Matolcsy György családja generációk óta kötődik Balatonakarattyához, a jelenlegi jegybankelnök nagyapja maga is részt vett a nyaralótelep 1928-as felparcellázásában. Azóta van a család birtokában egy 1422 négyzetméteres telken álló 150 négyzetméteres nyaraló. Matolcsy György gyerekkora óta sok időt tölt a településen, ahol egyik fiának, Máténak is van háza. A jegybankelnök másik fia, Ádám nemrégiben vett egy 2,7 hektáros szántót a településen, amelynek az átminősítés után immár a 25 százaléka beépíthető. Akarattyán van a Matolcsy Ádámhoz köthető, 350 milliós uniós támogatásból sörgyárat építő Hübris Kft. székhelye is a Matolcsy-közeli, közpénzekből eltartott ügynökség, a Frank Digital címén (lásd: Az új generáció, Magyar Narancs, 2018. január 11.).
| ||
2010 után kampány indult annak érdekében, hogy Akarattya leváljon Balatonkeneséről, és ezt a törekvést nyíltan támogatta Matolcsy György és akkori felesége, Matolcsy Gyöngyi. A várakozásoknak megfelelően a 2012-es népszavazáson a leválást pártolók győztek, Akarattya a két évvel későbbi önkormányzati választások után lett hivatalosan is önálló település, amelynek első polgármestere függetlenként, de fideszes támogatással Matolcsy Gyöngyi lett, aki azóta is a község vezetője.
Perel a fideszes polgármester
A népszavazás egyértelmű eredménye ellenére a leválás nem ment simán. A vagyonmegosztásról, valamint a Kenese és Akarattya között húzódó határról a két település nem tudott megegyezni. A határvonalról az akarattyai önkormányzat döntött, ezt azonban Kenese vitatja: a „parttalan tárgyalássorozatot” követően Tömör István, Kenese fideszes polgármestere perre vitte az ügyet. „Nem engedjük, hogy Akarattya újkori hódítóként járjon el, és területeket vegyen el Kenesétől” – kommentálta a perindítást Tömör korábban a Népszavának. (Kérdéseinkkel megkerestük Tömör Istvánt, aki csak személyesen lett volna hajlandó válaszolni kérdéseinkre, azonban csak lapzártánk utáni időpontot kaptunk tőle. A balatonakarattyai önkormányzat pedig közölte, kizárólag az írásban feltett kérdésekre hajlandó válaszolni, ám e-mailünkre lapzártáig nem érkezett válasz. Cikkünk ezért az önkormányzat álláspontját egyik érintett témakörben sem tartalmazza.) A két település összvagyona mintegy 14,3 milliárd forint, Kenese szerint 3,65 milliárd járna Akarattyának, Matolcsyék viszont mintegy 7,6 milliárdot tartanak jogosnak. A vitatott terület legfontosabb részei a Honvéd üdülő, az egykori MÁV-üdülő, valamint az utóbbi előtt húzódó, szabadstrandként használt önkormányzati partszakasz. Balatonkenese volt jegyzője azt mondta a bíróságon, hogy a határvonal megállapításába Kenese egyáltalán nem szólhatott bele. Nánássy Elek szerint „a határvonal megállapítása hosszabb folyamat eredménye volt. A Honvéd üdülő vonatkozásában két alternatíva volt, az első változatnál még nem szerepelt akarattyai területen a Honvéd üdülő, a későbbiekben azonban már igen. Erről egyébként én a polgármestertől tudok.” A leválási folyamat során más érdekesség is történt a volt jegyző szerint. „Konkrét tudomásom van arról, hogy pl. strand került át a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak közül az üzleti vagyonba. A kormányhivatal ezt egyébként nem kifogásolta. Nyilvánvaló, hogy a korlátozottan forgalomképes vagyon az az önkormányzati feladat ellátásához kapcsolódik, az üzleti vagyon pedig nem.” Tömör István korábban elismerte, hogy van befektetői érdeklődés a part menti ingatlanokra. A két ingatlan nem csupán az általuk képviselt vagyonérték és az onnan befolyó idegenforgalmi adó miatt fontos: a volt MÁV-üdülőt a Matolcsy vezette jegybank alapítványai vásárolták meg 2015-ben, ahová fontos fejlesztéseket terveznek (erre később még visszatérünk).
