Népszavaztatna a Fidesz Hódmezővásárhelyen

Játék a kastéllyal

Belpol

A hódmezővásárhelyi Lázár János miniszter és az ellenzéki vezetésű Hódmezővásárhely háborúja túl­lépte a város határait, a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyért zajlik. Ebbe most soron kívül a vásárhelyiek is beleszólhatnak, ha aláírják a Fidesz népszavazási kezdeményezését – persze azzal is, ha nem.

Tavaly vált nyilvánvalóvá, hogy egy tör­vénnyel az első körben nyolc kastélyt ad magántulajdonba a magyar állam. Olyan pályázókra számított az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), akik/amelyek vállalják a műemlékek fenntartásával és felújításával járó terheket. Az ÉKM a kiíráskor figyelmeztetett, hogy bár ingyenesen átruházott tulajdonjogról van szó, az új gazdáknak tíz éven belül teljesen fel kell újítani a műemléket, harminc évre szóló fenntartási és üzemeltetési tervvel kell rendelkezniük. További előírás, hogy a szóban forgó kastélyparkok az év 300 napján ingyen látogathatók legyenek, és megfelelő árú jegyért az épületek közgyűjteményei is. Mindez többe kerülhet, mint amennyit maga az ingatlan ér, tehát – emelte ki az ÉKM – nem arról van szó, hogy az állam ingyen osztogat.

Kastélylopási program – ez Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa) véleménye a törvényről. Hódmezővásárhely polgármestere tavaly novemberben, az ÉKM épülete elől videóban bejelentkezve mondta ezt, de azt is, hogy egyeztetni utazott a minisztériumba, mert Hódmezővásárhely pályázott a várostól 70 kilométerre, a szomszéd megyében lévő szabadkígyósi Wenckheim-kastély tulajdonjogára. Márki-Zay azt mondta, így próbálják megmenteni a kastélyt, mert ez a törvény valójában azt segíti elő, hogy oligarchák és politikusok kezébe kerüljön ez a vagyon. A szabályok alapján szerinte azért jobb pályázó egy önkormányzat, mint egy cég, mert van tapasztalata műemlékek felújításában, közgyűjtemények, nagy parkok fenntartásában, és a gazdálkodása is szigorúbb ellenőrzés alatt áll.

Szeretné megköszönni

A Fidesz vásárhelyi politikusai tiltakoztak az ötlet ellen: ha a vásárhelyi pályázat nyer, az adófizetők pénze az évente százmilliós veszteséget termelő kastélyra megy el három évtizeden át. Hódmezővásárhely és környékének országgyűlési képviselője, Lázár János építési és közlekedési miniszter azonban felvette a kesztyűt.

Február közepén ő is videóban köszönte meg a pályázó vállalatoknak és önkormányzatoknak, hogy részt akarnak venni kastélyok megmentésében. Az első körben meghirdetett nyolc műemlékre huszonkét pályázat érkezett. Kihirdette, hogyan döntött „az összes pályázat alapos mérlegelése, szakemberek megkérdezése” után a kormány nevében négy állami ingatlan új tulajdonosáról. A nádasd­ladányi Nádasdy-kastély a Richter Gedeon gyógyszergyártó cégé lesz, a bajnai Sándor–Metternich-kastély a MOL Új Európa Alapít­ványé, a majki Esterházy-kastély az oroszlányi önkormányzaté.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.