Weiler Péter Budapesten már bemutatta Club Aliga ihlette képeit, amelyek most egy, a Kádár-korszakot visszaidéző lakókocsiban megérkeztek Aligára is. A festmények azt az időszakot ábrázolják, amikor még hermetikusan elzárták a Balatonvilágos Balaton-partjának 99 százalékát elfoglaló pártüdülőt a pórnép elől. Most a helyiek megint attól tartanak, hogy bármikor elzárhatják előlük a jelenlegi tulajdonosok a Balaton-partot.
Abszurd idők, abszurd képek
„Húsz éve lehetett, hogy egy vitorlázás kapcsán pont itt, a Club Aligában kötöttünk ki, én addig nem is tudtam ennek a helynek a létezéséről” – mondta a Narancs.hu-nak a művész. „Volt itt egy mindenes, azt hiszem, talán Pista bácsi, aki még a rendszerváltás előtt is itt szolgált, vele kellett jóban lennünk ahhoz, hogy meg is kapjuk azt, amiért fizettünk. Pista bácsi hozta a régi idők hangulatát.”
Ami művészként megfogta – árulta el Weiler Péter – az „a hajdani pártüdülő skanzen-, panoptikum-, zárványjellege, elvégre hol van olyan ország, ahol be lehet mászni az egykori diktátor nyaralójának ablakán? Én ugyanis már akkor így tettem, akkor még nem volt úgy leromolva, mint manapság. Megfogott az, hogy itt van, járunk-kelünk benne, el is van zárva és nincs is, meg is akarjuk őrizni és nem is, de valójában nem tudunk mit kezdeni vele, ahogyan a múltunkkal sem. Meg az, hogy bár a párté volt az üdülő, de ezen belül még külön drótkerítéssel, őrbódéval választották el magukat a legfelsőbb pártvezetők a kisebb káderektől.”
Weiler Péter úgy véli,
az volna a normális, ha megőriznénk, meg tudnánk mutatni a múltunk egy darabját; valahol ezt a célt szolgálja a kiállítása is,
ami a nyár végi Strand Fesztivált követő Balaton Piknik elnevezésű programsorozat része. De a képeiben már benne van a saját fantáziája is, „még abszurdabbá tettem a Kádár-időket megidéző jeleneteket, noha az önmagában is abszurd világ volt” – mondta.
Castro és Kádár
Castro és Kádár a kukoricásban, Castro 3D-s szemüvegben, egy szál magában a kertmozi nézőterén, Castro pingpongozik, Castro és Kádár banánfák között – a kubai vezető több képen is feltűnik. „Castro nyaralása annyira emlékezetes volt itt, hogy máig Castro-villának emlegetik a legjobb állapotban fennmaradt épületet, ahol a kubai vezetőt anno elszállásolták” – magyarázta a művész.
„Én úgy képzelem, hogy idefelé jövet megálltak Kádárral a 7-es út mentén, mert Castro meg akarta nézni, milyen a kukorica. De persze odafestettem azért egy szovjet rakétát is a kukoricásba.”
„A kertmozifíling igazi balatoni érzés, de én a szocialista luxust akartam ábrázolni, ha olyan filmeket is megnézhettek, amit a pórnép nem, miért ne nézhették volna már 3D-s szemüvegben? Az is fennmaradt, hogy Castro állandóan pingpongozni akart, nem győzték cserélni a magyar partnereit. A banánfák a Club Aligában, az már az én abszurdom: így akartak neki kedveskedni, hogy otthon érezze magát.”
Kádár lövészórán, továbbá Kádár és a média. „Az egyik ikonikus, mostanra már elbontott villa előtt ül Kádár és egy kis úttörő, mellettük egy puska, ezt akkor készítettem, amikor felmerült, hogy bevezetik az iskolákban a lövészetoktatást. A másik képen Kádár Sokol rádióján hallgatja elégedetten a „saját híreit”. Kádár ezen a képen kanárisárga ingben és lila zakóban, ilyet persze sose hordott, de ezek a színek már mintegy előrejelzik a rendszerváltás szelét. Márkás zakójából persze kilóg a címke, amit azóta se tudunk, hogy le kell-e szedni, vagy rajta kell hagyni, úgy vagyunk vele, mint a múltunkkal.”
