Őszművészet – Péli Tamás nagy műve visszatért

Sorsa: bizonytalan

Péli Tamás 1983-ban készült Születés című pannóját hosszú évek óta nem láthatta a közönség. A mű jelentősége megkérdőjelezhetetlen, a jövője mégis kérdéses. A Budapesti Történeti Múzeum Barokk csarnokában csak szeptember végéig kapott helyet.

„Világlátott, tehetséges festőművész, elkötelezett baloldali, a világot jobbá tenni akaró ember, aki kérlelhetetlen energiával dolgozott mindig”, emlékszik az egészen fiatalon, 46 évesen elhunyt Péli Tamás cigány festőművészre kortársa, Daróczi Ágnes újságíró, etnológus. Mindketten fontos alakjai voltak a 70-es 80-as évek roma polgárjogi mozgalmainak, immár negyven éve azt a roma értelmiségi kört képviselve, amely önszerveződő módon képzelte el a magyarországi romák jövőjét.

A tiszadobi Andrássy-kastélyt a második világháború után államosították, s 2007-ig gyermekotthonként működött. Akkor azonban nemcsak a gyerekeket költöztették el, hanem Péli pannóját is. A nyíregyházi Jósa András Múzeumba szállították, ahol az intézmény folyosóján pihent becsomagolva egészen mostanáig, mikor az OFF Biennálé Budapest és a Budapesti Történeti Múzeum együttműködésében Közösen kihordani címmel indult egy kiállítás, amely ismét láthatóvá tette Péli munkásságának e kiemelkedő darabját.

Lenyomat

A Születés négy hatalmas részből álló (összesen több mint negyven négyzetméteres) pannója 1983-ban készült. Péli szerette volna, hogy az intézetben élő, így a gyökereikhez nehezen kapcsolódó gyermekek is átéljék a valahová tartozás érzését. Ugyanakkor a roma társadalomnak is meg akarta teremteni az eredettörténetét. Ennek jegyében egészen az első cigány, Káli anyaistennő gyermeke, Manus (magyarul: ember) megszületésétől a magyarokkal közösen megélt történelmen át a jelenig vonulnak fel fontos események és szereplők a képen. Péli jelenére vonatkoztatva a „születés” fogalma egészen a roma értelmiség létrejöttéig tágul. „Mind a hárman tudtuk, hogy a nagy értékű pannó elcsomagolva hever valahol. Előbb egymástól függetlenül, majd később közösen kezdtünk el gondolkodni, mit is tudnánk vele kezdeni. Első ötletként az merült fel, hogy nem magát a képet, hanem arról készült jó minőségű reprodukciókat állítanánk ki nagyobb múzeumok elé” – mondja György Eszter történész, aki Szász Anna Lujza szociológus és Szűcs Teri irodalomtörténész, kritikus mellett a kiállítás egyik kurátora.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.