Ahol népszavazást tartottak, nehogy fogyatékkal élők költözzenek a faluba

Kis-Magyarország

„Se fogyatékos, se migráns!” – kiáltotta felénk a biciklis néni. Az összkép mégis bonyolultabb Felsőrajkon.

„Jöttek mérnökök, elkezdtek méricskélni, karózni. Akkor tudtuk meg, hogy a tisztelt képviselőink már hetekkel korábban eldöntötték, ideköltöztetnek 36 pszichiátriai beteget Búcsúszentlászlóról” – mondja a felsőrajki Szabóné Németh Klára, aki tavaly kezdeményezett aláírást a zalai faluba tervezett új lakóotthon ellen. Szabóné házával majdnem szemben épül majd föl az egyik lakóotthon. „Irdatlan uniós pénz van rá, úgy hallottuk, de én elhívnám ide az uniós döntéshozókat, nézzék meg: valóban ide akarják költöztetni ezeket a betegeket? A faluközpont, az orvos nagyon messze, szarvasmarha- és méhésztelepek működnek, az utca végében már ott a berek, vagyis nádas, tőzeges terület, mi sem merünk arra menni, egy tavat is benőtt a sás, közel a vasút, a Principális-csatorna… Itt lesznek majd integrálva a társadalomba?”

Kormányzati koncepció

A nyolcszáz lelkes, takaros faluközponttal rendelkező Felsőrajk nem kivétel, inkább a jellemző reakció újabb színhelye. Nemcsak itt, de más településen is lakossági ellenállásba ütközik a kormány – amúgy szakmailag is kritizált – ún. kitagolási programja. Közel nyolcvanmilliárd forintnyi uniós támogatás révén a következő években sorra felszámolnák az állami tulajdonú kastélyokban vagy kastélyjellegű épületekben évtizedek óta működő pszichiátriai betegeket és fogyatékkal élőket ellátókat, és jellemzően néhány száz lakosú falvakban, általában településszélen építenének lakóotthonokat ezen intézmények ápoltjainak.

Felsőrajk központjában

Felsőrajk központjában

 

Csakhogy az érintett kistelepüléseken a lakosság – ahogy erről tudomást szerez – tiltakozásba kezd, már tisztelet a kivételnek. Ennek nyomán Veszprém és Zala megyében az elmúlt hónapokban számos településen visszakoztak az illetékesek a lakóotthon-építéstől, helyi népszavazásig ugyanakkor csak a zalai Felsőrajkon jutottak el. Ezért utaztunk a helyszínre, hogy megnézzük, mi vitte rá az odavalósiakat a helyi referendum kikényszerítésére, amelyet tavaly december 17én tartottak meg.

Végül érvénytelen lett

Felsőrajk egyébként a leglelkesebbek egyike volt a fölajánlásban, három önkormányzati ingatlan átadásáról döntött még tavaly februárban a 800 lelkes zalai település képviselő-testülete, így a búcsúszentlászlói Fagyöngy otthonból 36 pszichiátriai gondozott költözhetne oda három lakóotthonba, a tervek szerint egy éven belül.

Az ellenzők helyi népszavazásig vitték a tiltakozást, a referendumot decemberben tartották, ám az végül érvénytelen lett, mivel a 601 szavazópolgár közül csak 151 ment el, igaz, ezek közül csupán hárman voksoltak a pszichiátriai betegek beköltöztetésére, 148-an ellene.

Ez volt a kérdés

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Felsőrajk község Önkormányzata a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által benyújtandó EFOP-2.2.2-17 »Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése, -intézményi férőhely kiváltás« tárgyú pályázat megvalósításának céljából az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanokat biztosítson a pályázó részére?”

 

A kinézett Dózsa György utca valóban a legszélső utca Felsőrajkon, a faluközpont másfél-két kilométerre, a házak ritkásan állnak, akad üres telek bőven, hármat ötven évre föl is ajánlott az önkormányzat a lakóotthonok építésére. „Miért nem a központban építik az otthonokat, ahol a képviselők laknak, meg a doktor úr, a költöztetés nagy támogatói?” – kérdi költői hangulatban egy másik ellenző, Molnár József. „A pályázatban olvastunk járdáról meg szennyvízcsatornáról, nos, a Dózsa utcában se járda, se csatorna… A képviselők összeülnek, döntenek? Hogyan gondolták ezt? Nem dönthetjük el, kivel szeretnénk együtt élni? Állítom, hogy a falu többsége a lakóotthon-építés ellen van, 227-en írták alá a népszavazást kezdeményező ívet, de mire népszavazni kellett volna menni, sokak meg lettek félemlítve. Kis falu ez, lehet tudni, kit hogyan lehet megfogni” – halljuk a magyarázatot.

