Könyv

Rejtő Jenő: Tatjána

  • - kg -
  • 2017. szeptember 3.

Könyv

Rejtővel indul a Szépmíves TranszLiteratúra sorozata: ez már csak azért is helyénvaló, mert az egész sorozat Rejtő kiadatlan vagy más okból ismeretlen műveit karolná fel, de nem csak Rejtő lesz, jönnek a kortársak, a ponyvakollégák is. A sorozatindító Tatjána terjedelemre kisregény, műfaját tekintve – az utószó találó kifejezésével élve – holdfényes dokknoir. Vagyis vérbeli, ponyvavoltát nem mentegető ponyva: 80 oldal, mely cirka 80 évig várta kéziratban a megmentőjét. A szöveg végén Rejtő Wesselényi utcai lakcímét tüntette fel, innen, a VII. kerületből idézte meg Valparaiso csuromvizes kikötőit, langyos éjszakáit és a derengést, mely „fehér csomókban lopakodott”. Elképzeljük, milyen lehet fehér csomókban lopakodni vagy a forró párák kényszerzubbonyában vergődni; hát, elég kísérteties lehet, főleg a világnak azon a – csak a Wesselényi utcából belátható – részén, ahol jajgatnak a morajló utcák, csatakosak a patkányok, és a szívek a gégében lüktetnek. E nagy morajlás meg lüktetés közepette jön Tatjána kimonóban, szopókás cigarettával. Vörös nő fekete ruhában, alt hanggal, macskaszerű nyújtózással. Földijei közt találjuk kedvenc Rejtő-epizodistánkat, az orosz hússalátát, de ez most nem a parodista Rejtő, hanem a megélhetési ponyvaíró. A Tatjána közel sem akkora fogás a kiadatlan művek piacán, mint Szép Ernő tíz éve felfedezett Natáliája, habár a két hölgy mesterségében vannak átfedések. A rejtői szöveg bajosan állna meg önmagában, de a szerkesztő, Thuróczy Gergely utószava sokat dob a csuromvizes kikötői hangulaton. Képet kapunk az író Wesselényi utcai munkamódszereiről, a sajátos szóváltozatok és a gépírónők iránti vonzalmáról, az igényes ponyvaíró keserveiről. A mellékelt szövegváltozatokból a rejtői korrigálás kiszámíthatatlan útjaira és a szerző satírozási stílusára is fény derül. Ne tévesszen meg a sorrend senkit: az igazi izgalmak a regény vége után kezdődnek.

Szépmíves, 2017, 198 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.