból is érkeznek képek.
Weiler Péter képzőművész kádári időket idéző képeiből nyílt kiállítás Balatonaligán, ahol a helyi fürdőegyesület napokban tartott fórumán épp az hangzott el: „nem akarunk újra a Kádár-korszakban élni".
A napokban járta be a sajtót a hír, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legújabb elemzése szerint még súlyosabbnak tűnik a klímakatasztrófa, amely felé robogunk, ezért még sürgetőbb lenne, hogy össztársadalmilag tegyünk valamit a bolygónkért, és persze ezzel szoros összefüggésben magunkért is. Ennek fényében még aktuálisabbá és életközelibbé válik e kiállítás, amelynek szélesebb horizontjában ez a kérdés is helyet kap.
Az eseménysorozat életre hívója és kurátora, Koós Ágnes galerista a hazai kortárs üvegművészet népszerűsítésében nagy és kissé talán magányos feladatot vállalt az utóbbi években. Saját galériájában, a Kiskép Galériában magyar üvegművészek munkáit állítja ki és forgalmazza, de lehetőséget ad a fiataloknak is: többek között a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium (Kisképző) üvegműves diákjai is itt mutathatták be a vizsgamunkáikat idén nyáron.
Péli Tamás 1983-ban készült Születés című pannóját hosszú évek óta nem láthatta a közönség. A mű jelentősége megkérdőjelezhetetlen, a jövője mégis kérdéses. A Budapesti Történeti Múzeum Barokk csarnokában csak szeptember végéig kapott helyet.
Magyar alkotók művei is szerepelnek egy rendhagyó párizsi kiállításon.