A menekültet sem szereti

„Amikor már elkezdtek sokan háborogni, összehívtak egy fórumot, ahol a közmunkások még tapsoltak is a polgármesternek” – veszi vissza a szót Szabóné. „Sok az idős, egyedül élő ebben az utcában, alig lakunk húszan, persze, hogy tartunk attól, ha hirtelen ideköltözik 36 pszichiátriai beteg. Sajnáljuk őket, nem vagyunk fogyatékosgyűlölők, merthogy ezt is megkaptuk, de halljuk, hogy a közeli Kacorlakon is, ahol már működik ilyen otthon, nem ülnek bent örökké, hanem jönnek-mennek a faluban.”

„Még el se kezdtük az aláírásgyűjtést, a polgármester már bedobatott minden postaládába egy szórólapot, amin ellenünk agitált” – panaszolja Molnár. „Azt is írta benne, hogy 15 új munkahely létesül és hogy ezek az otthonok a helyi időseknek és rászorulóknak is napközbeni ellátást, étkezést fognak nyújtani. Szerintem egyik sem igaz, hiszen egyrészt szakemberek kellenek a betegek mellé, másrészt ezek nem idősotthonok lesznek.”

Akik ellenezték

Akik ellenezték

 

Miközben beszélgetünk, egy középkorú hölgy biciklizik el mellettünk és odaveti: „se fogyatékos, se migráns, gyűjtöttünk mi aláírást a migránsok ellen is!” Mire kérdeznénk tőle bármit is, már el is porzik. Ebből azért látszik, hogy akadt, akit nem a racionális érvek vittek a tiltakozók oldalára.

Egy emberséges polgármester

„A falu szélén volt három közművesített telkünk. Ez jól elérhető és a törvény azt is előírja, hol nem épülhet ilyen, például iskola közelében” – indokolja Czémán László, hogy miért nem a faluközpontba tervezik a három lakóotthont.

A felsőrajki polgármester állítja, a tiszta megoldások híve, „engedtük, hogy legyen népszavazás, ahová a többség, amelyik mellettünk állt, nem ment el”. Rákérdezünk, hogyan értette szórólapján a falubeli rászorulók ellátását a leendő lakóotthonokban, amire azt feleli: „Nem a lakóotthonokra értettem, hanem hogy ha valaki rászorul valamilyen ellátásra, most már lesz kapcsolatunk, lesz hová telefonáljak, például a búcsúszentlászlói intézményből is idősotthont terveznek kialakítani”. Szerinte a munkahelyteremtés sem blöff, „nem szakápolókat kell elképzelni a lakóotthonokban, hanem úgynevezett támogató-segítőket, akik pár hónapos tanfolyam után munkába állhatnak”.

Képünk csak illusztráció!

Képünk csak illusztráció!

Fotó: MTI

Czémán elmeséli, jártak tanulmányúton a Somogy megyei Berzencén, ahol már több mint tíz lakóotthon van. „Ott is féltek először a közelben élők, de ma már átjárnak egymáshoz, pogácsát visznek az új lakóknak. Ide is csak olyanok jönnek, akik képesek a közösségbe integrálódni. Sokan közülük dolgoznak, tervezem is, hogy mivel a kormány várhatóan csökkenti a közmunkások számát, velük oldom majd meg a fűnyírást a faluban. De hogy miért lesz valójában előnyös ez a községnek? Harminchat fővel nő a létszám, a fejkvóta és talán a pályázatoknál is előny lesz, hogy van 36 fogyatékkal élő lakónk… Szerintem egy év múltán Felsőrajkon sem lesz ez már téma” – jósol a polgármester, és utalva azokra a településekre, ahol a lakossági tiltakozás megakadályozta a program végrehajtását, megjegyzi: „Egy képviselő-testületnek szociálisan érzékenynek kell lenni, meg aztán ha senki nem fogadja be ezeket a betegeket, valakinek meg kell tenni.”

A tervek szerint tehát a tiltakozások ellenére Felsőrajkon létrehozzák a lakóotthonokat.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.