Barátokkal feltöltve
Megválasztása után Matolcsy Gyöngyi azt a Réfy Imrét tette meg alpolgármesternek, aki a választási kampányát vezette. Réfyt régi barátság fűzi a Matolcsy családhoz, korábban két jegybanki alapítványban is (PADA, PADOC) kurátor volt, és szintén kurátor abban a Matolcsy alapította Tulajdon Alapítványban, amelynek segítségével a jegybankelnök komoly állami vagyont játszott át saját magának (lásd: A strómanom a feleségem, Magyar Narancs, 2017. január 19.). Matolcsyék házasságának megromlása után nem sokkal azonban lemondott az önkormányzatban betöltött pozíciójáról, és jelenleg a Pallas Athéné Domus Educationis kuratóriumának elnökhelyettese. A jegybank legújabb alapítványa két másik szervezet összeolvadásából jött létre a nyáron, és a legnagyobb mind közül: 103 milliárd forintos vagyonnal rendelkezik.
Réfy távozása után Rozs Péter lett Akarattya alpolgármestere, aki civilben vállalkozó. Nyaralók őrzésével és kertgondozással foglalkozik, úgy tudjuk, az ő cége tartja rendben Matolcsyék nyaralóit is. Erre annál is inkább szükség van, mert Matolcsy Gyöngyit állítólag ritkán látni a településen, a napi ügyeket Rozs intézi. „Akarattyán Rozs Péter az egyeduralkodó” – fogalmazott egyik névtelenséget kérő helyi forrásunk. Korábbi ígéreteivel ellentétben a testület tavaly egy második alpolgármestert is választott, Imrédy Szabolcsot, aki a pénzügyi és gazdasági bizottság elnöke is az önkormányzatban. Imrédy ügyvédi irodája amúgy havi félmillió forintért dolgozott a jegybank egyik alapítványának (PADO), és ő képviseli Akarattyát abban a perben, amelyet Kenese indított a leválással kapcsolatban.
Visszatérő panasz az önkormányzattal szemben, hogy a képviselő-testület nem hirdeti meg üléseinek időpontját, így nem tudni előre, mikor és miről hoznak döntést az egyes üléseken. Ráadásul bizonyos ügyekben egyszemélyes döntéseket hozhat a polgármester, azok pedig teljesen átláthatatlan módon születnek. A község honlapján van ugyan egy menüpont az önkormányzat 5 millió forintnál nagyobb értékű szerződéseiről, a lista azonban nem teljes, a helyi ügyeket ismerő egyik forrásunk szerint éppen a „lényeget tartalmazó szerződések” azok, amelyek kimaradtak, és vannak olyanok, amelyeket adatigénylés ellenére sem hajlandó kiadni az önkormányzat.
A pénzügyekkel is nagyvonalúan bánik a Matolcsy vezette testület. A múlt év végén a rendkívüli állami keretből például 32,6 millió forintot kapott az önkormányzat. A pénz sorsáról mindössze annyit tudni, hogy 13 milliót költöttek útfelújításra, 5,7 millió ment „igazgatási feladatok ellátására”, 14 millió pedig közelebbről meg nem határozott „településüzemeltetési célokra”. A 2016-ban 350 millió és 2017-ben már 460 millió forintból gazdálkodó önkormányzat önmagára nem sajnálja a pénzt. Matolcsy Gyöngyi díjazása 390 ezer forint és havi 59 ezer költségtérítés, Rozs Péteré 359 ezer plusz 54 ezer, Imrédyé pedig 180 ezer, amihez 27 ezer költségtérítés jár. Az önkormányzat emellett az elmúlt években plusz egyhavi díjazásuknak megfelelő jutalmat is megszavazott a vezetésnek. A kifizetett jutalmak ellenére a korábban beígért milliárdos fejlesztésekből szinte semmi nem valósult meg. Volt szó termelői piacról, a tervek szerint félmilliárd forintból ipari park létesült volna, és szintén 500 millió jutott volna strandfejlesztésre. Ehhez képest a termelői piac kialakítására 3 millió forintos alaptőkével létrehozott kft. semmiféle tevékenységet nem végez, strandfejlesztésre eddig 100 millió pályázati pénz jutott, az ipari park nincs sehol, holott a helyi pletykák szerint Matolcsy Ádám e célból vehette meg a 2,7 hektáros földdarabot – az viszont tény, hogy a volt szántó logisztikai szempontból kitűnő helyen fekszik. Létesült műfüves focipálya az MLSZ támogatásából, tavaly elkészült a település korszerű közvilágítása, és néhány utcát leaszfaltoztak. Ez utóbbiak csupán látványberuházások egy helyi forrásunk szerint. Mint lapunknak elmondta, „minimális műszaki előkészítés nélkül, alap nélküli murvás utakat vontak be vékony aszfalttal. Nem foglalkoztak sem az út alatti közművekkel, de az Akarattyán sok gondot jelentő csapadékvíz elvezetésével sem.” A fejlesztések szintjéről sokat elárul, hogy Matolcsy Gyöngyi a helyi lapnak adott év végi interjújában a fejlesztések között két fűnyíró beszerzését is érdemesnek tartotta felsorolni.
