Nekiment a kormány „magánembere” egy honismereti körnek

Kis-Magyarország

Rendőrt hívtak Kiszomboron két röplapterjesztőre, akiket a magyarcsanádi fideszes polgármester bízott meg a feladattal. Kérdés, miért terjeszt szórólapokat valaki, aki történetesen egy település vezetője, egy húsz kilométerrel odébb lévő községben működő egyesületről.

„Igazságot kereső Kiszomboriak” aláírással röplapot terjesztettek a minap a Csongrád-Csanád megyei, 3700 lakosú Kiszomboron, ahogy a szeged.hu írta. A fejlécen ez olvasható: „Kormányzati pénzből kormánygyalázás? Avagy mit lehet tudni a Kiss Mária Hortensia Honismereti Körről?”

Az üzenet öt tételszerű mondatból áll: „A Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör a hagyományőrző tevékenység mellett politikai szerepet is vállal Kiszomboron. A Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör három tagja a képviselő-testület ellenzéki oldalát erősíti. A Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör következetesen támogatja az éppen aktuális ellenzéki megváltót. A Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör az elmúlt 12 évben közel 6 millió forint kormányzati támogatást kapott. A Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör tehát a kormánytól kapott pénzből szidja a kormányt.”

 
A röplap
 

Kiss Mária Hortensia (1911–1994) helyi születésű apáca, magyar-történelem-testnevelés szakos tanár, író és helytörténeti kutató volt. Sík Sándor-tanítvány, kapcsolatban állt Radnóti Miklóssal is, 1956-ban az Amerikai Egyesült Államokba ment, de később hazatelepült.

Az emlékét ápoló Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör (KMHHK) hagyományőrző, műemlékvédő munkát végez. Szélesebb körben arról ismert, hogy minden évben egy helyi gazdálkodó kukoricatábláján más-más alaprajzú labirintust létesít, amely turisztikai attrakció, be lehet járni. Aki eltéved benne, segítséget kap. Ebből az útvesztőből van bevétele a körnek, valamint tényleg szokott kapni támogatást, vállalt feladatokra, mint más szervezetek.  

Előfordult továbbá, hogy Ferencszállás és Kiszombor között kerékpáros demonstráción vettek részt a tagok testületileg, felhívva a döntéshozók figyelmét arra, hogy azon a szakaszon is szükség lenne bicikliútra. 

A kör elnöke és két tagja valóban benne van a képviselő-testületben. Most kezdték második ciklusukat. 2019-ben azért indultak, mert a település előző vezetésével vitájuk támadt, és azt gondolták, jobban tudják érvényesíteni a kör érdekeit, ha benn vannak a testületben.

Azt viszont nem lehet tudni, milyen szervezet az Igazságot kereső Kiszomboriak – és hogy ők a keresőt miért írják kis k-val –, de a jelek szerint segítségre szorulnak.

A röplapokat ugyanis magyarcsanádi emberek is terjesztették. Ez a honismereti kör Történések a szórólap ügyében című keddi Facebook-videójából derül ki. 

Az első adag szórólapot a nemzeti ünnep estéjén dobták be néhány utcában a postaládákba Kiszomboron. Az egyesület kérte, hogy akinek van kamerafelvétele a terjesztőkről, küldje el. Ezután március 17-én, hétfőn folytatódott a terjesztés. Akik megkapták, azok szóltak a honismereti körnek, hogy a szórólapozók merre járnak.

„A Kör utca végén értem utol a két személyt, aki hordta a szórólapokat” – mondja Csanádi Ferenc önkormányzati képviselő a videón. – „megállítottam őket, megkérdeztem, hogy ők hordják-e. Nagy örömmel adtak is egy példányt a kezembe.”

 
Csanádi Ferenc önkormányzati képviselő és Endrész Erzsébet önkormányzati képviselő, a Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör elnöke a röplapok fölött
 

Az ismeretlen emberek elmondták, hogy magyarcsanádiak, közmunkásként dolgoznak a falujukban, és gyakorlatuk van szórólap-kihordásban. Farkas János (Fidesz–KDNP) magyarcsanádi polgármester,

a megyei közgyűlés tagja, jogi és ügyrendi bizottságának elnöke vette fel őket a magyarcsanádi önkormányzat dobozos autójával aznap reggel, biciklistül.

Azt szabta nekik feladatul, hogy szórják ki ezeket a röplapokat. Kaptak egy A4-es, kinyomtatott térképet is, amelyen be voltak jelölve sárgával azok az utcák, ahol már az előző napokban valaki terített. Ezen a papíron ők is bejelölték, meddig jutottak a munkával.

Amikor Csanádi utolérte őket, nem tudták, mi tévők legyenek. Felhívták a polgármesterüket. Először azt az utasítást kapták, hogy ne válaszoljanak a kérdésekre, menjenek onnan el. Csanádi Ferenc azonban közbeszólt, hogy most már azért várják meg a rendőröket. Csanádi ugyanis hívta a rendőrséget, arra hivatkozva, hogy a törvény szerint ezek nem szabályos röplapok. Nincs rajtuk korrekt impresszum a nyomda, a kiadásért felelős személy, szervezet nevével. A rendőrök megjelentek, igazoltatták a röplapozókat, felhívták ők is a polgármestert.

