A nyíregyházi Szkuba Kornélia nyolc hónapja a piacon, egy árustól hallott a kemecsei kútról – azóta hetente kétszer eljön ide. Közel a nyolcvanhoz ő már ingyen utazik, Nyíregyházán felül a vonatra, Kemecsén pedig leszáll, az állomástól már csak pár száz métert kell gyalogolnia a Szputnyikig. Így hívják itt ugyanis a „csodakutat”.
Gyomorfekélyre is jó
Az idős asszony azt is mondja, ahogy először megkóstolta, nyomban elhatározta, ő már csak a kemecsei vizet fog ezután inni, igaz, már ezt használja főzéshez is. Egy-egy alkalommal 13 liter vizet visz haza, és állítja, hogy sokkal jobban érzi magát, mióta a Szputnyik vizét fogyasztja. Minden vágya, hogy egyszer meg is fürödhessen benne, de annyit úgyse tudna soha elhúzni magával a kis „banyatankban” Nyíregyházára. Azt mondja, mióta ide jár, találkozott emberekkel, akik Miskolcról, Debrecenből, de a még távolabbi Egerből jöttek ide vízért.
| ||
Kemecse ötezer lelkes település Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nyíregyházától 20 kilométerre. Korábban az 1954–1994-ig működő szülőotthonáról volt ismert, a kismamák még Nyíregyházáról is ide jöttek inkább szülni, az ellátás miatt. Ma a legnagyobb vonzerőt a kút jelenti, amely környékén mindig nagy a forgalom, ez helyszínelésünk során is így volt. Sokan jönnek kocsival, hogy egyszerre több palackkal is vihessenek. Rembeczky János egy éve jár Nyírturáról, egy-egy alkalommal 20 liter vizet visz magával. Egyszer olvastak jótékony hatásairól, aztán hamar megbizonyosodtak maguk is róla. „Termálvíz íze van, sima, kicsit jódos. Nem klóros, mi már a teát is ebből főzzük. Hűvös helyen, spájzban akár egy hétig is eltartható” – mondja, és hozzáteszi, hogy a gyerekei nyáron biciklivel jártak a kúthoz.
Vele egyszerre gördül be az utcába egy másik kocsi is. A kiszálló Márkus László is csak jókat tud mondani a vízről. Ő napi egy litert iszik meg belőle, és érzi jótékony hatását. Meséli, hogy egy kemecsei asszonynak öt év után a gyomorfekélyén is segített a Szputnyik.
Véletlenül bukkantak rá
A kemecsei kút története az 50-es évekre nyúlik vissza. Abban az időben Magyarországon a talaj mélyebb rétegeinek megismerésére fúrásokat végeztek, mindenfelé kőolajat kerestek, ám jórészt termálvizet találtak. A kemecsei kutat ráadásul nem is ott fúrták, ahol eredetileg a szakemberek az ötvenes években megjelölték. A református templom közvetlen közelében folyt volna a kutatás a kőolaj után, de erről már Lucza János, a helyi általános iskola nyugalmazott igazgatója, a
| Ingyen kapták A Szputnyik fúrásával 1958. május 20-ára készültek el. Keskeny Lajos vezető fúrómester feljegyzése szerint a mélysége 513 méter, a kompresszorral kivett legnagyobb vízhozama 1260 liter/perc volt. A víz önmagától is 1 méter magasra lövellt, percenként 320 literes vízhozammal. Ezért is kapta találóan a Szputnyik nevet. Kemecse akkori vezetőinek nagy nehézségek árán, de sikerült elérnie, hogy a kutat térítésmentesen adják át a településnek. |
helytörténeti gyűjtemény vezetője, a kút történetének ismerője mesél a magyarnarancs.hu-nak. Mint kiderül: Kemecsén eredetileg két helyen, a katolikus és a református templom mellett végezték volna a kutatásokat, de az akkori településvezető Tóth József ezt rossz szemmel nézte, ezért a református templom tövéből egy kevésbé lakott területre, a „Cserébe” vitette át a fúráshoz szükséges berendezéseket, vascsöveket a helyi TÜZÉP fuvarozóival titokban, a kutatást végző vállalat tudta és engedélye nélkül. Utóbb persze kiderült a turpisság, de ennyi eszköz visszamozgatása már túl költséges lett volna, így, ha már ott voltak, a kutatók megkezdték a munkát a „Cserében”. És lőn: 513 méter mélyről, ha nem is kőolaj, de 36 fokos víz tört az ég felé olyan sebességgel, mint a szovjet űrkutatás akkori büszkesége. Nem csoda hát, hogy a kutat a helyiek rögvest el is nevezték Szputnyiknak. (A római katolikus templomnál egyébként nem vezetett eredményre a kutatás, de a közeli Nyírbogdány és Nyírtura környékén se.)