Légvédelmi tüzérség
„A sajtóban nem esett szó róla. Fegyveres őrök védték, a hegytetőre még légvédelmi tüzérséget, géppuskás őröket is állíttatott Rákosi, a vízen pedig folyamatos motorcsónakos őrjáratot tartottak, nehogy valaki a vízről próbálja megtámadni a pártvezetést. ”
„Rákosi döntése volt: osszák két részre Aligát, Aliga egyre és kettőre. Az egyik a pártvezetésé legyen, a másikban üdüljenek az alsóbb káderek. Az átjárást engedélyhez kötötték, egy rendőr mindig posztolt Aliga kettő kerítésénél, amit akárki nem léphetett át. Rákosinak saját testőrsége volt, előnevelt fenyőfákat is hozatott, de ma is jól látszik: sűrűn fásították és növényekkel jóval sűrűbben beültették, mint Aliga egyet. Rákosi villáját Kádár örökölte, a hetvenes évek elején azzal akart neki kedveskedni a párt, hogy egy 80 négyzetméteres, modernista stílusú villát építettek neki, de hiába, mert Kádár azt mondta, hogy a régi, kisebb jobban tetszett neki. Puritán volt a berendezése, légkondicionálót azonban beépítettek, mert a felesége nem bírta a meleget. És ők nézhettek Magyarországon először színes televíziót.” (Idézetek Csonka Laura történész aligai „tárlatvezetéséből”)
Biszku-lányok vízisível
„Dolláros bolt is volt, még a pártüdülő villanyszerelője – persze ez is bizalmi állás volt – is hamarabb hozzájuthatott színes tévéhez, vagy éppen Trabanthoz, mint a »hétköznapi emberek«. A párt figyelt rájuk: Nyugatra nem mehettek, mert túl sokat tudtak. Az üdülő nagyhatalmú vezetőjét, Kolozs Jenőt az odalátogató külföldi vendégek, Hruscsov, Castro, Brezsnyev, mind meghívta magához. De a párt sosem engedte ki, mondván: »Kolozs elvtárs, magának Aligán van dolga«.”
„A kényelem és minden földi jó mellett a sportolási lehetőségek terén sem volt lehetetlen, a Biszku-lányok még vízisíelhettek is. Esténként moziba mentek, az Aliga egyen nyaralók kertmoziba, a kettőn teremmoziba, ahol Marilyn Monroe-t néztek, meg tiltott filmeket, a Szelíd motorosokat, szexfilmeket.”
A kiállítás szeptember 12-ig látható.
Parázs a hangulat
Több mint 30 évet ugorjunk, hogy visszacsöppenjünk a jelenbe! Hírét véve, hogy a Club Aliga új tulajdonosai hozzákezdtek a hajdani Aliga II. felparcellázásának előkészítéséhez, amely a szabad parti sétány egy részének megszüntetésével járna, az elzárás ellen harminc éve fellépő helyi üdülőtulajdonos-egyesület lakossági fórumot hívott össze a balatonvilágosi kultúrházba. Ezen, nem meglepő módon, ezúttal sem jelentek meg sem a Club Aliga vezetői, sem a helyi polgármester, sem a kormánypárti országgyűlési képviselő. Itt hangzott el: „nem akarnak újra a Kádár-rendszerben élni.”
Az Aligai Fürdőegyesület a fórum után levélben tájékoztatta a Club Aliga vezetését, amiben azt írják, hogy
„a lakosság parázs hangulatban van, falurombolást kiáltottak, illetve az ellenállás és az utcára vonulás gondolata is felvetődött.
Kérjük, az indulatok kordában tartására tartsák tiszteletben a helyiek igényét arra, hogy megtudják, mi készül a településünkön. Tisztelettel kérjük, a lakossági tájékoztatóig szíveskedjenek a telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokat felfüggeszteni.”
Rada Enikő, az egyesület titkára úgy véli, a jelen állapot szerint mind a Club Aliga útjait, mind a strandját használhatják ugyan a helyiek, de megfelelő garanciák híján a jövőben ez mindig a tulajdonosok kegyén, jóindulatán múlna. Ezt a bizonytalanságot nagyon nem szeretnék a helyiek.
Kedves Olvasónk!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
