Könyv

Dániel András: A kuflik és a mohamanyi

Könyv

Újabb lakó bukkan fel az elhagyatottnak nehezen nevezhető, mégis így nevezett Elhagyatott réten, a kuflik főhadiszállásán. A hét kufli (Zödön, Bélabá, Hilda, Titusz, Valér, Pofánka, no meg Fityirc) mellett számos érdekes lakója és látogatója akad a dimbes-dombos zöld vidéknek: vannak itt beszélő varázsgombák, mezei sügérek, sőt egy lókutya is, és most egy megmentésre szoruló mohamanyi teszi tiszteletét. Hogy mi fán terem a mohamanyi? Nos, ő egy moha után sóhajtozó kicsi lény, aki ha nem jut elég, táplálékul szolgáló mohához, szép lassan elszürkül, majd töpörödni kezd, s végül akár el is tűnhet. A címszereplő apróság a Világ Legvidámabb Erdejéből származik, de el kellett hagynia a csak nevében vidám otthonát, mert az Erdő Mihaszna Mágusa betiltotta a sóhajtozást. Így vetődik el hősünk, betevő után kutatva a világvégi rétre. Több se kell az itt tanyázó kufliknak: a hasonheverő-versenyből felocsúdva, jobb elfoglaltság híján, meg persze barátságuk jeléül, rögvest nekiállnak maguk is mohát keresni. A fordulatokban gazdag moházásban fontos szerepet kap egy otthont adó fatuskó meg egy speciális varázsmondóka, és persze az állandó, ellenállhatatlan derű.

Dániel András újabb kuflis története szakszóval élve éppoly cuki, mint az eddigiek. A valóságba vissza-visszarántó szerzői gesztusok teszik oly megnyerővé ezeket az egyszerű, de egyszerűségükben nagyon is kreatív történeteket. A néhány oldalas mesekönyv Valér gyűjtőszenvedélyének ki nem alakulásáról is elmond egyet s mást, és fény derül Fityirc nem akármilyen gyűjteményére is. De nem csak a sztorik, a szerző saját illusztrációi sem okoznak csalódást; ciki vagy nem ciki, de Dániel András meséibe felnőtt fejjel, gyerektársaság nélkül is könnyű belefeledkezni.

Pozsonyi Pagony, 2017, 48 oldal, 1990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.