Az elmúlt évek rendőrségi híreiben gyakran feltűnt az Ózdhoz közeli Csernely neve. A községben az elmúlt három évben két gyilkosság is történt. Tavaly januárban a Tungsram nyugdíjas igazgatóját ölte meg egy helybeli férfi, aki korábban rendszeresen dolgozott az áldozatnál, míg 2014-ben egy asszonyt gyilkolt meg saját házában egy férfi ismerőse.
Rabszolgatartás ma
Ugyancsak a 2014-es rendőrségi hírekbe került O. Attila és felesége, valamint B. Csaba az élettársával, akik „a nyomozás adatai szerint kihasználták két helyi nő – anyát és lányát – kiszolgáltatott helyzetét, megalázó körülmények között tartották és minden jövedelmüktől megfosztották őket” – szólt a rendőrségi közlemény. Kényszermunka és zsarolás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult ellenük eljárás, és a nyomozás során kiderült, hogy a két megfélemlített nő ételhulladékot kapott enni, továbbá dolgoztatták mindkettőjüket, miközben járandóságukat elvették. Emellett fenyegették és bántalmazták őket, ezért nem mertek elmenekülni fogva tartóiktól. A mentálisan sérült két áldozatot végül egy Ózdtól távoli szociális intézetbe helyezték el, megelőzve az uzsorások és azok rokonainak zaklatását, fenyegetését. Ez a büntetőeljárás még nem zárult le.
| ||
A legújabban ismertté vált bűncselekmény gyanúsítottjai előzetesben várják a bírósági ítéletet. V. Alexandra és P. József február 27-i elfogásukig a gyanú szerint zsarolást és uzsora bűncselekményeket követtek el. A páros uzsorakamatra adott élelmiszereket, egyéb élvezeti cikkeket, készpénzt vagy lakhatást rászoruló embereknek, az „üzletről” aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást kötöttek a sértettekkel. Akik időben nem tudták fizetni az irreálisan magas kamatot, azokat veréssel fenyegették. Az egyik sértett férfit, mivel nem tudott időben fizetni, elküldték az erdőbe, hogy lopjon fát és abból törlesszen – áll a rendőrség közleményében.
Akik a félelmet generálják
Csernely italboltja előtt – amit a térségben Kecske presszóként ismernek – megszólított hatvanas férfi névtelenséget kérve elmondta, hogy az elkövetők „vesztét” egy adós nő okozta, aki közmunkásként dolgozott a faluban. Mivel az asszonynak banki tartozása volt, az 56 500 forint fizetéséből 28 ezret levontak, és csak 28 500 forintot kapott kézhez. Két gyermekével ez kevés volt a megélhetésre, ezért kért kölcsönt az uzsorásoktól. A tőlük kapott 40 ezer forint helyett azok 120 ezret kértek vissza, amit a nő nem tudott kifizetni. Erre megfenyegették, majd a család egyik tagja a polgármesteri hivatal előtt várta a fizetés napján, és elvette tőle fizetését. Csakhogy ekkorra már megtörtént a feljelentés, a rendőrök pedig jelölt pénzt adtak az asszonynak, amit ő P. Józsefnek átadott. A helyszíni tettenérés így megtörtént. A nyomozók további 8-9 sértettet derítettek fel, ám csak ketten mertek az uzsorásokra vallani. Őket a községházán szerzett információnk szerint a rendőrségi tanúprogram keretében – tartva a gyanúsítottak családjának bosszújától – védett házakban helyezték el egy távolabbi településen.
| ||
A falut átszelő patak mellett sétáló középkorú nő azt mondja, V. Alexandra családja nem örvend köztiszteletnek Csernelyen. Bátyja, a már említett Lajos a helybeliek szerint életellenes bűncselekményért is volt már büntetve. Szabadulása után, 2013 szeptemberétől átvette egy prostituáltakat futtató csoport vezetését. A hirdetésekben toborzott lányokat Berlinben „dolgoztatták”, majd az így megszerzett pénzt a banda tagjai elvették tőlük, amiből fényűző életet éltek. Végül 2014. április elsején társával, L. Annával együtt Csernelyen fogta el őket a rendőrség. Az eljárás során több tízmilliós értéket foglaltak le náluk.