Az ingatlan mindig jó üzlet
Van azonban olyan beruházás is, amire akár feleslegesen is áldoz az önkormányzat. Akarattya előző vezetése 2014-ben újította fel a Közösségi Házat 15 millió forintból. Miután Matolcsy polgármester lett, az önkormányzat ebbe az épületbe költözött be, ezért a képviselő-testület 2015 márciusában döntött a Szépkilátás néven ismert ház megvásárlásáról, mondván, az „egy kis átalakítással alkalmas lenne Közösségi Ház kialakítására”. Egyik forrásunk szerint az ingatlant korábban 20 millió forintért hirdették, míg a vásárlásról szóló önkormányzati előterjesztés egy 33 millió forintos értékbecslésre hivatkozik. A vételár végül több mint 36 millió lett, a felújítás 11 millió forintba került. A felújítás óta – noha közösségi eseményeknek is helyt ad – elsősorban bisztróként üzemel a Szépkilátás. Az üzemeltetést pályázaton elnyerő F&B Kft. 2016-ban mindössze havi 200 ezer forint bérleti díjat fizetett, ez a múlt évben 300 ezerre emelkedett. A kedvezményes bérleti díjat az indokolta, hogy az F&B vállalta bizonyos felújítási munkák elvégzését, ám azt nem tudni, hogy mit és mennyiért végzett el a cég. Tavaly ráadásul az önkormányzat a Szépkilátás további felújításáról döntött, így közpénzen épülhet be a tetőtér, és valósulhat meg az épületgépészeti korszerűsítés, valamint az akadálymentesítés. A határozott idejű szerződés ellenére az F&B alaposan belakta az épületet. A vendéglátós cég használja például az épület teraszát is, noha az üzemeltetésről szóló eredeti pályázat csak a belső terekre vonatkozott. Ide tette át a székhelyét is az F&B, és úgy tudjuk, a Szépkilátásban ülésezik a Balaton Keleti Kapuja Turisztikai Egyesület is, amelyet az F&B ügyvezetője, Revuczky Karion vezet. A Revuczky család birtokában lévő F&B nyerte el az egyik akarattyai strand büféjének üzemeltetési jogát, érdekes körülmények között. A büfé üzemeltetésére kiírt első pályázaton egy induló volt, amelynek ajánlatát érvénytelenítette a Matolcsy vezette képviselő-testület. Az új pályázaton már az F&B indult és nyert. Három évre összesen 600 ezer forintot fizetnek a büféért úgy, hogy a szükséges átalakítási munkák költségeinek a felét az önkormányzat állja.
| ||
A balatonakarattyai önkormányzat 2015-ben együttműködési megállapodást kötött a fehérvári Kodolányi János Főiskolával, mivel Akarattya a térség „innovációs motorja kíván lenni”. (A Kodolányi fenntartója az Önálló Főiskolai Közalapítvány, amelyet a fehérvári önkormányzat alapított. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Fűrész István, aki Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármesterének a tanácsadója.) Az együttműködés a valóságban annyiban merül ki, hogy a Kodolányi öt évre hasznosításba adta Akarattyának a településen álló Kodolányi-házat. Szabó Péter rektor megkeresésünkre azt mondta, korábban az egyetemi polgárok használták az apartmanházat, ám a 2012-es felsőoktatási reform óta kevesebb a hallgatójuk, így nem tudják azt kihasználni. A főiskola eladni nem akarta a házat, ezért adta ki az akarattyai önkormányzatnak öt évre. Akarattya a használatért nem fizet semmit a Kodolányinak, csupán állagmegóvást vállalt, valamint hogy fizeti a költségeket. Azt, hogy hogyan és mire használja Akarattya az ingyen megkapott Kodolányi-házat, nem sikerült megtudnunk. Egyik akarattyai forrásunk szerint Rozs Péter alpolgármester adja ki „haveroknak” az apartmanokat, egy másik helyi pedig arról beszélt a Narancsnak, hogy nyaranta ide rendezkedik be a We Love Balaton szerkesztősége. A We Love annak a Száraz Istvánnak a turisztikai portálja, aki Matolcsy Ádám baráti-üzleti köréhez tartozik, és aki átjátszotta az Origo hírportált a jegybankelnök fiának.
