Könyv

Dániel András: A kuflik és a mohamanyi

Könyv

Újabb lakó bukkan fel az elhagyatottnak nehezen nevezhető, mégis így nevezett Elhagyatott réten, a kuflik főhadiszállásán. A hét kufli (Zödön, Bélabá, Hilda, Titusz, Valér, Pofánka, no meg Fityirc) mellett számos érdekes lakója és látogatója akad a dimbes-dombos zöld vidéknek: vannak itt beszélő varázsgombák, mezei sügérek, sőt egy lókutya is, és most egy megmentésre szoruló mohamanyi teszi tiszteletét. Hogy mi fán terem a mohamanyi? Nos, ő egy moha után sóhajtozó kicsi lény, aki ha nem jut elég, táplálékul szolgáló mohához, szép lassan elszürkül, majd töpörödni kezd, s végül akár el is tűnhet. A címszereplő apróság a Világ Legvidámabb Erdejéből származik, de el kellett hagynia a csak nevében vidám otthonát, mert az Erdő Mihaszna Mágusa betiltotta a sóhajtozást. Így vetődik el hősünk, betevő után kutatva a világvégi rétre. Több se kell az itt tanyázó kufliknak: a hasonheverő-versenyből felocsúdva, jobb elfoglaltság híján, meg persze barátságuk jeléül, rögvest nekiállnak maguk is mohát keresni. A fordulatokban gazdag moházásban fontos szerepet kap egy otthont adó fatuskó meg egy speciális varázsmondóka, és persze az állandó, ellenállhatatlan derű.

Dániel András újabb kuflis története szakszóval élve éppoly cuki, mint az eddigiek. A valóságba vissza-visszarántó szerzői gesztusok teszik oly megnyerővé ezeket az egyszerű, de egyszerűségükben nagyon is kreatív történeteket. A néhány oldalas mesekönyv Valér gyűjtőszenvedélyének ki nem alakulásáról is elmond egyet s mást, és fény derül Fityirc nem akármilyen gyűjteményére is. De nem csak a sztorik, a szerző saját illusztrációi sem okoznak csalódást; ciki vagy nem ciki, de Dániel András meséibe felnőtt fejjel, gyerektársaság nélkül is könnyű belefeledkezni.

Pozsonyi Pagony, 2017, 48 oldal, 1990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.