| ||
Lucza szerint számos geológiai oka lehet annak, hogy a termálvíz épp a cseresi részen tört fel. „Azt vélelmezzük, hogy törésvonal lehet a mélyben. Itt találkozik ugyanis a vizes, lápos Rétköz és a homokos Nyírség” – mondja, hozzátéve, hogy a Kisvárda-Kemecse-Sóstó-Hajdúszoboszló ér itt fut végig a mélyben. „Az elmúlt hatvan évben bizonyított a kút, ráadásul mellékhatások nélkül” – szögezi le, miközben a létesítménnyel kapcsolatos dokumentumokat mutatja a helytörténeti múzeumban. Vízjogi és üzemeltetési engedélyeket 1958-ból és 1965-ből, hévízkút felmérési adatlapot 1989-ből, melyet az önkormányzat rendelt, vízminőségi jegyzőkönyvet 2002–2003-ból. Az elmúlt 60 évben csak egy rövid ideig volt üzemen kívül a kút: 1988 novemberére zavaros lett a vize, de az akkori településvezető, Szentpéteri József lakossági nyomásra 1990-ben újrafúratta. Ekkor szivattyút is szereltek a kútra, később egy leleményes, helyi vállalkozó kitalálta, hogy palackozza és piacra dobja a Szputnyik vizét, sőt, termálfürdőt is álmodott mellé, amelyhez megnyerte az önkormányzat elvi támogatását. A technológiai, műszaki előírások azonban olyan költséggel jártak volna, hogy a vállalkozó végül feladta a tervét. A kút mai megjelenését egy kemecsei önkormányzati képviselő és egy helyi vállalkozó összefogásának köszönheti: csinos kis építmény került a kút fölé, a környezetét pedig díszburkolattal látták el, és a 36 fokos víz gombnyomásra folyik a csövön.
Lucza a papírokon sorakozó adatokból mondja, hogy a Szputnyik az alkáli hidrogén-karbonátos ásványvizek csoportjába tartozik. Ivóvíz minősítése ugyan nincs, mert eddig nem kérték, de a jegyzőkönyvek alapján a legtöbb ivóvíz minőségi előírásnak megfelel. Savtúltengésre, gyomorpanaszokra ajánlott. A hasonló összetételű vizeket ivókúrákhoz alkalmazzák, nyákoldó hatása miatt gyomor- illetve bélrendszeri megbetegedések, húgyúti gyulladások, alsó légúti megbetegedések esetén is hatásos lehet.
Rákattant az orvos is
A kút vizének vizsgálati eredményeiről készült jegyzőkönyveket megmutattuk Göőz Lajos egyetemi magántanárnak, geofizikai kutatónak, aki kiváló ismerője a hazai vizeknek, és 15 évig a MOL geofizikai kutatócsoportjának egyik vezetője volt. „Egész Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nem nagyon van olyan mélységi kút, amelyik megkapta volna az ásványvíz minősítést. A kemecsei megkapta” – mondta a professzor, hozzátéve: ez nagy dolog. Mondhatnánk, a megyében egyedülállóan kitűnő minőségű a kemecsei víz, ezt igazolja a hivatalos vizsgálat jegyzőkönyve is, mely ásványvíznek minősítette. Ez egész Északkelet-Magyarországon nagyon ritka. „Az összetevőket tekintve kitűnő, nátrium-kloridos víz. Nitrokarbonátos, ami ugyan gyakorinak mondható, de a kemecsei azon vizek csoportjába tartozik, amelyik sok kísérő, nagyon értékes ásványi anyagot tartalmaz. Jodid, fluorid és vastartalma figyelemre méltó.” A professzor azt is hozzátette: a 34 fokos víz épületek fűtésére is alkalmas lehet, ha a vízhozam – amelyre mai adatot nem találtunk – megfelelő. Göőz kiemelte a víz szabad szénsav, magnézium, nitrogén-klorid és hidrokarbonát tartalmát. Összegezve elmondható, hogy a Szputnyik vize mindent tartalmaz, amit egy kitűnő ásványvíznek tartalmaznia kell, és általános fogyasztásra is alkalmas.
| ||
„Mióta itt lakunk, csak ezt a vizet isszuk” –ezt már Kertész Istvánné mondja, aki családjával 1975-ben költözött abba a házba, melynek kerítése tövében áll a kút. A forgótárcsás mosógéphez is ezt használta hajdan, hipó sem kellett, mosóport is alig használt, mégis patyolatfehérek voltak a gyerekek pelenkái. Őt egyáltalán nem zavarja a nagy forgalom a ház előtt, mert szeret beszélgetni – mondja mosolyogva. Így aztán el tudja mondani, ki, mire használja a vizet: sokan főzéshez is, van, aki szódát készít belőle. Maga a víz lúgosít, gyomorégésre szinte azonnal hatásos. Tud olyanról, aki korábban savlekötőt szedett, de mióta áttért a „Szputnyik-vízre”, nincs rá szüksége. Az orvosok előbb el se hitték, hogy a víz miatt. Kertészné férje több gyógyszert szed, de orvosa szerint, hogy ilyen jó állapotban van, az a kemecsei kútnak is köszönhető. Kertészné nevetve teszi hozzá: látva a hatást, már az orvos is ezt a vizet issza.
