Orbán apja nem adja fel: a tiltakozás ellenére újra szemétlerakót épít Gánt mellett

  • Magyar Krisztián
  • 2016. március 22.

Kis-Magyarország

Egy dokumentum szerint évi százezer tonna hulladékot dolgoznának fel a szociális otthon közelében. Tavaly a helyiek egyszer már visszavonulásra kényszerítették a kormányfő édesapját.

Az előző évben számos cikkben követtük nyomon, ahogy a Fejér megyei Gánt gránási településrészén élők és az őket támogatók elérték: Orbán Győzőék egyik cége, a Nehéz Kő Kft. ne építsen hulladéklerakót és feldolgozót a Vértes lábánál, a lakó- és hétvégi házaktól néhány száz méterre. Bejutottunk arra a lakossági fórumra is, ahol megjelent a miniszterelnök testvére és édesapja is, utóbbi próbálta meggyőzni a helyieket arról, hogy jó lesz nekik az, ha a telkeikhez közel évi 250, majd a módosított tervek szerint 60 ezer tonna építési hulladékot feldolgoznak. A tájékoztatóról Orbán Győző feldúltan távozott, majd néhány hónappal később kiderült, hogy meggondolta magát, és nem lesz hulladékfeldolgozó a volt bányagödrükben.

Orbán Győző és Orbán Viktor

Orbán Győző és Orbán Viktor

Fotó: MTI


Azt, hogy tavaly júliusban miért léptek vissza a beruházástól Orbán Győzőék, csak sejteni lehet, a helyiek szerint a fokozott médiajelenlét és az érintettek szervezett fellépései miatt dönthetett úgy a miniszterelnök édesapja, hogy visszavonulót fúj. Ez azonban csak átmeneti lépés volt, mert a magyarnarancs.hu most birtokába került engedélyeztetési dokumentumok szerint azonban új helyszínt találtak Gánton. Részlet a dokumentumból:

Részlet a tanulmányból

Részlet a tanulmányból

 

 

Információink szerint egyelőre még csak az engedélyeztetési eljárásnál tart az ügy, és most nem is a Nehéz Kő, hanem a család másik és egyben legnagyobb vállalkozása, a Dolomit Kőbányászati Kft. nyújtotta be a papírokat az illetékes környezetvédelmi hatóságnak. Az általunk megismert papírok szerint a Dolomit telephelyéhez közel, attól csak néhány száz méterre, egy jelenleg használaton kívüli bányaudvarra tervezik az építési-bontási törmelékek feldolgozóját. A hulladékot a telephelyen történő átvételt követően törő- és osztályozógéppel munkálják meg, majd méret szerint válogatják szét. A tervek szerint évi 90 és 100 ezer tonnát dolgoznának fel, 100 munkanappal számolnak egy évben, így napi ezer tonna is lehet az elkészített mennyiség. A munkát egy nagyjából 1,6 hektáros részen végeznék, itt történne a hulladék átvétele, a törés, az osztályozás és a méret szerinti szétválogatás továbbá a tárolás a kiszállításig. A beérkező hulladék jelentős része beton lenne, de számítanak még egyebek közt bitumenre, illetve föld és kő keverékére is. A kötelező mérlegelést már nem itt, hanem a közelben lévő kőbánya területén végeznék el.

Az új telep ott lesz, ahova az van írva: VIZSGÁLT HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

Az új telep ott lesz, ahova az van írva: VIZSGÁLT HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

 

 

A bányaudvar közigazgatásilag Zámolyhoz tartozik, de igazából közelebb van Gánthoz, az ottani szociális otthontól csupán néhány száz méterre helyezkedik el, az ellenkező irányba pedig kisebb hétvégi házak vannak – ez az előzetes tanulmányban szereplő térképen jól látszik. (A Dolomit Kőbányászati Kft. hatalmas telephelyén egyébként jelenleg is dolgoznak munkagépek és naponta számtalan kőszállító halad el a környéken.) Információink szerint még csak az előzetes vizsgálati eljárás szakaszában van a beruházás, de ha a Fejér Megyei Kormányhivatal rendben talál mindent, úgy várhatóan akár már 2016 második negyedévében rá is bólinthat a feldolgozó megnyitására.

Feljelentés cikkünk nyomán

Az Orbán Győzőékhez köthető vállalkozások legnagyobbja, a Dolomit Kőbányászati Kft. évtizedek óta foglalkozik a dolomit bányászatával és feldolgozásával, 2002 óta transzportbetont és közműépítési betonelemet is gyárt. A Dolomit a 2010-es kormányváltás után rövid idő alatt majdnem megduplázta az éves nettó árbevételét, a kft. 2014-ben már 3,3 milliárd forintos nettó árbevételt termelt. (A 2015-ös gazdálkodási adatok még nem nyilvánosak.) A Dolomit Kft. ügyvezetője a miniszterelnök apja mellett az az ifj. Orbán Győző, aki szüleivel 1996-ban alapította meg a kezdetben csak kavics- és kőbányászattal foglalkozó Gánt Kő Kft.-t. A cég néhány évvel később felvette a Gánt Kő és Tőzeg Kft. nevet, és a profilba bekerült a tőzegbányászat is. A vállalkozás 2014-es árbevétele 447 millió forint volt. Ifjabb Orbán Győzőnek 2015 januárja óta tulajdonrésze van az elsősorban műszergyártással foglalkozó, és 2014-ben 239 millió forintos árbevételt termelő Gamma Analcont Kft.-ben.

A miniszterelnök másik testvére, Orbán Áron többségi tulajdonosa és ügyvezetője a 2004-ben alapított Ideális Áron Bt. átalakulása után 2008-ban létrejött Nehéz Kő Kereskedelmi, Logisztikai és Szállítmányozó Kft.-nek. A cég közvetlen kapcsolatban áll a Gánt Kő és Tőzeg és a Dolomit Kőbányászati Kft.-vel, utóbbi szállítmányozási tevékenységét 2012-től végzi. 2014 a Nehéz Kő számára emlékezetes lehetett, hiszen a 926 milliós árbevétel rekord a kft. számára. A család érdekeltségébe tartozik még az a CzG Ingatlanforgalmazó Kft., amely megvásárolta a manapság számtalan újságcikkben szereplő hatvanpusztai birtokot. Mint ismert: ezt bérli Orbán Győzőéktől a felcsúti polgármester úgy, hogy elvileg Mészáros Lőrinc a munkagépeit tárolná ott, de minden jel arra mutat, hogy a birtokot inkább Orbánék használják. Juhász Péter, az Együtt politikusa egyébként épp a mi cikkünk alapján tett feljelentést Mészáros Lőrinc és Orbán Győző egyik üzlete kapcsán.

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.

A dolgozó népé lett

A 20. századi magyar írók népes táborán belül kevés­szer fordult elő teljes egyetértés, de az 1953 óta működő szigligeti alkotóház mindenkinek bejött. Lehetetlen felsorolni, hogy az elmúlt hetven évben hányan emlékeztek meg róla meleg szívvel, és az sem volt soha vita tárgya, hogy „az íróknak” szükségük van-e egy balatoni kastélyra.