Baráti nagybefektetők
A nagy beruházások előkészítése azért a jelek szerint folyamatban van, az önkormányzat többször is módosította a település beépítésére vonatkozó szabályokat. A változtatások miatt a Partalja Tájvédő Egyesület ombudsmani vizsgálatot kezdeményezett. Székely László, az alapvető jogok biztosa és Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese decemberben hozta nyilvánosságra 60 oldalas jelentését, amelyről a HVG számolt be az év végén. Az ombudsmani jelentés szerint a Matolcsy vezette településen sérült a jogbiztonság elve, a nemzet közös örökségének védelme, az egészséges környezethez és a tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jog. A jelentés azt állítja, az önkormányzat úgy változtatta meg az építési szabályzatot, hogy nem vette figyelembe az állami főépítész, a kormányhivatalok, a környezetvédelmi hatóság vagy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság aggályait sem. Egyebek mellett megváltoztatták egyes területek besorolását, bizonyos partközeli területeken tízszeresére növelték a beépíthetőséget, és akár 8 méter magas épületek felhúzására is lehetőséget adtak. Ráadásul Akarattya nem jelölte ki azokat a védendő, part menti területeket, amelyeken a parttól 30–100 méterig csak kivételesen indokolt esetben szabad építkezni. Noha az önkormányzat a „közjó” és „a vízhez jutás javításának” indokával változtatta meg a szabályokat, valójában legalizálta az eddigi építési előírásokat meghaladó beépítést, jelentősen megnövelte az érintett ingatlanok értékét, és megágyazott egyes fejlesztéseknek.
Réfy Imre – aki maga is üdülőtulajdonos a településen – pont akkor volt Akarattya alpolgármestere, amikor ezek a rendeletek megszülettek, és a részben általa vezetett alapítványok bevásároltak a településen. Így nem meglepő, hogy rendeletmódosítások egyik nyertese a Matolcsy György vezette jegybank, amelynek alapítványai 2015-ben 1,13 milliárd forintért megvásárolták a MÁV partközeli, 6 hektáros területét. Akkori közleményük szerint „a meglévő épületegyüttes fejlesztését követően 2016 nyarától oktatási és konferenciacélokra használják, és a létesítmény ad majd otthont a Magyar Vezetéstudományi Iskolának is”. Ennek ellenére a tervekből semmi nem valósult meg, bár ezzel Akarattya egyelőre jól járt, hiszen ha üdülő helyett konferencia-központ lesz a területen, a település évi több tízmillió forintnyi idegenforgalmi adótól eshet el. A jegybanki alapítványok vagyonát kezelő Optima Zrt.-től a Narancsnak megküldött tájékoztatás szerint „jelenleg a beruházás előkészítése van folyamatban”, és egyelőre azt sem tudni, mikor kezdődhetnek meg a munkálatok. Csuhai Viktória, az Optima igazgatóságának tagja azon kérdésünkre nem válaszolt, hogy a csúszásnak köze van-e ahhoz a perhez, amely arról is dönt, hogy Akarattyához vagy Keneséhez tartozik-e majd a terület. Azt viszont elmondta, hogy az elmúlt két évben májustól szeptemberig folyamatosan táboroknak adott otthont az üdülő, így nemcsak az állagmegóvásra van gondjuk, de a fenntartás költségei is biztosítva vannak. Utóbbiak pedig nem éppen alacsonyak. A jegybank alapítványai az üdülővel kapcsolatos „tanácsadási feladatok ellátásáért” havi 1,5 millió forintot fizetnek az Optimának, az őrzési üzemeltetési és karbantartási feladatokért pedig havi 2,5 milliót. A Matolcsy György unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz köthető Raw Development 13,5 milliót kapott az „átalakítások és beépítések építészeti megfogalmazásáért, a tervezői pályázat lebonyolításáért”.
| ||
A másik nagybefektető, amelynek kedveznek a rendeletmódosítások, az MKB. A bank 2015 őszén lett az egykori nudista strand, a Piroska kemping tulajdonosa, a pénzintézet összesen 3 hektárnyi területet vásárolt Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségétől. Az MKB akkoriban állami felügyelet alatt állt, tulajdonosi jogait a Matolcsy György vezette jegybank gyakorolta, és ebben az időszakban Matolcsy Máté is az MKB-nál dolgozott. A nemzeti bank feladata az lett volna, hogy megszabadítsa rossz ingatlanállományától az MKB-t, Akarattyán valamiért mégis a vásárlást tartotta fontosnak. Valószínűleg az MKB új tulajdonosai is fejlesztést terveznek az ingatlanon, hiszen a bank nagyobb része a Balatonnál egyre inkább terjeszkedő Mészáros Lőrinc közelébe került, míg a kisebbségi tulajdonos Szemerey Tamás lett. Az viszont, hogy Akarattya eddig is döcögő fejlődését mennyiben akadályozza, hogy polgármestere már nem a Magyar Nemzeti Bank elnökének a felesége, csak a következő években derül ki.
_focuspoint_70x70.jpg?key=47dfe0e10f5a77513428236bed075f13)
