rés a présen

A népviseletről

Horváth Ildikó textilművész, tanár

  • rés a présen
  • 2021. augusztus 18.

Képzőművészet

rés a présen: Mi a specialitásod a textilművészeten belül?

Horváth Ildikó: A textil szakon öltözéktervező iparművészként végeztem. A textilt mint alapanyagot, mint képzőművészeti alapanyagot, mint kifejező eszközt szeretem. De szeretem a ruhatervezést, a kárpitszövést, a hímzést és a különböző technikák együttes alkalmazását, valamint a kombinálásukat más anyagokkal. Amit viszont a legjobban szeretek, az a textilalapú képzőművészet.

rap: Kreatívan telt a karantén?

HI: A pandémia ideje alatt is sokat dolgoztam. Több régebben érlelődő projekttel is tudtam foglalkozni. Nem mintha több időm lett volna rá, de kénytelen voltam intenzívebben lekötni a gondolataimat. Két különböző dolog foglalkoztatott: az egyik a mentális problémák képzőművészeti megközelítése, a másik lakóhelyem viseletének átírása. Szerencsére úgy alakult, hogy mind a két témával tudtam eleget törődni. A mentális problémákkal kapcsolatosan évek óta készítek munkákat, projekteket. A Textilművészeti Triennálé idei pályázata – a Sodrás –, valamint az Agrárminisztérium pályázata is segített ezek megvalósításában. Az alkotás szempontjából tehát kreatívan telt ez az időszak, születtek munkák, de nagyon szeretek csoportban dolgozni, csoportos kiállításokra, alkotótelepre járni és gondolatokat megvitatni. Mindezek hiánya miatt így mégsem volt teljes a karantén alatti alkotómunka.

rap: Hogyan viszonyulsz a népviselethez?

HI: A népviselet megosztó té­ma, több szempontból is. Egy öltözéktervezőnek elengedhetetlen inspiráció, ám a design a fő irány­adó, a hagyomány megismerése és megtartásának mértéke. A két szempontot kell egyensúlyban tartani. A közönségnek vagy a befogadónak, mint leendő viselőjének kell hitelesen közvetítenem az öltözeteket. Jelenleg van egy Viseletvándorlás nevű kollekcióm, amelyet Zsámbékon a Művelődési Házban állítottunk ki először. A ruhák elkészítésével a mai emberek megszólítása volt a célom, hogy szívesen viseljék, ne csak a népi, ünnepi alkalmak felelevenítésénél. A helyi sajátosságokat is magukon hordozó ruhák alternatívái lehetnek a népies, a tévesen népi viseletnek gondolt ruháknak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.