Jónás Bélának a szülei is Csernelyen éltek. Apja bányászként dolgozott, ő pedig ácsszakmát szerzett. A hivatalhoz közeli házának tetőszerkezetét ő készítette, ami mestermunkának tűnik. Romos volt a ház, amikor megvette, majd saját kezűleg felújította – meséli –, de hozzáteszi, hogy már meg is bánta. Nincs a környéken munkahely, ezért feleségével évek óta közmunkaprogramban vesznek részt. Ott volt a ravatalozó előterének ácsmunkáinál is, de azt mondja, sok mindenhez ért. A községben uralkodó helyzet elszomorítja, mert sok a bűnözés, és egyre terjed a kábítószer is. Félti a gyermekeit, az utcára sem engedi ki őket.
A polgármester szerint
Borsodi László csernelyi polgármester ehhez hozzátette: a községben élőket az döbbenti meg a legjobban, hogy a rendőrség által elfogott férfi ismét a faluban él, mivel engedélyezték házi őrizetét. Véleménye szerint az átgondolatlan szociális támogatások sodorták nehéz helyzetbe Csernelyt. Az állami vezetők az adófizetők pénzén tették tönkre így az adófizetőket. A szocpolt és a fészekrakó program pénzeit bárki megkaphatta mindenféle előzetes kontroll, környezeti hatástanulmány nélkül. Ahol sok volt a gyerek, ott többet kaptak. Ám ha még mindez kevés lett volna, szervezett bűnözői körök vonták be a támogatásra jogosultakat az akcióba. Megvásárolták tőlük a támogatást néhány tízezer forintért, biztosították az előírt önrészt, a rászorulók pedig a nevüket adták a tranzakcióhoz, és így elúszott a többmilliós házuk, a pénzt pedig felélték. Egri és főváros környéki ingatlanok is szerepelnek helybeli hátrányos helyzetű családok nevén, amit ők nem is láttak, sőt továbbra is Csernelyen élnek és veszik igénybe a szociális ellátást. Most 28-30 eladó ház van a faluban, azokat akár pár százezer forintért is meg lehet venni. Itt van például ez a hivatal melletti romos épület, aminek a tulajdonosa a közelmúltban halt meg – mutat az ingatlanra Borsodi László.
| ||
A problémák növekedése láttán megalakult a polgárőrség, megtörtént a cégbírósági bejegyzésük, és már csak a fényképes igazolványra várnak. Kellene majd gépkocsi a 13 fővel induló csoportnak, de fontos lenne a térfigyelő rendszer kiépítése is. Erre idáig nem sikerült támogatást nyerni. A támadásnak leginkább kitett idős embereknek riasztórendszert kell majd kiépíteni, ennek is keresik a lehetőségét. Borsodi végül elmondja: a 774 lelkes faluban legalább 30 fő büntetett előéletű.
Jövőbe tekintés
A polgármester – aki egyben harangozó és templomgondnok – viszont a jövőt is építené. El akarja tüntetni a poros utakat és felújítaná a szociális konyhát is. A falu előtt álló feladatokról elmondja, hogy térköveket kell készíteni a vízfolyások rendezésére és a járdák kiépítésére, de igény van urnafalra is. Nem tudja még, mire tudnak pályázati pénzt nyerni, addig is a mezőgazdasági termelésre helyezik a hangsúlyt. Abból hússal, tojással, zöldséggel látják el a helyi konyhát. Fejlesztési terveik között szerepel az 1780–1790 között épült Sturmán-kúria visszaszerzése. A műemlék épületet mintegy 10 éve érdekes módon, ellentételezés nélkül elbirtokolta egy ügyvédnő, és idáig nem tudta az önkormányzat ismét birtokba venni. A kastélyban egykor több romantikus magyar filmet forgattak.
