Könyv

Dániel András: A kuflik és a mohamanyi

Könyv

Újabb lakó bukkan fel az elhagyatottnak nehezen nevezhető, mégis így nevezett Elhagyatott réten, a kuflik főhadiszállásán. A hét kufli (Zödön, Bélabá, Hilda, Titusz, Valér, Pofánka, no meg Fityirc) mellett számos érdekes lakója és látogatója akad a dimbes-dombos zöld vidéknek: vannak itt beszélő varázsgombák, mezei sügérek, sőt egy lókutya is, és most egy megmentésre szoruló mohamanyi teszi tiszteletét. Hogy mi fán terem a mohamanyi? Nos, ő egy moha után sóhajtozó kicsi lény, aki ha nem jut elég, táplálékul szolgáló mohához, szép lassan elszürkül, majd töpörödni kezd, s végül akár el is tűnhet. A címszereplő apróság a Világ Legvidámabb Erdejéből származik, de el kellett hagynia a csak nevében vidám otthonát, mert az Erdő Mihaszna Mágusa betiltotta a sóhajtozást. Így vetődik el hősünk, betevő után kutatva a világvégi rétre. Több se kell az itt tanyázó kufliknak: a hasonheverő-versenyből felocsúdva, jobb elfoglaltság híján, meg persze barátságuk jeléül, rögvest nekiállnak maguk is mohát keresni. A fordulatokban gazdag moházásban fontos szerepet kap egy otthont adó fatuskó meg egy speciális varázsmondóka, és persze az állandó, ellenállhatatlan derű.

Dániel András újabb kuflis története szakszóval élve éppoly cuki, mint az eddigiek. A valóságba vissza-visszarántó szerzői gesztusok teszik oly megnyerővé ezeket az egyszerű, de egyszerűségükben nagyon is kreatív történeteket. A néhány oldalas mesekönyv Valér gyűjtőszenvedélyének ki nem alakulásáról is elmond egyet s mást, és fény derül Fityirc nem akármilyen gyűjteményére is. De nem csak a sztorik, a szerző saját illusztrációi sem okoznak csalódást; ciki vagy nem ciki, de Dániel András meséibe felnőtt fejjel, gyerektársaság nélkül is könnyű belefeledkezni.

Pozsonyi Pagony, 2017, 48 oldal, 1990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.