Kedden Csanádi Ferenc és Endrész Erzsébet, a KMHHK elnöke átment Magyarcsanádra, hogy beszéljenek Farkas Jánossal, de nem találták benn a hivatalában.

Aztán visszamentek, és tudtak vele találkozni:

Farkas János polgármester fogadta és arról tájékoztatta őket, hogy ő magánemberként, saját elhatározásából, otthon készítette a röplapokat. A két közfoglalkoztatott személy szabadságon volt, amikor a szóróanyagot kihordta. Csanádi Ferenc és Endrész Erzsébet nem vette komolyan ezt a magyarázatot, de tudomásul vette.

A megyei közgyűlés DK-s önkormányzati képviselője, Mucsi Tamás nyilatkozatban szólította föl Farkas János magánembert arra, mondjon le, mert amit tett, azzal méltatlanná vált tisztségeire.

Farkas János a Narancs.hu kérdésére azt mondta, valóban magánemberként tette, amit tett, teljesen törvényesen, azonfelül nincs is mit mondania erről. Megtehette volna, hogy letagadtatja magát, de úgy döntött, találkozik a kör vezetőivel. Jó hangulatúnak minősítette a félórás beszélgetésüket.

Megkérdeztük, hogy magyarcsanádi polgármesterként milyen indíttatásból ment át önkormányzati kocsival, közmunkásokkal egy húsz kilométerrel odébb lévő településre.

„Azt vettem észre Csanádi úr kérdéseiből is, hogy szereti összemosni a polgármesterséget, tehát egy hivatást, a magánemberként végzett tevékenységgel. Óva intek mindenkit ettől. Én magánemberként tettem ezt”

– válaszolta Farkas János.

És hogy mi a gond azzal, ha egy szervezetnek, amely állami támogatást kap, három tagja önkormányzati képviselőként ellenzéki? Farkas János erre azt mondta, a szórólapon minden igaz, az állításait nem tudták megcáfolni az egyesület tagjai a beszélgetésükön.

Endrész Erzsébet a találkozóról azt mondta, megkérték Farkas Jánost, hogy ha már ez tényleg a magánakciója volt, és saját otthoni nyomtatóján készített ezerötszáz szórólapot, és össze is kötegelte őket, ahogy egy nyomdában szokás, akkor húzza le, hogy Igazságot kereső Kiszomboriak, és írja oda, hogy Farkas János, úgy terjessze. Erre azonban nem volt hajlandó. Ők mindenesetre meghívták, jöjjön el a gyűlésükre, ismerje meg a honismereti kört.

Endrész Erzsébet saját és Csanádi Ferenc, valamint Balázs Tibor képviselői munkájáról azt mondta a Narancs.hu-nak, hogy olykor valóban el szokták mondani a különvéleményüket, ha van, az egyebek napirendi pontban. Megesik az is, hogy nemmel szavaznak, de költségvetést nem szoktak buktatni – szándékuk sem volt rá soha, de nem is lennének hozzá elegen a héttagú testületben –, és a legtöbb polgármesteri előterjesztést megszavazzák. Előfordul az is, hogy nem együtt szavaznak hárman. Továbbá tényleg van véleményük országos ügyekről is, ha úgy tetszik, magánemberként, épp mint a magyarcsanádi polgármesternek.

Szirbik Imre (független) polgármesterrel voltak vitáik, de a kapcsolatuk az utóbbi időben jól alakul. A település vezetője részt vett a kör gyűlésén és rétessütő rendezvényén is.

Szirbik Imre kiírta a Facebookon a szórólapügyre reagálva, hogy „semmi, de semmi” köze sincs „a történésekhez”. Jól alakul a viszonya az egyesülettel, viszont úgy látja, hogy vannak, akik őt le akarják járatni, és belekeverik ebbe az ügybe. Tőlük elvárja, hogy egyesével bocsánatot kérjenek tőle.

Endrész Erzsébettől megkérdeztük végül, hogy került hozzájuk az ezerötszáz röplap. „Amikor kihívtuk a rendőrséget, és mindent megbeszéltünk, szóba került, mi legyen a röplapok sorsa. A rendőr azt mondta, nem foglalhatja le. Megkérdeztem a szórólapozóktól, átadják-e a honismereti körnek, hiszen ez végül is a miénk. Ők pedig a két rendőr jelenlétében átadták nekünk” – mondja Endrész Erzsébet. – „Egyébként Magyarcsanádon a polgármester azt is mondta, amikor beszélgettünk, hogy nagyon profi a riadóláncunk, ezt ügyesen csináltuk. A rendőrségtől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy bírósághoz kell fordulnia ebben az ügyben a körnek, ha jogorvoslatot szeretnénk. A kör majd eldönti, megtesszük-e. Nekem nincs sok kedvem bíróságra menni ilyen hülyeség miatt, van nekünk elég dolgunk.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

A kék ég felettünk

Jobb hangversenyt elképzelni sem tudtunk volna Kurtág György 100. születésnapján: a koncert nemcsak muzsikusokat, hanem mindenféle jelességeket és a széles közönséget is a Müpába vonzotta, megközelíthetővé tette Kurtág György életművét, miközben miniatűröket és nagyobb műveket, a pianínótól a nagyzenekarig mindent felsorakoztatott. Meg egy világsztárt.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.