Promenad24: Márki-Zay ükapjának testvére építette a szabadkígyósi kastélyt!

  • narancs.hu
  • 2025. április 27.

Kis-Magyarország

A kormánypárti hírportál szerint nyilván ezért akarja a vásárhelyi polgármester, hogy városának önkormányzatáé legyen a műemlék épület.

A Márki-Zay Péter polgármester vezette hódmezővásárhelyi önkormányzat azért is szeretné tulajdonba kapni a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt, mert a polgármester ükapjának a testvére, Nuszbek József építőmester irányította 1875 és 1879 között a kastély építését, Ybl Miklós tervei alapján – írja a Promenad24 hírportál.

Tavaly augusztusban Lázár János építési és közlekedési miniszter nyolc kastély tulajdonba adását jelentette be. A kastélytörvény értelmében a műemlék épületekre pályázni lehetett a megadott feltételek mellett. Többek között Hódmezővásárhely önkormányzata is jelentkezett – azzal az érvvel, hogy ezeket az ingatlanokat nem szabad magántulajdonba adni, köztulajdonban kell maradniuk.

Az egyébként Hódmezővásárhely országgyűlési képviselőjeként is dolgozó, de a vásárhelyi önkormányzati vezetéssel nem annyira jó kapcsolatokat ápoló Lázár János februárban hirdette ki a győztes pályázókat. Úgy döntött, hogy a szabadkígyósi kastélyt Hódmezővásárhely kapja meg.

A helyben ellenzéki szerepben politizáló Fidesz nem helyeselte a városi önkormányzat szándékát, mondván, túl nagy anyagi terhet jelent egy másik településen lévő épület fönntartása. 

A történet részleteiről ez a cikkünk szól:

A Promenad24 arról ír, hogy a most napvilágra került családi kapcsolat új megvilágításba helyezi az önkormányzat szándékát: „Nagyon úgy tűnik, kibújt végre a szög a zsákból! Márki-Zay Pétert nagyon szoros személyes szál, családi, lelki kapcsolat köti a szabadkígyósi kastélyhoz – amit hosszú hónapokon keresztül elhallgatott a vásárhelyiek elől. Bár a felmenői nem vérségi nemesek, az arisztokratikus örökségét előszeretettel hangsúlyozó politikus számára minden bizonnyal kiemelten fontos szempont, hogy megkaparintsa a 19. századi műemlék ingatlant, melyet rokonai építettek. Aligha tévedünk, ha úgy véljük: ez a kivagyiság, ez az arrogáns gőg fűti és hajtja, amikor bármi áron meg akarja kapni a Wenckheim-kastélyt. Kerül, amibe kerül a hódmezővásárhelyiek számára” – írja a lap.

Azt, hogy a százötven évvel ezelőtt élt egykori építőmesterhez rokoni szálak fűzik, Márki-Zay Péter maga mondta el egy hódmezővásárhelyi pódiumbeszélgetésen csütörtökön, amelyen Bátonyi Péter korábbi – a Partizánnak adott interjúja miatt elbocsátott – műemléki referens volt a beszélgetőtársa.

A vásárhelyi polgármester azt írta erre a Facebookon, hogy amikor Bátonyi Péterrel beszélgetett, és elmondta ezt a családi szálat, megjósolta, hogy ezt a kormánypártiak ki fogják szúrni és rágalmazni fogják őt azzal, hogy magának akarja a kastélyt, lám, így is történt. Ezért most Márki-Zay közzéteszi a beszélgetés teljes felvételét.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.