Őszművészet – Péli Tamás nagy műve visszatért

Sorsa: bizonytalan

Péli Tamás 1983-ban készült Születés című pannóját hosszú évek óta nem láthatta a közönség. A mű jelentősége megkérdőjelezhetetlen, a jövője mégis kérdéses. A Budapesti Történeti Múzeum Barokk csarnokában csak szeptember végéig kapott helyet.

„Világlátott, tehetséges festőművész, elkötelezett baloldali, a világot jobbá tenni akaró ember, aki kérlelhetetlen energiával dolgozott mindig”, emlékszik az egészen fiatalon, 46 évesen elhunyt Péli Tamás cigány festőművészre kortársa, Daróczi Ágnes újságíró, etnológus. Mindketten fontos alakjai voltak a 70-es 80-as évek roma polgárjogi mozgalmainak, immár negyven éve azt a roma értelmiségi kört képviselve, amely önszerveződő módon képzelte el a magyarországi romák jövőjét.

A tiszadobi Andrássy-kastélyt a második világháború után államosították, s 2007-ig gyermekotthonként működött. Akkor azonban nemcsak a gyerekeket költöztették el, hanem Péli pannóját is. A nyíregyházi Jósa András Múzeumba szállították, ahol az intézmény folyosóján pihent becsomagolva egészen mostanáig, mikor az OFF Biennálé Budapest és a Budapesti Történeti Múzeum együttműködésében Közösen kihordani címmel indult egy kiállítás, amely ismét láthatóvá tette Péli munkásságának e kiemelkedő darabját.

Lenyomat

A Születés négy hatalmas részből álló (összesen több mint negyven négyzetméteres) pannója 1983-ban készült. Péli szerette volna, hogy az intézetben élő, így a gyökereikhez nehezen kapcsolódó gyermekek is átéljék a valahová tartozás érzését. Ugyanakkor a roma társadalomnak is meg akarta teremteni az eredettörténetét. Ennek jegyében egészen az első cigány, Káli anyaistennő gyermeke, Manus (magyarul: ember) megszületésétől a magyarokkal közösen megélt történelmen át a jelenig vonulnak fel fontos események és szereplők a képen. Péli jelenére vonatkoztatva a „születés” fogalma egészen a roma értelmiség létrejöttéig tágul. „Mind a hárman tudtuk, hogy a nagy értékű pannó elcsomagolva hever valahol. Előbb egymástól függetlenül, majd később közösen kezdtünk el gondolkodni, mit is tudnánk vele kezdeni. Első ötletként az merült fel, hogy nem magát a képet, hanem arról készült jó minőségű reprodukciókat állítanánk ki nagyobb múzeumok elé” – mondja György Eszter történész, aki Szász Anna Lujza szociológus és Szűcs Teri irodalomtörténész, kritikus mellett a kiállítás egyik kurátora.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.